Klasszikus magyar rajzfilmek elérhetők ingyen online
A magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján, február 4-én hirdeti meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar animáció emlékévét. Ehhez kapcsolódva egész évben több rajzfilmet is ingyen nézhetünk meg a Filmión.
Péntektől elérhető lesz többek között Rofusz Ferenc Oscar-díjas filmje, A légy, Kovásznai György Habfürdő című merész stílusú kísérleti musicalje, a Vukot is tervező Dargay Attila és Jankovics Marcell filmjei, köztük a János vitéz és a Fehérlófia, valamint a Macskafogó és a Hófehér.
Április 30-án, a magyar film napján egy új honlap is elindul, amely az animációs film történetét új módon mutatja be. Ehhez kapcsolódóan pedig egy tizenegy részes dokumentumfilm is készül. Szintén a magyar animáció áll majd a középpontban a felújított filmek legnagyobb magyar fesztiválján, a szeptember 17. és 22. között szervezett Budapesti Klasszikus Film Maratonon is.
A magyar animáció története
A magyar animáció története 110 éve, 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze tizenkilenc éves Kató-Kiszly István grafikus első, Zsirb Ödön című trükkfilmjét elkészítette. Az azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt. Címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.
A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János, Kassowitz Félix és Macskássy Gyula által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. A külföldre távozó magyarok nagy számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a magyarországi animációsfilm-gyártás.
Az 1960-1970-es évektől egymás után születtek az animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó, a száz részes Magyar népmesék, emellett művészi animációk és külföldi megrendelésre készült filmek is napvilágot láttak. Rofusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar alkotások közül elsőként nyert Oscar-díjat.
Az animáció fénykora a 21. századra sem áldozott le. Szintén az Oscar-díj közelébe került egy jelöléssel M. Tóth Géza 2006-os Maestro című filmje, de említésre méltó még Milorad Krstic látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja vagy Gauder Áron Annecyban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke.
A kortárs magyar animáció utánpótlásának elsőszámú intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amelynek animációs műhelyében, a MOME Animon készített vizsgafilmek és az itt végzett rendezők rendszeresen szerepelnek a világ legrangosabb fesztiváljain, így Annecy mellett a Berlinálén vagy Cannes-ban.
Klasszikus új köntösben
A Nemzeti Filmintézet digitális restaurálási programja a jubileumi évben az animációs produkciókra koncentrál, így teljes körűen felújítják a magyar animáció úttörőjének számító Valker István 1930-as években készült, nitrofilmre forgatott zenés, rajzos rövidfilmjeit és az idén kilencven éve született Kovásznai György alkotásait, valamint megújul sok, az ’50-es években készült bábanimáció is. Emellett olyan népszerű alkotásokat is restaurálnak, mint a Vili, a veréb, a Suli-buli, a Sárkány és papucs, a Misi mókus kalandjai, valamint a Peti és a Gusztáv sorozat epizódjai.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több művészet
még több film
