Keresztcsőrű a birtokon fészkelési időben? | 2024.05.03.
Kert & vadon
“…Vannak irodalmi források, melyek szerint Magyarországon a keresztcsőrű rendkívül korán fészkel, január-április között. Májusban csak akkor, ha második költésre kerül sor….”
Volt már rá példa, hogy fészkelt a keresztcsőrű a birtokon (24 év alatt egy alkalommal, 2004-ben), konkrétan az Angolkertben. A kert sarkán álló legidősebb lucfenyőn, viszonylag elég magasan. Ez a lucfenyő a környék egyik legmagasabb fája is. Akkortájt még több lucfenyves volt a környéken. Ezek a fenyvesek az utóbbi években eltűntek, kivágták őket, amiről írtam többször is, többek között ITT.
Jó hír viszont, hogy nálam eddig csak egy fenyő halt meg a nagy fenyők közül (2022 év végén, vélhetően az aszály miatt), és 2023 decemberében felfedeztem, hogy a birtokkal szemközti, tarra vágott lucfenyves egy kis része, úgy háromnegyed hektár megmaradt. A mókus felfedezése kapcsán írtam erről, és mutattam fotókat is, minthogy új felfedezésem, hogy stabilan élnek mókusok a birtoktól alig 100 méterre, ebben a maradék fenyvesben.
Mivel az én fenyőim, fenyősoraim megvannak még, és ezek szerint egy kisebb fenyőfolt a régi fenyvesből is megmaradt, minden alkalom, amikor keresztcsőrű bukkan fel, egyúttal egy ígéret is: Talán fészkelni fog ismét a keresztcsőrű?
Persze, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor jelennek meg.
2000 és 2024 között
mindig is előfordult keresztcsőrű, olykor kifejezetten rendszeres vagy gyakori volt, jóval rendszeresebb és gyakoribb, mint az országos átlag, de fészkelésre csak egyszer került sor.
Igaz, akkor az Angolkertben fészkelő páron kívül további párok költhettek a szemközti fenyvesben, mivel minden délelőtt 10 óra felé a kerti tókához jött 30-40 madár inni és nagyokat fürdőzni.
Tavaly sem maradtak el, de nyár végén voltak csak itt, viszonylag kevesen pár hétig (ITT).
A nyár végi látogatások inkább őszi, téli inváziót vezethettek volna be (de aztán eltűntek a meglévők is), semmint fészkelésre utaltak volna. A keretcsőrű ugyanis
az egyik legismertebb inváziós madár.
Nem invazív! Inváziós, vagyis bizonyos időszakokban és években akár tömeges is lehet, de aztán eltűnnek, többnyire nyomtalanul. Hasonló faj a zsezse, melynek épp 2023/24 telén volt egy kisebb inváziója, és amelynek során a birtokon is előkerültek zsezsék, akiket sikerült szépen fotózni és filmezni is ITT.
Most viszont
a májusi (május eleji) keresztcsőrűek akár fészkelést is jelezhetnek. Bár ez a keresztcsőrű esetén jóval bonyolultabb kérdés, mint hinnénk. Vannak irodalmi források, melyek szerint Magyarországon a keresztcsőrű rendkívül korán fészkel, január-április között. Májusban csak akkor, ha második költésre kerül sor (május-júliusban). 2004-ben a nálam fészkelők május-júniusban neveltek fiókákat, ami némiképp ellentmond az irodalmi adatoknak. Így tehát a legutóbbi, május eleji megfigyelés értékelése attól függ, hogy mit tartok mérvadónak:
- A korábban itt helyben szerzett tapasztalatokat,
- vagy az országosan átlagos menetrendet?
A keresztcsőrű a korai költések után hamar kóborlásba kezd, és gyakran már nyáron is megjelenik nálunk.
2023 nyarán is ezt észlelhettem a birtokon. Elvileg ezek a május eleji madarak is lehetnének korán kóborló és költésüket a magas hegyekben korán befejező madarak is.
Azt hiszem, addig, amíg nem lesznek újabb megfigyelések, esetleg nem dől el, hogy fészkelnek-e, jobb nyitva hagyni mindkét lehetőséget. Bármi lehet. Az utóbbi egy hónapban (2024.04.01. és 05.08. között) a Birding.hu adatai alapján mindössze négy alkalommal láttak keresztcsőrűt Magyarországon,
vagyis ez mindenképp jó adat.
Ez viszont rendkívül kevés ahhoz mérten, hogy az országban fészkelő keresztcsőrűek számát 200-400 közé teszik. Ha mindent összeolvasunk, leginkább az a kép rajzolódik ki, hogy a keresztcsőrű hazai státusza és menetrendje ma sem tisztázott egészen.
Itt a birtokon az idén először 2024.05.03-án zajongott egy kisebb, 4-5 fős csapat a Nagyfenyősoron. Másodszor 2024.05.07-én reggel hallottam a könyvtárszobából keresztcsőrűt gippegni a ház melletti fenyőkön. Csak ezért nem rontottam ki, mert nem akartam az erkélyen kotló Odettet, a házi rozsdafarkút megzavarni.
Kevés kertben bukkannak fel keresztcsőrűek,
s főként nem jellemző ebben az időszakban (ilyenkor inkább az a jellemző, hogy a télen esetleg még nálunk ténfergők is visszatérnek eredeti hazájukba, a magas hegyekbe, többnyire az Alpokba vagy a Kárpátok sötét fenyveseihez), így tehát a keresztcsőrű rövid látogatása is ünnep, bármikorra esik is. De ha ráadásul maradnak, esetleg ismét fészkelésre kerülne a sor, az ismét szebbé és izgalmasabbá tenné az életünket. És sokat erősítene a nálunk oly gyakori hegyvidéki, alpesi hangulaton. Ha már egyszer úgy tűnik, hogy 2024-ben nem fészkel nálunk se a fenyvescinege, se a búbos cinege.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Egyszer érdekes lenne azt is számba venni, hogy hányféle csőre van a madaraknak. Hányféleképpen módosult a csőrük a táplálék megszerzése érdekében. Legalább a legérdekesebbeket. (A keresztcsőrűről jutott eszembe, de gondolok itt a meggyvágóra, a napokban említett búbos bankára, a kanalasgémre, például.)
Ő is egy gyönyörű, színes madár! Élőben, még soha nem láttam! Viszont újabb példa a természet példátlan találékonyságára és sokszínűségére!
A tavalyi tobozok már elengedték a magokat? Vagy nem? Ha igen, akkor ilyenkor mit eszik a keresztcsőrű?