Hogyan alakul az erdőterület Magyarországon és Európában?
Az MTI az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából, amelyre az ENSZ 2012-ben jelölte ki március 21-ét, közölt néhány infografikát a magyarországi és európai erdőállományról, emellett publikálta az Agrárminisztérium közleményét is az első új erdészeti pályázati felhívásokról.
Erdőterület Magyarországon a 21. században
A KSH adatai szerint a faállománnyal borított terület 2000 és 2022 között, 22 év alatt 186 ezer ötszáz hektárral (1865 négyzetkilométerrel, körülbelül három és fél budapestnyi területtel) 1 millió 689 ezer 400 hektárról 1 millió 875 ezer 900 hektárra nőtt. Ennek javarésze, a legnagyobb ütemű bővülés 2010-ig zajlott le, ekkor az állomány 172 ezer 600 hektárral nőtt, míg 2010 és 2022 között már csak 13 ezer 900 hektárral (0,13 négyzetkilométerrel, vagyis 130 ezer négyzetméterrel) gyarapodott, miközben nem egyszer történtek visszaesések is.
Így alakul az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészlete
Tölgyből van a legtöbb, majd az akác következik, amelyből több mint feleannyi van, mint az előbbiből. Ezután a cser, a bükk, a nyár és az erdeifenyő következik, majd az egyéb kemény és lágylombos fák jönnek. Ezeket a gyertyán, a feketefenyő és az egyéb fenyők követik.
Az európai állomány
A legnagyobb erdőterülettel Finnország büszkélkedhet, ahol az ország területének hatvanhat százalékát borítják fák. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy rendszeresen ők bizonyulnak a világ legboldogabb országának. Érdekes lenne megnézni, hogyan viszonyul az emberek boldogságérzete a zöldterületek mennyiségéhez, bár ez utóbbi sokminden más, az adott országot érintő gazdasági, politikai, társadalmi kérdésnek is mutatója lehet akár.
A listán találunk meglepő helyezéseket, Romániában például évtizedek óta hatalmas problémát jelent az illegális erdőirtás. Magyarország szintén alul áll a sorban, jóval az EU-s átlag alatt, amiben valószínűleg csak részben van szerepe annak, hogy itt sok a más típusú élőhely.
Agrártámogatások
A 2016-2030-ig tartó, azaz jelenlegi Nemzeti Erdőstratégia céljai között az előző, 2006-tól 2015-ig tartó Nemzeti Erdőprogrammal szemben nem egyértelmű prioritás az új erdők telepítése (bár szerepel benne), a fókusz a meglévő erdők állapotának fenntartására került. Kérdés, hogy mindez elég hatékony lesz-e a klímaváltozás okozta károkkal és a fakitermeléssel szemben.
Míg 2006 és 2015 között, 9 év alatt 63 ezer 500 hektárral nőtt az erdőállomány, 2016-tól 2022-ig 6 ezer hétszázzal, vagyis ha ebben az ütemben folytatódik az erdősülés, akkor 2030-ra, 14 év alatt 15ezer 600 hektárral fog nőni.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások a Közös Agrárpolitika keretében, melyek a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodásra vonatkoznak. A Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, amiből 594 ezer hektár állami, 179 ezer hektár pedig magánerdő.
A korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az erdők fenntartására. Ebből 60,6 milliárd forintot osztanak el a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodással járó többletköltségek illetve bevételkiesés kompenzációjára. 10 milliárd forint áll rendelkezésre az egyre fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállítására.
Forrás: MTI, kép: Pixabay, EEA
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
