Virágzik a hulladékkereskedelem
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatokkal állt elő arról, hogy hogyan alakult a hulladékkereskedelem 2022-ben az Unió és az azon kívüli tagországok között. Eszerint az EU tavalyelőtt összesen 32,1 millió tonna hulladékot exportált EU-n kívüli országokba (ez három százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest). Ugyanakkor az EU-n kívüli országokból is érkezik hulladék az Unióba, ami 2022-ben 18,7 millió tonna volt (2021 óta öt százalékkal csökkent).
2021-ben az Európai Unió hetvenhét százalékkal több hulladékot exportált, mint 2004-ben: színesfém-, papír-, műanyag-, textil- és üveghulladékot. Tavalytól viszont lerakásra már nem, csak újrahasznosításra lehet máshová szállítani a szemetet, a műanyagot pedig elvileg még újrahasznosításra sem lehet elszállítani. Ezért is olyan fontos bevezetni például a palackvisszaváltó rendszert, mert a műanyaghulladék legnagyobb részét nem hasznosítják újra, mert nem éri meg. Sokkal olcsóbb új nyersanyagokból előállítani azt.
A fém- és a papírhulladék a legkelendőbb
A fém- és a papír viszont úgy tűnik, kelendő. Az unióból származó hulladékexport felét a vashulladék tette ki. Az EU 2022-ben 17,8 millió tonna vas- és acélhulladékot exportált, ami az EU-ból származó hulladékexport ötvenöt százalékát jelenti. A fémhulladék fő célállomása Törökország volt, ahová 10,7 millió tonnát, az EU-ból exportált fémhulladék csaknem kétharmadát (hatvan százalék) szállították.
A tagállamok jelentős mennyiségű papírhulladékot is exportáltak, 2022-ben 4,9 millió tonnát, ami az EU hulladékexportjának tizenöt százalékát tette ki. A fő célország India volt, ahová a teljes uniós papírhulladék-export harminc százaléka érkezett.
Törökország és India vezet
Törökország volt az EU-ból exportált hulladék legnagyobb célállomása 2022-ben, 12,4 millió tonnás mennyiségével a teljes uniós hulladékexport harminckilenc százalékát tette ki. A második legjelentősebb célország India volt, amely 2022-ben 3,5 millió tonna hulladékot fogadott az uniós országokból.
Ez azután alakult így, hogy Kína, amely korábban a hulladék legnagyobb felvevője volt, 2018-ban környezetvédelmi okokra hivatkozva megtiltotta a hulladékimportot. India pedig azért vevő a papírra, mert kevés a faanyaga, és sok papírárut állít elő papírhulladékból. Az ország saját szelektívhulladék-gyűjtő rendszere viszont nem annyira hatékony, hogy fedezze a keresletet. Sőt, az indiai hulladékgazdálkodás valójában egyáltalán nem hatékony. A Wikipédia szerint Indiában évente 62 millió tonna hulladék keletkezik, amiből körülbelül 43 millió tonnát gyűjtenek be, részben hulladékgyűjtő önkéntesek munkájával. Mintegy húszmillió tonna hulladék útja pedig nyomon követhetetlen, mindezek fényében különösen abszurd csavar a hulladékvásárlás.
Indiát az Egyesült Királyság (2,0 millió tonna) követi, majd Svájc (1,6 millió tonna), Norvégia (1,6 millió tonna), Egyiptom (1,6 millió tonna), Pakisztán (1,2 millió tonna), Indonézia (1,1 millió tonna), végül Marokkó és az Egyesült Államok (mindkettő 0,8 millió tonna).
Az import is jelentős
A vizsgált évben ugyanakkor 4,2 millió tonna fém (az összes hulladékimport huszonkét százaléka) és 2,4 millió tonna papír (az összes hulladékimport tizenhárom százaléka) érkezett az európai uniós tagországokba az EU-n kívülről. A legtöbb hulladék az Egyesült Királyságból származott. A szigetországból érkező hulladék harminchárom százaléka (1,3 tonna) fémhulladék, negyvenkilenc százaléka (1,2 tonna) pedig papírhulladék volt.
Forrás: MTI, Europa.eu, címlapkép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több hulladék
még több környezet
No, a hulladék innen-oda, onnan-ide szállítgatása eléggé észszerűtlennek tűnik – túl azon, hogy környezetszennyező is. Miért nem lehet házon (EU-n) belül feldolgozni? Így még mindig jobban megéri? 😲
Valakiknek ez így biztosan megéri. Ázsia egy részén a mindenféle európai előírások és életszínvonal hiánya miatt mindig sokat lehet spórolni. Az ilyen láncolatokban aztán valahogy mindig akad valahol néhány alulfizetett/gyerek-/kényszermunkás, néhány elszennyezett folyó, néhány sporttáskányi értékes valuta. Aztán ott van az is, hogy mindent kiszervezünk: vesződjenek az indiaiak a kartondobozok gyártásával, a kosszal, a szeméttel. Aztán pedig mutogatunk rájuk, hogy mekkora környezetszennyezők.
Valami ilyesmire tippeltem. Szomorú és felháborító. ☹
Szerintem is. 🙁