Lecsapott az „évszázad havazása” a birtokra is!
Köszönöm a türelmet! Pontosan tudom – higgyétek el –, hogy sokan várták a képeket az elmúlt két napban a birtokról; és a híreket, hogy itt mennyi a hó és ami ennél is lényegesebb: mennyi a madár? De ha megfeledkeznék erről, akkor is van, aki figyelmeztessen. Mara többször is jelezte, hogy nyilván sokan szeretnék már látni, milyen a havazás a birtokon, de nem volt egyszerű mindenre sort keríteni.
Ahogy szerda hajnalban ITT beszámoltam róla, kedden kellett lóhalálában visszavágtatni Budapestről, úgy, hogy aznap még volt egy jászsági utam is.
Hétfőről keddre virradóan,
írd és mondd egy órát sikerült aludni, pontosabban szunyókálni, délután aztán, visszaindulás előtt újabb pár órácskát, így az lett volna a terv, hogy keddről-szerda virradóan alszok egy emberhez méltóbbat, s csak aztán vetem bele magam a havazással kapcsolatos tennivalókba, madáretetésbe, fotózásba.
A havazás épp akkor kezdődött, amikor ismét a birtokra érkeztem, vagyis kedd este. Eleinte szerényen hullongott, de aztán szép lassan belejött. Mire sorra került volna a tervezett alvás, már tisztán látszott, hogy valóban jelentős havazás lesz. Legalábbis nem jelentéktelen. Olyan, ami komoly hatással lehet a birtok madárvilágára és az etetők forgalmára is. És mi következik ebből? Na mi?
Természetesen az, hogy nem tudtam elaludni.
Ahogy írtam is a hajnali posztban ITT. És még valami következik mindebből: az utóbbi két napot kissé kimerülten tepertem végig. Alapvetően két projektre futotta:
- valamelyest muszáj volt enyhíteni az alváshiányon,
- és persze muszáj volt fotózni és filmezni, amennyit csak lehetett,
de arra már nem futotta, hogy videókat szerkesszek, fotókat rakjak fel és hosszú posztokban számoljak be az eseményekről. Egy-egy fotót sikerült felraknom így is, a Youtube-ra újabb shorts is felkerült, de érdemi beszámoló nem született.
Többek között azért sem, mert nem kis meglepetésemre a havazás másnapján a nyílt területeken, a Nagyvadföldön vagy az Őskökényes körzetében jóval
kevesebb madár mozgott,
mint amire számítottam. Nem csoda, hisz hajnalra ellepett mindent a hó, és a talajszinthez (és a magokhoz) nem fértek hozzá. Ilyenkor azonban szoktak próbálkozni pár helyen, ahol vékonyabb a hóréteg, ezzel szemben alig láttam madarakat a kökényesben. Holott pár nappal korábban (szombaton) már vagy 500 madár mozgott a Nagyvadföld és az Őskökényes körzetében, ebből legalább 100 sármány.
Miután a havazás elállt, messziről is jól látható módon a Boldogboglyán nagy mennyiségű magkeveréket raktam ki, de ez sem hozott áttörést. A magevők továbbra sem jöttek tömegesen.
Ezek után a madárbalkonra koncentráltam,
ahol szép volt a forgalom, de itt sem nőtt számottevően. Pár új madárfaj felbukkant, megjött az első meggyvágó például, többet jártak az etetőn a búbos cinegék, de alapvetően nem sok minden változott.
A havazás olyan „sötétséggel”, szürkeséggel járt együtt, ami szintén nehezítette a fotózást, bár havas időben a hóról mindenüvé verődő szórt fény miatt sokkal könnyebb a madarak fotózása, ezúttal nem ez történt. A nap nagy részében rendkívül kedvezőtlenek maradtak a fényviszonyok, és még az erős bevilágítás sem sokat segített.
Ennek ellenére sok időt és energiát fordítottam a madárbalkon megfigyelésére és fotózására, hangokkal próbáltam behívni a zsezséket (nem tudom, hogy itt vannak-e még, de remélem), és a süvöltőket, de eredménytelenül.
