🌍 Uráli bagoly a birtok új madárfaja!
2023 bővelkedett új madárfajokban, de 2024-ben annyit sem kellett várni egy új madárfajra, mint tavaly. Vártuk már ezt a madárfajt ide, de nem most. 2022/23 telén, amikor sokfelé fordult elő Magyarország olyan területein is (a Balaton környékén például), ahol egyébként nem fészkel, hamar nyilvánvalóvá vált, hogyha valamikor az uráli baglyot szeretném felvenni a birtok fajlistájára, akkor itt a lehetőség.
Minthogy sokan talán most hallanak először erről a bagolyról, röviden tekintsük át az általános bagolyhelyzetet.
Hány bagolyfaj él a birtokon?
Gyakoriságuk sorrendjében:
- Erdei fülesbagoly (Asio otus)
- Macskabagoly (Strix aluco)
- Kuvik (Athene noctua)
- Füleskuvik (Otus scops)
- Gyöngybagoly (Tyto alba)
5 bagolyfaj 11 hektáron nem rossz, főként mivel ebből három költött is. A macskabagoly és az erdei fülesbagoly most is fészkelőnek tekinthető, még ha a fészkek-odúk nem is a birtok területére esnek. A füleskuvik mára sajnos kiesett, minthogy kivágták azt az öreg cseresznyefát, amiben évekig költött.
Más bagolyfajok megjelenésére reálisan nemigen lehetett számítani, bár egy gatyáskuvik például bárhol felbukkanhat kóborláson, főként az ilyen hegyvidéki éghajlatú, fenyvessel tarkállt területen. Madártanban jártas ember talán kissé még komolytalannak is gondolhatja, hogy
a gatyáskuvikot is kerestem
2022/23-ban úgynevezett hangozással. Vagyis a gatyáskuvik hívóhangját, huhogását játszottam jó pár éjjelen át a dolgozószoba ablakából, annál is inkább, mert párszor a birtoktól északkeletre gatyáskuvik hangját véltem hallani. A gatyáskuvik azonban nem lett meg.
Szintén 2022/23 telén, ahogy említettem, láttam, milyen sok helyen látnak uráli baglyot, mikor az uráli fészkelési időben leginkább csak az Északi-középhegységben fordul elő.
A viszonylag ritka bagolyfaj időnként azonban, bizonyos teleken nekiindul, és a hegyvidéktől távol is látni példányokat. Kicsit hasonlatosan a szintén tőlünk északkeletre elterjedt réti fülesbagolyhoz, aki bizonyos teleken akár gyakori vagy tömeges is lehet, kisebb inváziókat is produkálhat (főként az Alföldön). Szóval,
amikor láttam, hogy az uráli szép számban mozog Magyarországon,
feltehetően főként északkeletről érkező példányok, úgy gondoltam, nem is kell olyan nagy szerencse, hogy egy példány a birtok környékére is idetaláljon.
Azért tegyük hozzá: ha a Magyarországon ebben az időszakban észlelt madarak létszáma körülbelül 30-50 példány, ez még mindig azt jelenti, hogy távol az uráli bagoly klasszikus hegyeitől itt minimális az esély arra, hogy megtaláljam.
Más úgy találni urálit, hogy ezer kilométereket kocsikázunk, és élőhelyek tucatjait vizsgáljuk át. Arra számítani, hogy egy ilyen rótában megkerül az udvarban is, kissé naiv elképzelés. Az is voltam, mint látni fogjuk. De naiv-e ténylegesen, aki tisztában van a naivitásával? Nyilván nem.
Úgy áll a helyzet, hogy negyven év terep után pontosan tudom: mindennek kell esélyt adni. Mindennek. Az esélytelennek is. Száz sikertelen eset után aztán egyszer valami bejön. Ez így működik. Sok minden áll a szerencsén, de ebben az esetben is igaz: készen kell állni a szerencsére. Sosem lesz öttalálatosod, ha nem töltöd ki a szelvényt.
Hasonlóan a gatyáskuvik kereséséhez,
2022/23 telén többször is kitartóan hangoztam az uráli bagolyra,
de hiába. Valamikor február végén aztán végleg elengedtem az uráli bagoly-kérdést.
Itt fontos közbe vetni, hogy „urálibagolytani” szempontból köztes területen van a birtok. Ide két irányból is érkezhetnek uráli baglyok, és ez talán még fontos lehet. Télen északkeletről érkező madarak eljuthatnak idáig, ugyanakkor nincs oly messze a legközelebbi déli populáció sem Szlovéniában.
Utóbbi helyről észak felé kóborló fiatalok is eljuthatnak idáig. Számukra ez lehet egy kisebb kiruccanás is. Egy új revírt kereső fiatal madár könnyű szerrel vetődhet el ide, ad absurdum az erősen erdősült vidéket akár alkalmasnak is találhatja családalapításra. Valószínűleg vannak is a birtok 50-100 kilométeres körzetén belül fészkelő párok (vannak erre utaló jelek és megfigyelések).
És jött az idei tél.
2023/24 tele, ami sok szempontból igen jó, hogy csak egyet említsek: 2023 novemberében új madárfajként került elő a távoli északról (vagy a „közeli” Alpokból) érkező zsezse (vagy barna zsezse). Régóta húzódik, hogy megírjam részletesen, hogyan is kerültek elő a zsezsék, most ismét meg kell előlegeznem abból a sztoriból egy momentumot.
Aznap, amikor a zsezsék meglettek az Angolkert nagy kapujában, a mézelő zónán, épp összesítettem a birtok fajlistáját, sőt készítettem egy „potenciális fajok” listát is, amin a zsezse olyan madárfajként szerepelt, ami jó eséllyel kerül meg előbb-utóbb. És mivel 2023 novemberében az ország északi területein rendszeresen láttak zsezséket – hiszitek vagy sem –, a „potenciális fajok” listájának összeállítása után abban a tudatban vettem a fényképezőgépet és az állványt, hogy talán ide is jut a zsezsékből.
Ki is mondtam ezt, egészen pontosan tudtam, hogy többek között a zsezsékre megyek rá (meg a gyakori és mégis kínzóan hiányzó kékes rétihéjára), hogy aztán két perccel később földbe gyökerezzen a lábam: hisz, amit csak elvi síkon vázoltam fel, ott volt a szemem előtt.
Alig tíz perccel korábban született meg az elhatározás, hogy jobban figyelek majd a pintyféklékre, és ha lehet, felhajtok legalább egyetlen egy csízek közé keveredett zsezsét, és hopp, tíz perccel később már fotózhattam is az első zsezséket.
Ha minden így menne…
Mindezt minek keverem bele az uráli sztoriba?
Hát mert, amennyire a zsezsére számítottam 2023 novemberében, amennyire számítottam az urálira is 2022/23 telén, legalább annyira kizártnak gondoltam az urálit az idén. Legalábbis eszemben nem volt az idén, hogy megkerülhet.
2024. január 13-án hajnali fél kettő körül azonban uráli bagoly huhogását hallottam a birtok aljából, a Nagypatak és az égerláperdő felől. A madár minden bizonnyal a birtok túloldaláról, az égeresből vagy a Nagypataktól 120 méterre található háromnegyed hektáros fenyvesből szólt. (Erről a fenyvesről később részletesen is lesz szó.)
A hím jellegzetes „territoriális héttagú huhogását”. Én az urálit a Bükkből és Erdélyből ismerem, de azt csak most tudtam meg (Svenson), hogy ez a huhogás territoriális hang, vagyis olyan, mint amikor egy fekete rigó vagy vörösbegy a fészkelésre elfoglalt területen énekel. Ennek fényében már nagyon nem mindegy, hogy van-e közelben olyan populáció, ahonnan várható betelepülés, és amint fentebb írtam: van. Nagyon is.
A másik kérdés, van-e megfelelő élőhely az uráli számára vagy csak arra alkalmas a régió, hogy kóborló-telelő példányok itt múlassák az időt.
Vannak alkalmas erdők. Az uráli számára fontosak az öreg erdők. Az olyan erdők leginkább, ahol bőven talál derékba tört, odvas, kikorhadt fákat. Ha feltesszük a kérdést, hol van ilyen a birtokhoz legközelebb, akkor a válaszunk: a patak túloldalán. A Nagypatakot kísérő égererdők tele vannak ilyen fákkal. Ezek a fák elsősorban a fészkelés miatt fontosak az urálinak, nem mintha nem tudna magának fészket találni, pontosabban foglalni másként is.
Az uráli harcias, erős bagolyfaj.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy nagy termetű, hanem a Strix nemzetséghez tartozik, ahogy azt a latin neve mutatja (Strix uralensis), és e nemzetség tagjai hírhedten harciasak. A gyakori macskabagoly is. Képesek nekimenni az embernek is. Tartottam a kezemben olyan arcvédő plexit, amit uráli karmolt össze.
Nem mondom, hogy nem lehetett kilátni rajta, de rendesen megsorozta. Az uráli, ha egy élőhely tetszik neki, de nincs megfelelő odú, nappali ragadozómadarak fészkeit is elfoglalja, így például az egerészölyvét. Egerészölyvek éppenséggel vannak is, tehát amennyiben arról lenne szó, hogy az uráli fészkelni akar, ha valóban nagyon akarja, nincs akadálya.
Sőt, egyes források szerint az uráli fészekfoglalásának egyik kitüntetett célpontja a holló, mármost, ha valami van itt, az a holló. Költők is. Az uráli tehát kénye-kedve szerint válogathat(na).
Amikor az urálit először hangoztam-kerestem itt, eszembe nem jutott, hogy akár költhet is. Most azonban komolyan felmerül bennem. Nem ismeretlen a faj számomra, néhányan talán emlékezhettek is rá, amikor szürkületkor fotóztam egy erdélyi medveetető tőszomszédságában (az archív oldalon megtaláljátok), de amikor helyzet van, az ember újra és újra utána olvas a dolgoknak, akár ismert, de még gyakori fajoknak is.
Minthogy nem az uráli fészkelőterületén élek, néhány momentum azért erősen meglepett. Jobb is, ha szó szerint idézem, mit ír a Svenson-féle madárhatározó az uráli élőhelyigényéről. A régebbi olvasók arcát szinte látom is, amint elmosolyodnak.
Szóval a Svenson:
„Idős, lápokkal tarkított boreális erdők lakója, gyakran nyílt vizek, tisztások vagy mezők közelében él.”
Ez tökéletes leírása a birtok közvetlen környékének. Épp nemrég mutattam videóban is, hogy az égerláp-erdő végre megint víz alatt van.
Nyílt víz: ott van a birtokhatártól 24 méterre a szomszédos birtok kicsi tava. Tisztások? Az égerláperdő déli oldalán hosszan egy vadföld húzódik, feljebb nyiladékok, irtások, a keleti oldalán pedig az én birtokom, tágas, nyílt területtel, ahol épp az idéntől a Nagypatakot kísérő láprét már „kaszáló”. Ez a terület – és akkor nem beszéltünk a hegyvidéki éghajlatról, amit többek között a léprigó és a berki tücsökmadár is jelez, és számos rovar- és lepkefaj – akár illusztráció is lehetne az „uráli élőhely” szócikknél.
Egyetlen dolog nem stimmel:
az uráli a bükkösöket kedveli, és a szomszédságban nincs bükkös, de pár kilométeren belül az is akad. Bár a magyar nyelvű szakirodalom hangsúlyozza a bükkösök fontosságát, egyébként számos más forrás a fenyvesek ÉS bükkösök madarának tartja, amit visszaigazolnak az internet videófelvételei is, ahol gyakran látható fenyvesben, akár mesterséges költőládában párok is. Még egyszer: van fenyves is 120 méterre!
Talán azt is megkérdezheti egy törzsolvasó:
vajon lehet-e ennek bármi köze ahhoz, hogy immár négy éve, hogy bagolyboglyákat hoztam létre, és a baglyoknak egyre kedvezőbb élőhelykezelést vezettem be? Nem hiszem. Nem tudom. Tény, hogy 2020-hoz viszonyítva sokkal több a rágcsáló a területen, csak épp erről sem tudtam még írni. Az uráli fő tápláléka az erdei egér, de sok rovart fogyaszt és a békát sem veti meg. Mindez itt is van, bár egérből talán a pirókegér a leggyakoribb (igaz, erre nincsenek egzakt adataim), de úgy gondolom, hogy akár a pirókegérrel is beérheti. Igen, de pár huhogás még semmi.
Másnap, 2024. január 14-én hajnalban már hegyeztem a fülem. Az uráli ismét sokat szólt, és megint a hím. A rövid, emelkedő huhogásokból álló hang az ablakon keresztül néha úgy hallatszott, mint a távoli kutyaugatás.
Január 15-én viszont már nem hallottam. Talán odébb állt a madár. Le is tettem róla. Két éjszaka még smafu.
Bármely vonuló, kóborló madár elszólhatja magát olyan területen is, ahol egyébként esze ágába sincs költeni, talán megállni se. Csakhogy január 23-án hajnalban, 6.30-kor, szinte már reggel, ugyanonnan ismét megszólalt az uráli, de ezúttal már nem a hím. Így talán egy pár van itt, bár ez is megeshet kóborlóknál is. Nincs messze a költési idő (március), de azért még odébb van.
Mennyi a valószínűsége egy költő pár megjelenésének?
Azt mondanám roppant tudománytalanul – hisz ezt becsülni nem lehet –, hogy 10 százaléknál is kevesebb. Viszont ez felmehet akár 20 százalékra is, ha az uráli kívánatos költőládákat lát az erdőben. Többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park is foglalkozik a Börzsönyben élő uráli baglyokkal, s már írtam is mailt, hogy konzultáljak uráli specialistával: mire kell figyelni uráli költőláda kihelyezésnél, hogyan lehet a leghatékonyabban telepíteni az urálikat? Talán van még idő arra, hogy lépjünk valamit.
2024.01.24., ismét sokat szól az uráli. 03.30 és 04.00 között a birtoktól délre, illetve délkeletre két példány is, ezúttal nem a megszokott territoriális héttagú, emelkedő huhogással. A birtoktól 300 méterre egy fiatal égerláperdőből rendszeresen szólt egy többnyire kéttagú, időnként háromtagú kvak-kvak-kvak (kicsit a bakcsó kvakkogására emlékeztető) szólam, de erről nem vagyok meggyőződve, hogy uráli (nem kizárt), amire rendszeresen válaszolt a birtoktól 200 méterre keletre található pontról egy uráli, mely nemigen változtatta a pozícióját.
Jellegzetes, két tagú mély huhogás volt ez.
Amit a Svenson nem ír le, ugyanakkor a Youtube-on található videókban a leggyakoribb uráli hang, és az eBird hanggyűjteményében (53 felvétel) körülbelül a hangok 80 százaléka szintén ez a kéttagú huhogás.
A következő lépés az lesz,
hogy laptopra letöltök uráli hangokat és hangozással megpróbálok közel csalogatni egy urálit és felvenni a hangját, nappal pedig megpróbálom megtalálni és fotózni. Könnyen lehet, hogy a nemrégiben felfedezett és a birtoktól mindössze 230 méterre található fenyvesben tölti a nappalokat.
Bárhogy is, mivel 24 év után már nem oly könnyű új madárfajt észlelni itt, rendkívüli öröm, hogy az urálit is felvehetem végre. A helyzet biztató, és meglepne, ha nem tudnék felhajtani még valamit az urálival kapcsolatosan a napokban.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több “Kert és vadon”
még több bagoly
Jól értem, hogy a gyöngybagoly költött nálad? Talán az ebből a célból a birtokon elhelyezett költőládában?
S egy észrevétel:
A cikkben a “december 13-án hajnali fél kettő” 2023-ban lehetett, azt hiszem. 🙂
Ó, nem, javítom a hibákat. A gyöngybagoly a legritkább fajom, mindössze egyszer észleltem, holott a terület alkalmas lenne fészkelésre, épp azért raktam ki költőládát a számára, de eddig ez nem hozott eredményt.
Én értettem félre, bocs’! Rosszul következtettem ki, hogy melyik az a három, ami költött nálad. 🙁
Szurkolok, hogy maradjanak, és legyen saját fotód, és hanganyagod!
Köszi, jó lenne!
Mennyi érdekesség!
Territoriális hang, ez általában jellemző a madarakra, hogy a költőhelyen másképp szól az énekük?
Éreztem, hogy valamiért más a fizimiskájuk az auráliaknak, mint a többi bagoly fajnak, hát persze, a sötét szemük!
Mindenenesetre biztató a helyzet, Cen’, lesznek uráli baglyok is a farmodon. 🦉😊
Bocs’, az uráliaknak.