Mik a magyar természetvédelem legnagyobb eredményei?
A Madarak és Fák napja alkalmából az Agrárminisztérium közleményt adott ki, amelyben a magyar természetvédelem eredményei közül is kiemel néhányat, mind a madarakhoz kapcsolódóan.
Négy különleges madár
Első helyen említik, hogy az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, és lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. Ez azért is fontos, mert a globálisan veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat.
Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával: az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelítheti a kétszáz párt, amire Közép-Európán kívül szintén nincs példa máshol a világon.
A fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, és a hivatalos adatok szerint az elmúlt öt évtizedben számuk közel ötezer párra nőtt, bár a számítási metódust és az eredmények pontosságát heves viták övezik.
Az elmúlt száz évre visszatekintve a természetvédelem nagy sikere, hogy a dísztollai miatt csaknem a kipusztulásig üldözött nagy kócsagot az utolsó órában sikerült megmenteni, és az akkor csupán 10 pár körüli hazai állomány mára 4000 párnál is többet számlál, azóta pedig a természetvédelem címermadara.
Mit tehetünk otthon a természet védelmében?
A természet, az állatok, a növények és az élőhelyek védelméért bárki sokat tehet akár a saját környezetében is. A fecskéknek például sárgyűjtő helyek kialakításával vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével segíthetünk, a kerttulajdonosok pedig a “lustaságukkal” is hozzájárulhatnak a fajok fennmaradásához. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.
Faültetés
A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. Az ország fával borított területeinek arányát 2030-ra szeretnék 27 százalékra növelni, amit az az Országfásítási és az Újszülöttek erdeje program keretében terveznek megvalósítani. Az országfásítás keretében 2023-ig mintegy 184 millió darab fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő-gazdálkodók. Az Újszülöttek erdeje program keretében minden születendő gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el az állami erdészeti társaságok.
A kezdeményezésnek köszönhetően napjainkig 4,3 millió facsemetével bővült az ország zöldvagyona. Az állami erdészeti társaságok mintafásítási programjai további 7 millió darab fával, az önerdősült területek erdővé alakítása során az állami erdészetek pedig 430 ezer darab fával járultak hozzá a zöldítéshez.
Honnan ered a Madarak és fák napja?
Magyarországon először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg a Madarak és fák napját 1902-ben, a “mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be. A nemzeti parkok és állami erdészetek a Madarak és fák napja alkalmából országszerte különleges programokat szerveznek.
“Számos okból szorulnak a madarak védelemre, de kezdjük ott, hogy az aktív madárvédelemnek valóban van szemléletformáló hatása is, és ha jól csinálják, nemcsak a madarak védelmét szolgálja, hanem újabb és újabb embereket nyer meg az aktív madárvédelem ügyének”:
Forrás: MTI, kép: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természetvédelem