Amikor nem a madárbalkont fotóztam, időnként
tettem egy-egy ellenőrző körutat
a birtokon, hátha változott a helyzet, hátha több a madár, egyszer még a szomszédos birtokot is megnéztem, többek között a záportározót, ahol meglepve láttam, hogy a záportározó ás a kis tó is befagyott. Egy darab réce nincs már ott.
A körutak, körbe szaglások mellett, amikor csak tudtam, igyekeztem megszerkeszteni az első havazás idején, múlt héten felvett bő egyórányi videót.
Csodálatos volt, hogy végre tisztes mennyiségű havat láthattam a birtokon, de azért nagy csoda nem történt. Nemcsak a madaraknál, hanem úgy egyáltalán sem. Szerdán közepesen nagy hó esett, körülbelül 5-8 centi, ami szerdán délután már kicsit meg is rogyott, és ami csütörtökön délelőtt (amikor még a nap is kisütött, végre jó fényeknél fotózhattam!) olvadásnak indult.
Csütörtök éjjelre maradt még bőven, de egyáltalán nincs benne ebben a helyzetben az az ígéret, hogy itt komoly, nagyhavas tél következik. Az előrejelzéseket nézve inkább az tűnik valószínűnek, hogy a hétvégére a hó java elolvad. Ez egyébként most kedvezhet is, mert ismét kibukkannak és hektárnyi területen elérhetővé válnak a sármányetetős, aprómagvas és zabos területek, amit újra birtokba vehetnek a sármányok.
Ami mindenképp biztató:
rég nem volt ennyi mezei veréb nálam. Utoljára talán 2018 márciusában, amikor valóban kemény (késői) tél volt, nappal is mínusz 10 fokkal és térdig érő, tartós hóval. 2023.12.07-én, az Őskökényesben, a Kislejtőn, a Kiskarám déli szélében körülbelül 100-120 mezei veréb tanyázott (velük 10-20 citromsármány is). Azért is fontos ez, mert – ennyit elárulok – a mezei verebek védelme és visszatelepítése érdekében vasárnaptól új program indul a birtokon. Ezúttal biztos vagyok a sikerben. Jó, ha itt vannak a verebek egész télen, mert így van idő és lehetőség meggyőzni őket arról, hogy a birtok remek élőhely a számukra is.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több “Kert és vadon”
még több madáretetés
Köszönöm a beszámoló! Nálunk hatalmas csapatokban jönnek a cinkék, verebek, de semmi más madár nincs, ja, csak a karvalyok.
Mindig a tél második fele a fajgazdagabb, szóval még van időd bőven. Addig örüljünk annak, hogy a legtöbb helyen több, sokkal több a madár, mint a korábbi években 🙂
Ez remek volt!
Remek fotók, külön is megkérdezem: az oldalára dőlt les a régebbi les, vagy ez máshol van.
A záportározós felvétel is remek!
(nincs okod ostorozni magad, ha a felvételek készülnek, a feldolgozás csúszhat, csak aludd ki magad!)
Az oldalára dőlt les a birtokhatáron túl (az én területemtől 70 méterre), az égerláperdő szélében van. Az én két lesem nem ilyen, és azok állnak. Kár ezért a lesért, mert egészen remek. Talán meg kellene menteni.
Köszönöm.
Csodás a főoldalon a “sármány találkozó”.
Köszönöm! Nagyon szépen alakulnak a dolgok, és talán már az éjjel írok egy rövid összefoglalót a sármányhelyzetről, hajnalban pedig már építem a sármánylest.
Kedves Cen’! Örülök, hogy láthatóan jól vagy, biztató az igyekezeted, hogy mindenről beszámolj. Talán többek nevében is mondhatom, hogy a kínálatot illetően a bőség zavarával küzdünk, köszönet érte, de kérlek lassíts!!! Az életmódváltásba a pihenés, a több alvás is beletartozik.. Vigyázz magadra, mert szükségünk van rád!