Pünkösdi rózsa | Miért pont a bazsarózsa a pünkösd virága? - Cenweb

Pünkösdi rózsa | Miért pont a bazsarózsa a pünkösd virága?

A keresztény egyház egyik fő ünnepe a pünkösd, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög pentekosztész, ötvenedik szóból származik.) A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

A május 10. és június 13. között mozgó ünnep

alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére, amelyek között számos mezőgazdasági, termésélénkítő varázslatot találunk. Nem véletlen, hogy olyan sok benne a növényi jelkép, mint a zöld ág, a sok helyen ekkor állított májusfa, vagy épp az ekkor nyíló pünkösdi rózsa (piros vagy kerti bazsarózsa, Paeonia officinalis), amely egyébként nem a rózsavirágúak rendjébe tartozik, hanem a kőtörőfűvirágúak (Saxifragales) rendjén belül a bazsarózsafélék (Paeoniaceae) családjába.

Nevét csak az azokéhoz hasonló virágaikról kapta, de az elnevezése utalhat a

pogány római rózsaünnepre,

a Rosaliára vagy Rosariára, amelyet szintén május környékén ültek. A napot gyakran rosatiónak (vagy a rózsadíszítés napjának) nevezték, mert abból a szokásból fejlődött ki, hogy rózsát vittek a temetőkbe, hogy megemlékezzenek a halottakról. Májusban ugyanakkor egy másik rózsaünnepet is tartottak, a Rosaliae signorumot, amelynek során a katonai rangokat díszítették rózsákkal.

A virágok a megújulás, az újjászületés és az emlékezés hagyományos szimbólumai voltak az ókori Rómában is, a rózsa és az ibolya vörös és lila színe pedig a vér színét idézi, mint áldozati formát. Virágzásuk időszaka keretbe foglalta a tavaszt, akárcsak szimbolikusan az életet és a halált.

A rózsának a magyar pünkösdi hagyományokkal

való kapcsolatára a pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés dalszövegei is utalnak. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. A néprajzi szerint nem kizárt, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban áll Szent Erzsébet tiszteletével és a rózsacsodával.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet, tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent nő hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával vagy férjével találkozik.

Hasonló rózsacsoda ismert a spanyolországi Szent Kaszildához kapcsolódóan, akiről a spanyol festő, Francisco de Zurbarán festett rózsakosaras képet. Zurbarán szintén hasonló helyzetben levő rózsakosarat ábrázolt a Portugáliai Szent Erzsébetről, Árpád-házi Szent Erzsébet másodunokahúgáról készített festményén is.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipedia, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!