Óriási denevérkutatás indul
A denevéreké az egyik legváltozatosabb emlőscsoport, és az állatok nagyon fontos részei a természetes ökológiai rendszereknek. Emellett sokat segíthetnek a vírusok kutatásában és a járványok elleni felkészülésben, miután a megfigyelésük során kiderült, hogy számos olyan vírust hordoznak, amely modell lehet a különböző zoonotikus, vagyis állatról emberre terjedő kórokozók elleni küzdelemben.
Speciális tulajdonságaik miatt ezen állatcsoport trópusi tagjai számos humán járvány kitöréséért felelős vírusok gazdái, mint az Ebola, a Nipah vagy éppen a SARS, a MERS és COVID-19 koronavírus. De Magyarországon szerencsére nem kell félnünk ezektől a repülő emlősöktől, és járványok kialakulása általuk Európában szinte teljesen kizárt. A denevérek ráadásul – amellett, hogy természetvédelmi oltalom alatt állnak – jelentős rovarfogyasztásuk révén rendkívül hasznos tagjai az ökoszisztémáknak.
Humánus denevérvizsgálatok
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában már régóta foglalkoznak a denevérek kutatásával, többek között olyan új eljárásokat is fejlesztettek, amelyekkel elkerülhető a denevérek kutatási célú leölése. A legtöbb víruscsoport tanulmányozásához elegendőek olyan minták, amelyek nem kerülnek az emlősök életébe, az eljárások segítségével pedig már akár egy-két óra alatt, a dzsungel közepén is meg lehet állapítani egy adott vírussal való fertőzöttséget.
Ez nem csak a pozitív példányok további vizsgálatokra való kiválasztásában segít, hanem rengeteg időt takarít meg a járványok elleni védekezésben, így azokat nagyobb eséllyel lehet megfékezni a korai szakaszukban.
Most nemzetközi program indult az európai denevérekben előforduló vírusok kutatására OneBAT néven, amelyhez a virológiai labor is csatlakozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból elnyert 127 millió forintos támogatással.
Miről szól a kutatás?
A program tizenhárom nemzetközi partner összefogásával valósul meg, és célja az európai denevérekben előforduló vírusok vizsgálata, ökológusok, virológusok és modellezők tudományágakon átívelő konzorciumának segítségével.
A kutatók szeretnék feltárni a természetes vírusgazdák, az alkalmi gazdaszervezetek, a kórokozók és a környezet közötti összetett kölcsönhatásokat, amelyek meghatározzák a fertőző betegségek felbukkanását.
A program egy másik célja, hogy innovatív módszereket fejlesszenek, amelyek segítik az új fertőző betegségek gyors megismerését és az ellenük való védekezés kidolgozását.
Az állatokat szerológiai és molekuláris biológiai vizsgálatoknak vetik alá, és vevőantennákat is telepítenek Európa több országában, így Magyarországon is, hogy ezek segítségével vizsgálják a repülő állatok viselkedését és vonulását, hozzájárulva az egyre ritkuló és szigorú természetvédelmi oltalom alatt álló denevérek védelméhez is.
De vajon mit csinálnak a denevérek valójában, amikor nem látjuk őket?:
Forrás: MTI, PTE, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több állat
