Felejthetetlen ez! | Lepkék, fecskék és denevérek közös vonulása
Ha azt mondjuk: „vonulás”, rögtön a madarakra gondolunk, holott más állatok is vonulnak, csak épp Európában kevésbé látványosan. De nem mindenhol van ez így, gondoljunk csak Afrika nagyvadjainak tömeges vonulására! 2013 őszén azonban a Balaton-felvidéken voltam szemtanúja egy egészen valószínűtlen vonuláshullámnak.
A Balatonnál szeptember közepétől gyakori, hogy vonuló fecske-csapatokkal találkozunk; ilyenkor órákon vagy akár napokon át, szétszóródva vadászgató, kizárólag dél felé haladó fecske-csapatokat látunk.
A denevérek az „általános nézet” szerint téli álmot alszanak, ami a fajok többségére igaz is, ugyanakkor akadnak vonulók is. Egy részük csak a telelésre alkalmas barlangokat keresi, de akadnak fajok, melyek a madarakhoz hasonlóan ÉK-DNY irányú vonulást végeznek.
Ilyen vonuló denevérek időnként csatlakoznak a füsti fecskékhez is,
és akár nappal is vonulnak. A denevérekkel tarkított vonuló fecskecsapat érdekes látvány, de általában kevés a denevér, sok a fecske. 2013 őszén azonban feltűnően sok denevérrel alkottak vegyes csapatokat a délnyugat felé szállongó csapatok, de ez sem volt elég.
Némelyik lepkefajunk is vonul, és elmegy akár Afrikáig is. Ilyen a gyakori bogáncslepke. Évenként változó a létszámuk, és lehetnek jelentős invázióik is. 2013-ban különösen sok volt. Napokig figyeltem, hogy az északi part mentén mindenütt százával mennek, s valamennyi dél felé. Akadt aztán egy délután, amikor Révfülöp közelében egyszerre erősödött fel a bogáncslepkék, a fecskék és a denevérek vonulása.
Bágyadtan sütött a nap, de a levegő kellemesen langyos volt még, és ahogy az ősszel lenni szokott, a part már kihalt. Feküdtem a smaragdzöld füvön, míg köröttem ezrével vonultak a bogáncslepkék, mintha enyhe szellő vinne ezernyi levélkét, fölöttük pedig fecskék ezrei, és társutasaik, a csapongó denevérek.
Pár óra alatt körülbelül 12.000 fecskét, 800-900 denevért, és 5000 bogáncslepkét láttam
szépen lassan dél felé vonulni; mindez azt a benyomást keltette bennem, hogy rögtön megindulnak velük a százszorszépek, pitypangok, sőt a fák is. Ma is boldogan emlékszem vissza arra a délutánra.
Nézzétek meg a képaláírásokat is! A képek alatt további érdekességeket találtok. Hajmeresztően szép és érdekes a világ, amelyben élünk. Megtudhatjátok például, hogy hozzánk Csernobilból jönnek telelni denevérek!
1. | FÜSTI FECSKE
Ebben a posztomban az éjjel vonuló madarak trükkjeiről volt szó, és arról a dilemmáról, hogy a madarak többségének döntenie kell: eszik vagy vonul. A fecskének nincs ilyen dilemmája, hisz a levegőben táplálkozik, így ez számára nem gond. Ehet és vonulhat egyszerre. Ezért a vonulásukat könnyű megfigyelni is.
A Balaton valószínűleg Magyarország legjelentősebb fecskegyülekező helye.
Csúcsidőben a tónál gyülekező fecskék létszáma elérheti a százezret is. A Keszthelyi-öbölben vagy a Kis-Balatonnál régebben nem voltak ritkák az 50.000-es létszámú fecskebehúzások sem. Találtam olyan radarfelvételt, ahol derűs időben sehol egy felhő, ám a Keszthelyi-öböltől jó 10 kilométer hosszúságban egy hosszú felhő látszik: a nádasokból kihúzó fecskék felhője.
Másik érdekesség, hogy a Balaton épp abba az irányba mutat, ahová a legtöbb vonuló madárfaj tart, így iránytűként is szolgál, ezért sok faj vonul a Balaton fölött vagy a partjai mentén. Erről már Chernel István is publikált az 1800-as évek végén, akinek a Badacsony oldalában volt nyaralója, és onnan figyelte, ahogy órákon át pintyek, pacsirták kisebb-nagyobb csapatai vonulnak a Balaton „iránymutatását” követve dél felé. Erről írok majd részletesebben is, mert rendkívül érdekes jelenség, a fecskés radarképet pedig kirakom hozzászólásba. (Free photos)
2. | NAGY PATKÓSORRÚ DENEVÉR
Nézzünk először egy olyan denevérfajt, amely nem égtájak szerint vonul, hanem „csak” megfelelő barlangokat keres. Dobrosi Dénes denevérkutató publikált egy rendkívül érdekes tanulmányt egy 1988 és 1996 között végzett kutatásról. Ez a tanulmány több szempontból is érdekes és tanulságos lehet bárki számára.
Újabban gyakran hallani, hogy a tudomány leszerepelt már, de ez távolról sem igaz; szerintem inkább arról van szó, hogy a polgárok többsége nincs tisztában azzal igazán, hogy a tudomány miként is működik.
Az egyik legfontosabb tudományos módszer a hipotézis felállítása,
és persze legalább ennyire fontos ennek ellenőrzése. Ebben az esetben a kutató azt feltételezte, hogy az Alföldön (a Kőrösvidéken, Kőrös-Maros közén, az Alsó-Tiszavidéken és a Szolnok-Túri síkon) élő nagy patkósorrú denevérek feltehetően a hozzájuk legközelebb eső hegyvidéken, Erdélyben keresnek maguknak téli szállást. Ez lenne a logikus. A feltevés ellenőrzéséhez nyolc év alatt 212 denevért jelöltek meg.
Ez elenyészően kevés ahhoz képest, hogy az erdélyi Bihar-hegységben több mint 1000 regisztrált barlang található, és azokban a jelölt denevéreket keresni a tű keresése a szénakazalban.
Mégis 14 Magyarországon jelölt denevért találtak meg az erdélyi barlangokban! Vagyis a hipotézis igaznak bizonyult. De, mint oly gyakran egy kutatás során, olyan megdöbbentő adatokat is kaptak, amire egyáltalán nem számítottak (ezek a tudomány legszebb pillanatai). Akadt két nagy patkósorrú denevér, mely a bihari barlangok és a MECSEK (!) között ingázott! Ki hinné, hogy egy Pécs környéki denevér ősszel elmegy telelni Romániába?
3. | RŐT KORAIDENEVÉR
Klasszikus vonulást, vagyis ÉK-DNY irányú elmozdulást kevés denevérfaj produkál. Akadnak, akik nálunk élnek, majd ősszel elvonulnak a Földközi-tenger mellékére, de ami még izgalmasabb: vannak, akik tőlünk északra élnek, és hozzánk jönnek telelni. Ilyen a rőt koraidenevér, melynek egy kisebb populációja Csernobil körzetében él és szaporodik, de onnan Magyarországra jön ősszel, hogy nálunk húzza ki a telet! Bár a denevérek többsége nem tesz meg a madarak útjaihoz hasonlítható távokat, de például
a Baltikumban jelölt denevéreket rendszeresen fogják vissza Spanyolországban!
Ez a délnyugati irány pontosan az, amit temérdek vonuló madár is követ, és ebben az esetben a megtett út hossza sem elhanyagolható. (Free photos)
4. | KABASÓLYOM
A vonuló madarak tömege mozgó táplálékbázis is. Nem egy ragadozó a vonulásokra alapozza az egész életét (ha időm engedi erről is írok részletesen később). Magyarországon is akad egy szép ragadozó, aki
a gyülekező fecskékre specializálta magát,
ez pedig a kabasólyom. Aki látott már fecskebehúzást (amikor a fecskék a szürkületi órákban tömegével húznak be éjszakázni a nádasokba), az tudja, hogy szinte biztosan megjelenik a légtérben a kabasólyom is. De akad más érdekesség is vele kapcsolatosan.
Emlékszem, egy időben sokat cikkeztek arról, ha denevért zsákmányoló kabasólymot észleltek. Most már tudjuk, hogy a nagy fecskecsapatokkal nem ritkán denevérek is vonulnak, így kézenfekvő, hogy a kabasólyom megbarátkozhatott a denevérvadászattal is. Nappali ragadozó létére meglepően gyakran ejt el denevéreket. (Free photos)
5. | BOGÁNCSLEPKE
Ha nyitott szemmel járunk, gyakran találkozhatunk vele, és ha igen, érdemes megállni, és rácsodálkozni, mert ez a lepke egy világrekordot tart: ő teszi meg a leghosszabb vándorutat a rovarvilágban. Vándorlásainak, invázióinak gócpontja ugyanis nem egyszerűen Afrikában, hanem a Szaharán túl van. Nem csak a Földközi-tengeren, hanem a Szaharán is átkel! Gondoljuk át egy pillanatra, mekkora feladat lehet ez egy könnyű lepkének.
Még a madarakat is megviseli a Szahara fölötti átkelés (nem véletlen, hogy a Szaharán túli területeken telelő fajok létszáma esik a legmeredekebben), hát akkor
mennyivel csodálatosabb teljesítmény ez egy lepkétől!
A nyár elején talált bogáncslepke gyakran kopott és rongyosak a szárnyai – ilyen a kertemben fotózott példány is. Bevallom, amikor először fotóztam ilyen példányt, azt gondoltam: azért lehetne ennél szebb is egy fokkal. Ma már azonban másként nézek az ilyen toprongyos lepkékre, hisz a testén viseli, hordja egy valószínűtlen hosszú út minden nyomát, a sok milliárd szárnycsapást, a forró szaharai szelek és a tengeri só nyomát, esőt, vihart, forgószeleket, fagyos hajnalokat, perzselő aszályt; mindent-mindent, amin egy ilyen lepke keresztül megy, míg végül itt, nálam, kifakulva, rojtosra fáradva, végre leszáll. Salut! – kedves bogáncslepke. (Fotó: Centauri)
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több állatvilág
még több madárvonulás
De jó, hogy most ezt elolvastam. 🙂 Már értem, hogy miért repkedett is szeptember végi estéken olyan sok denevér.
Ez nagyon érdekes.