Jó kezekbe kerülnek a Kárpátok erdei
Amikor tegnap feltettem a kutya-farkas hibridről szóló hírt, rémlett, hogy már találkoztam a Corservation Carpathia nevével nem is olyan régen. Meg is találtam a cikket, a Guardian mutatta be őket október közepén.
Mint a brit beszámolóból kiderül, az FCC-t két biológus, Christoph és Barbara Promberger alapította más természetvédőkkel és filantrópokkal együtt 2009-ben. A szervezet adományokat gyűjt, amelyekből erdőterületeket vásárol, hogy azokon megállítsa a fakitermelést illetve újraerdősítsen.
A természetvédelmi modellt a ’90-es években indult dél-amerikai Tompkins-projekt ihlette: a Tompkins házaspár több millió hektárnyi földet vásárolt Chilében és Argentínában, majd állami területeket is bevonva parkokat alakítottak ki.
Az FCC célja is hasonló: olyan hatalmas parkot szeretnének létrehozásni, amely elég nagy ahhoz, hogy jelentős számú nagyragadozót tartson fenn, és amelyen lehetővé válnak az evolúciós folyamatok is.
Eddig 26 900 hektárnyi erdőt és gyepterületet vásároltak és védtek meg, és több mint négymillió facsemetét ültettek el. És ez még nem minden. Miután az alapítvány vadőrei hetvenötezer hektáron járőröznek, a szomszédos erdőkben is leállt az illegális fakitermelés.
Egy másik innovatív lépésként további hetvennyolcezer hektárnyi terület vadászati jogát vásárolták meg, hogy megvédjék a vadvilágot a trófeavadászoktól. A terv részeként a helyi közösségeket is bevonják a munkába,a munkahelyeket teremtenek, és idővel egyre több látogatót vonzanak a területre.
Az FCC ambíciói nem kicsik: céljuk, hogy a kontinens legnagyobb erdős nemzeti parkját alakítsák ki. Egy kétszázezer hektáros rezervátumot szeretnének megteremteni – egy Európai Yellowstone-t.
Az elképzelés szerint pedig nemcsak az erdőket és a vadvilágot védik, hanem a helyi közösségeket is támogatják az ökoturizmus és a természetpozitív vállalkozások fejlesztésével.
Romániában több mint hatmillió hektárnyi erdő található, amelynek jelentős része még mindig “szűz”, azaz emberi település nélküli, feldarabolatlan terület. Itt található néhány Európa még megmaradt őserdője közül. Az illegális fakitermelés azonban hatalmas erdőségeket irtott ki, és a pusztítás folytatódik. Pedig még 2016-ban volt egy olyan terv, hogy a Fogarasi-havasokat nemzeti parkká nyilvánítják, de ez egyelőre nem történt meg.
Viszont ebben a helyzetben épp a hasonló kezdeményezésekre van szükség. Ez a valódi aktivizmus, amit össze sem lehet hasonlítani azzal, amikor valaki festményeket rongál és üres szlogeneket üvöltözik. Ha valaki megkérdezi, mit lehet tenni: ezt lehet és ezt érdemes tenni. Le a kalappal a fantasztikus és szívmelengető vállalkozás előtt!
Forrás: Guardian, NG, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több Erdély
még több természetvédelem
Az Őrségben is nagyon sok erdő van s a nemzeti park is óriási területű. Ahol a szüleim éltek ott pl.még mindig a szálaló erdőgazdálkodás van. Anyámnak is van ott valahol erdeje:-)
Ez lesz a jövő útja. Gigászi területeket kell kivonni a művelés alól! Sokszor olyan területeken is igyekszünk erőltetni a termelést, ahol az nem igazán rentábilis. Ezeket a hatalmas területeket hagyni kellene, illetve vissza kell állítani az eredeti vagy az eredetihez közelítő állapotokat, aztán hagyni (amennyire lehet), hogy a természet uralja.