Miért jó, hogy vannak bölények Romániában?

bölények Romániában

Miért jó, hogy vannak bölények Romániában?


A bölények több mint 200 éve tűntek el Romániából, a Rewilding Europe és a WWF Románia azonban 2014-ben újra betelepítette a fajt a déli Kárpátokba. Azóta a számuk már több mint százhetvenre nőtt a Szárkő-hegységben (Munții Țarcu). Európa egyik legnagyobb, vadon élő populációját képviselik, és még legalább ugyanennyi állatnak lenne hely. A környék 350-450 bölényt tudna eltartani.


Néhány bölényt GPS-jeladóval szereltek fel, ami alapján követni tudják, hogyan mozognak

Most kiszámolták,

hogy ez a közel ötven négyzetkilométernyi füves területen legelő csorda mennyi szén-dioxid megkötését segítheti elő az ökoszisztémában elindított folyamatokkal. Azt találták, hogy évente mintegy kétmillió tonnányit. Ez akár majdnem tízszer annyi is lehet, mint amennyi a bölények nélkül lenne, bár a számolt érték akár 55 százalékkal is magasabb vagy alacsonyabb lehet, tekintettel a medián becslés bizonytalanságára.

A becslés szerinti mennyiség mindenesetre megfelel az Amerikában közlekedő 1,88 millió benzines autók éves szén-dioxid-kibocsátásának.


Mint a jelentés vezető szerzője,

Oswald Schmitz, a Yale Környezetvédelmi Iskolájának professzora elmondta, „a bölények egyenletesen legelnek, segítik a talaj tápanyaellátását, a magvak terjesztésével gazdagítják az ökoszisztémát, és tömörítik a talajt, ami megakadályozza az abban tárolt szén felszabadulását.

A bölények évmilliókon át fejlődtek együtt a füves és erdei ökoszisztémákkal, és ahonnan kiirtották és elűzték őket, különösen ott, ahol a gyepet fel is szántották utána, hatalmas mennyiségű széndioxid szabadult fel. Ezen ökoszisztémák helyreállítása visszahozhatja az egyensúlyt.

A szakértők szerint a kutatás is megerősíti azt a konszenzust, mely szerint a nagy testű növényevők nagyon fontos szerepet játszanak a szénkörforgásban.


A bölények

hozzájárulnak az erdők, cserjések és gyepek fenntartásához. Ráadásul a Szárkő-hegységben élők más előnyöket is tapasztalhattak, a bölények visszatérése ugyanis fellendítette a természeti turizmust, és erőre kaptak a helyi ökovállalkozások is. Schmitz ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a Kárpátok gyepeinek sajátos talaj- és éghajlati adottságai vannak, így a bölény hatásai nem feltétlenül terjeszthetők ki más helyszínekre, például az amerikai prérire, amelynek termőképessége jóval alacsonyabb.

A kutatás ugyanakkor nemcsak a bölényeket vizsgálta meg a széndioxidlekötő képesség szempontjából, hanem rajtuk kívül még nyolc fajt, köztük a trópusokon élő erdei elefántot, a keleti pézsmatulkot és a tengeri vidrát. Sokan hasonlóan ígéretesek, mint a bölény, és akár kétszeresése vagy akár többre is növelhetik az adott ökoszisztéma szénmegkötő és -tároló képességét.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy hogyan állnak a bölények a karbonkreditekkel.

Forrás: Guardian, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több bölény

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

A szarvasmarha, a bölény és a metán

Nemrég készült egy kutatás, amely megállapította, hogy a bölények jócskán hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb széndioxid kerüljön a légkörbe… Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük