A tavibéka (Rana ridibunda Pall.) | Alfred Brehm

nagy tavibéka

A tavibéka (Rana ridibunda Pall.) | Alfred Brehm

köszönet az elődöknek

Alfred Brehm (1787–1864)

Alfred Brehm Az állatok világa (1863-69) című munkája nemzedékek tudását és életét határozta meg. Minden idők egyik legnagyobb szabású zoológiai összefoglaló munkája volt. E mű fejezeteivel a méltatlanul “elfeledett” szerzők munkája előtt tisztelgünk.

Időnként a hajdani szöveget kommentárral is ellátjuk, és ajánljuk a fajjal vagy témával kapcsolatos egyéb cikkeinket.

Néha azt hihetnénk, hogy ezekben a forrásokban már alig találni aktualitást, de ha nagyobbra nyitjuk érdeklődésünk látószögét, rögtön érzékeljük: ezek a munkák ma is ontják az érdekes megfigyeléseket, és minden nappal egyre tanulságosabbak azok a kontrasztok is, melyek a hajdani és mai szemléletek között feszülnek.

Megjegyzéseink Brehm tavibéka cikkéhez

A tavibéka esetében különösen érdekes, hogy akkoriban még nem látták át tisztán a zöld békák közötti bonyolult és meghökkentő viszonyokat. Először is

  • a kis tavibékát
  • és a nagy tavibékát

egyetlen fajnak tekintettek, és ennek megfelelően “tavi békának” nevezték csak. Különírva! Miután ezt a fajt két fajra bontották, az előtagok miatt a tavibékát helyesen egybeírjuk. Ezt megtettük Brehm szövegében is, hisz ma már “csak tavibéka, illetve tavibékák vannak.”

Érdekes látni, hogy már akkortájt is boncolgatták a kecskebéka és a tavibékák bonyolult viszonyát, de akkor még nem találták a megoldást, és eszükbe sem jutott, hogy a kecskebéka valójában nem is faj, sőt még csak nem is alfaj, hanem – egy jóval később bevezetett fogalommal élve – fajkomplex.

Brehm cikke mellé érdemes elolvasni a kecskebéka megdöbbentő szaporodásbiológiájáról, genetikájáról szóló cikkünket ITT.



Alfred Brehm: A tavi béka (Rana ridibunda Pall.)


1863-69 | magyarul 1901-1907

tavibéka

csak 1882–1885 közt vált jobban ismertté Pflüger és Boulenger viszgálatai alapján. Noack köpeniki halász, aki sok éven át látott el élő békákkal több német élettani intézetet, már régen „jó” fajnak tartotta, amelyet első pillanatra meg tudott különböztetni a kecskebékától, és megfigyelte, hogy a kettő különböző időben rakja le petéit, a tavi béka már május végén, amikor a kecskebéka még csak hozzá fogott.

Bár Boulenger nem kételkedik benne, hogy a kecskebékának és a tavi békának lehetnek korcsai is, azonban ilyenek mindenesetre csak egészen kivételesen akadhatnak, mert ő legalább is 126 példány között nem talált egyetlen átmeneti alakot sem.

Bár Pflüger közben azt tapasztalta, hogy a kettő eredményesen

keresztezhető egymással mesterséges úton,

a tavi békák mégis önálló fajnak kell tekintenünk, mert alkatban, színezetben és életmódban már túlmegy azon a határon, melyet a fajváltozatok vagy fajták határának szoktunk tekinteni. Boulenger két rokon és mégis olyan élesen elhatárolódó fajnak ugyanazon a helyen való előfordulását abból magyarázza, hogy az ivarzási időnek eltérő volta miatt a két faj keveredése nem lehetséges. Én ehhez a magam részéről még hozzáteszem, hogy amint vélem, Berlin tájékára a kettő különböző időben vándorolt be.

A tavibéka

Noack szerint folyóvizekben, a felső Spree tavaiban és mellékvizeinek tószerű kiszélesedéseiben él, Mojsisovics szerint megtalálható a Dunában is Orsova mellett, de sohasem állóvízben és ritkán ugyanazon a helyen a kecskebékával. Az erdélyi részekben is általánosan előfordul, Méhely keleti alaknak tartja, mely szerinte keletről vándorolt nyugatra. Bár valóban a folyóvizeket kedveli, különösen Délkelet-Európában, de viszont másutt pocsolyákban és tavakban él, mint pl. Alsó-Ausztriában.

„Hangjának típusa és üteme – írja Méhely – ugyanolyan, mint a kecskebékáé, színezete azonban más, mert sokkal mélyebb és tompább, kevésbbé éles és harsogó.”

A tavibéka

rendesen tekintélyesebb nagyságot ér el, mint a kecskebéka, mert megnő 15 cm hosszúra is; a két nem nagyságra alig tér el egymástól. Felső oldala vagy teljesen szürkésbarna, vagy olajbarna, gyakran olajzöld foltokkal, vagy pedig hátának elülső része a keresztcsontig zöld, hátrább pedig barnába átmenő, de ez a zöld talán sohasem tiszta sárgás- vagy fűzöld, hanem többé-kevésbbé olajzöld. Combjai zöldesfehérek s olajbarnán márványozottak.

A hím hangzacskói füstszürkék.

Színezetén kívül megkülönbözteti a tavi békát a kecskebékától az is, hogy orra jobban lekerekített, sarokgumói kisebbek, hengeresek s 2 1/2-szer foglaltatnak a belső ujj hosszában, alsó lábszárai pedig hosszabbak.

Ha az ember a tavi béka térdben egymásra hajtott hátulsó lábait úgy helyezi el, hogy a felső comb az állat hossztengelyével derékszöget alkosson, akkor az alsó lábszár hátulsó végei egymás fölé kerülnek, míg a kecskebékáéi hasonló helyzetben éppen csak érintik egymást. Bolkay ezenkívül egész sereg különbséget mutatott ki a két faj csontvázában, úgyhogy a kettő különbözősége ebben a tekintetben is minden kétségen felül áll.

Elterjedésének köre igen hatalmas.

Előfordul Spanyolországban és Portugáliában az egész Balkánon le Görögország legdélibb csúcsáig, Nyugat-Ázsiában Kis-Ázsiától Perzsiáig és Transzkaszpiáig, Afrika egész északnyugati részében Marokkótól Tripoliszig és Barkáig, sőt talán Egyiptomig, délre mélyen benyúlik a Szaharába, melynek egyes oázisain az egyetlen vízi béka.

Németországban csak a síkságon és a nagy folyóvölgyekben található, Ausztriában szintén csak a síkságon, de ott sem mindenütt. Nálunk az alföldeken általánosan elterjedt és a folyóvölgyek mentén behatol messze a hegyek közé is.

Egyáltalában nem nevezhető tisztán alföldi állatnak, mert a hegyekben még magasabbra is felhatol, mint a kecskebéka,

hiszen Werner a bithyniai Olympuson Kis-Ázsiában még mintegy 1800 m magasságban is megtalálta hidegvízű forrásokban és patakokban, ahol az ember által nem zavartatva annyira vakmerő, hogy valósággal el kell kergetni az útból, ha az ember inni akar. Nálunk Méhely az Ojtozi-szorosban 750 m magasságban gyűjtötte.


nagy tavibéka
Brehm idejében a kis tavibékát és a nagy tavibékát még nem választották szét két fajra, így ő még egy fajként tárgyalta mindkettőt. A képen nagy tavibéka látható. | Forrás: Wikipédia
Nagy tavibéka elterjedési területe | Forrás: Wikipédia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több béka

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük