A ChatGPT segítségével díjnyertes regényt írt egy japán szerző
A 33 éves írónő, Rie Kudan még januárban nyerte el a rangos Akutagava-díjat Tokyo-to Dojo-to (Tokiói Szimpátiatorony) című könyvéért, melynek egy kis részét teljesen egészében a ChatGPT írta.
Mint a szerző elmondta, a teljes szöveg körülbelül öt százaléka készült közvetlenül a generatív MI-vel, és a továbbiakban is szeretne együtt dolgozni a modellel, hogy “kifejezze a kreativitását”.
A mesterséges intelligencia a regény témái közt is megjelenik
A zsűri Kudan regényét „gyakorlatilag hibátlan”-ként méltatta. A közeljövőben játszódó történet egy olyan társadalmat mutat be, amely a mesterséges intelligáciától függ. Egyik főszereplője, Sara Makina építész egy tornyot tervez Tokióba, ahol a „bűnözőket együttérző módon rehabilitálják”, de „vannak kétségei a projekttel kapcsolatban”.
A könyv egyik témája az, hogy hogyan zavarják össze az igazsággal kapcsolatos eszméket a „puha és homályos szavak”, Kudan pedig ezek illusztrálására fordult a ChatGPT-hez.
De a szerző más téren is megpróbálta igénybe venni a nyelvi modellt: olyan személyes témákról akart beszélgetni vele, amelyekről „úgy érezte, hogy nem mondhatja el senkinek”. Az ilyen kísérletezés is táptalaja lett a fikciónak. „A főszereplőm soraiban megjelennek az érzéseim, amikor a MI nem azt mondta, amit vártam” – mondta Kudan.
A szavak korlátlanul kibővültek
„Az elmúlt években olyan helyzetbe kerültünk, amelyben a szavak korlátlanul kibővültek, és korlátlan értelmezési lehetőségeknek nyitottak utat” – mondta Kudan. „Én meggondoltan akarom használni a szavakat, szem előtt tartva a nyelv pozitív és negatív aspektusait.”
Amióta debütáltak a mesterségesintelligencia-alapú szöveggenerátorok, az irodalmi élet egyes szereplői óvatosságra intenek. Tavaly több író – köztük Jodi Picoult, George R. R. Martin és Jonathan Franzen – összefogott, hogy beperelje az OpenAI-t, mert véleményük szerint az szisztematikusan lopja a műveiket, hogy azon tanítsa a ChatGPT-t. Kudannak viszont nincsenek fenntartásai, épp ellenkezőleg, és továbra is profitálna a modell használatából.
A pályakezdő íróknak kétévente odaítélt Akutagava-díjat a 20. század fordulóján élt Akutagava Rjúnoszukéról nevezték el, akit a japán novellaírás atyjaként tartanak számon. Mint a Short Story Project írja, a szerzőt „vonzotta a titokzatos és a bizarr”. A Wikipédia szerint nagyszerű stílusában megírt, leheletfinoman és pontosan kidolgozott történetei az emberi természet sötét oldalát térképezik fel.
Forrás: Smithsonian Mag, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több könyv
Vajon melyik az az arány – lesz-e olyan arány egyáltalán – amikor a szerzők között már a ChatGPT-t is fel kell tüntetni? 🤔
Ez nagyon érdekes. megértem azokat a szerzőket akik nehezményezik, hogy az ő műveikkel tanítottak. Ha mondjuk megtanították volna egy lexikon összes szavát a saját anyanyelvükből és a ChatGPT abból írt volna valamit, na az már érdekes eredmény lenne.
A leletezéshez használt diktálós szg.program is a képalkotásban ilyesmi “Speak Magic” a neve, van hozzá egy mikrofon és össze van kötve az applikációval. Őt is meg kell tanítani a szakzsargonra és óriási hülyeségeket ért és gépel azonnal, ahogy diktál az ember, ha nem tanulta meg még azt a szót. Ha valaki nem csekkolja vissza mit értett az eszköz nagyon vicces dolgok sülnek ki. Én emiatt nem is használom, ugyanis kétszer annyi idő ellenőrizni a leírtakat, mint egyszer jól megcsinálni.
Hát igen, mert ez így tök olyan, hogy írok egy regényt a ChatGPT-vel, de azt a regényt valójában valaki más írta még korábban.
Jól értem, a szöveggenerátorba betáplálhatnak akár egy komplett regényt is?
(remélem, nem!)
Persze, és pontosan ez is történik. Ebben a cikkben szó esik arról, hogy a Meta konkrétan meg akart venni egy könyvkiadót csak azért, hogy legyen anyaga a MI-hez, de egyébként nem sokba veszik a szerzői jogokat: https://centauriweb.hu/generativ-mi-adatok/
Nem tudom, pl. hogy az e-könyv letölthető-e -sosem olvastam ilyet -, de biztosan megoldható a letöltése.
Csak úgy eszembe jutott. 🙂
Mármint konkrétan erre a könyvre gondolsz?