Megkezdődött a vörösiszap újrahasznosítása

Ajkai_vorosiszap_tarozo

Megkezdődött a vörösiszap újrahasznosítása


A vörösiszapnak nevezett bauxitmaradványról a legtöbbünknek talán a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa jut az eszébe. Október4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja, és több mint egymillió köbméternyi szennyezőanyag öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.

Remélhetőleg soha többé nem látunk példát ilyen katasztrófára. A további környezetszennyezés megelőzéséhez hozzájárulhat a vörösiszap újrahasznosítása, amelynek több lehetőségét is kidolgozták a szakemberek egy uniós pályázat keretében.

A cél, hogy a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott vörösiszapból ásványi nyersanyagokat nyerjenek ki, hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek.

A vörösiszap mint betonadalék

A legígéretesebbnek a betongyártás során használt adalékanyagként bizonyult: nincs szükség előkezelésre, mert a lúgossága nem okoz problémát. Ugyanakkor javítja a beton szilárdságát és növeli az élettartamát.

A Martin Metals Kft. bele is vágott a vörösiszap betonadalékként történő hasznosításába, ennek érdekében új betongyártó üzemet építettek Inotán, ahol hamarosan megkezdődik a termékgyártás.

Emellett több cég is folytatott kísérleteket az anyaggal. A Geovol Kft. azt vizsgálta, semlegesíthető-e a vörösiszap kémhatása. Végül a különböző próbák közül a szén-dioxiddal érték el a legjobb eredményeket.



Fémek kinyerése, műtrágyapótlás

A Bay Zoltán Nonprofit Kft. egy bioreaktort épített, amelyben baktériumok segítségével vasat nyerhet ki a vörösiszapból. Emellett bioszorpció segítségével értékes fémeket (szkandium, vas, alumínium, kálcium, nátrium, titán) próbáltak elkülöníteni.

A Pannon Egyetem különböző ipari hulladékokkal, szennyvíziszappal, zöldhulladékkal és lakossági biológiai hulladékkal keverte a vörösiszapot, és növényeken tesztelte a hasznosíthatóságát.

Megállapította, hogy a vörösiszap és a komposzt elegye pozitívan hat a növények növekedésére, mert a vörösiszap foszformegkötő képessége jó, így műtrágya helyettesítőként alkalmazható.

Az intézmény a szkandium kinyerésével is megpróbálkozott, az eljárás azonban rendkívül költséges, önmagában nem gazdaságos. Ugyanakkor vas, titán és egyéb ritkaföldfémek kinyerésével együtt gazdaságossá tehető. Vizsgálták a bauxitmaradvány hasznosítását is kerámia, beton és kötőanyagok esetében. A téglagyártásnál, cementhabarcs, beton előállításnál és geopolimer kötőanyag esetében alkalmas különböző összetevők kiváltására, habosítva pedig hőszigetelő építőelemként is alkalmazható.

Forrás: MTI, képek: Unsplash, Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’   

még több környezet

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Újra nyitva a Rám-szakadék

A Pilisi Parkerdő Zrt. még áprilisban zárta le a Rám-szakadékot sziklaomlás miatt. Az eltelt időt arra használták, hogy a kirándulók feje fölé nyúló szikláknál új,…

még több hír

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Kémiai molekulákból teremtenének életet

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból laboratóriumi körülmények között teremt életet…Tovább

1 hozzászólás

  1. Ez több, mint biztató azután a hatalmas tragédia után.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük