Visegrád | 500 éve eltűnt ferences templomot találtak
A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt a visegrádi műemlékegyüttes átépítéséhez kapcsolódó régészeti feltáráson. A 2021-ben kezdődött Visegrád Reneszánsza című program célja, hogy a várrendszert és a királyi palotát a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően építsék át. A munkálatok során eltávolítják a falakról a “veszélyes invazív” növényzetet és régészeti feltárásokat is végeznek. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott, ruhakapocspárra, amelynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, mivel a feltárt épület feltehetően az ő háza volt.
Márciusban folytatódott a munka, amelynek során először
egy török hódoltság korából származó település
nyomaira bukkantak az alsóvárban. Előkerültek 16-17. századi kerámiák, bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüstkészlet, valamint találtak fémből készült lövedékeket, lábvasakat, csontnyelű késeket, középkori érméket, oszmán-török akcsékat (fémpénzeket), és II. Mátyás és II. Ferdinánd dénárjaiból is ráakadtak néhányra.
Érdekesség, hogy a feltételezhetően oszmánok által használt épületekben több hamisított érmét is találtak, ezek közül kiemelkedik egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt, és egy ovális alakú, beomlott boltozatú kemencét is, amelyek az 1680-as évekből származhatnak.
Ferences kolostor a teniszpálya alatt
Nagy várakozás előzte meg a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárását, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab későgótikus boltozati bordája. A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt. A mellettük talált tárgyak, például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó alapján feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amit talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók.
A régészek szerint ez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett.
A kripta valószínűleg 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, így évszázadokra eltemette a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit. Bővebb információk és képek az ásatásról itt találhatók.
A Visegrád Reneszánsza program
keretében a következő években rekonstruálják az alsóvárat és a Salamon-tornyot, a völgyzárófalat és a vízibástyát, emellett megújul a visegrádi fellegvár és a királyi palota is. Akadálymentesítik és gyalogosan bejárhatóvá teszik az épületegyüttest, és összekapcsolják a várrendszer alsó és felső részeit. A munkálatok több ütemben valósulnak meg, hogy a munkálatok idején is látogatható legyen a fellegvár, az alsóvár és a királyi palota egy része.
Forrás: MTI, kép: MNM Nemzeti Régészeti Intézet, Mátyás Király Múzeum/Visegrád Reneszánsza/Facebook
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több régészet
