Milyen lesz a nyár 2024-ben?
Dr. Kovács Erik, a Kílmapolitikai Intézet munkatársa a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és az amerikai Klímaelőrejelző Rendszer (CFS) modelljei alapján készített előrejelzést az idei nyárra.
Mint a tanulmányban olvasható, az idén várhatóan újra az átlagnál melegebb és hőhullámokkal tarkított nyárra számíthatunk. Az északi féltekén a következő hónapok átmeneti időszakot jelentenek az El Niño és a La Niña között mind az óceánokban, mind a légkörben. A nyári szezon pedig ennek a folyamatnak a kellős közepén lesz. (Az amerikai előrejelzések szerint 49 százalékos esély van arra, hogy a hűvösebb óceánfelszíni hőmérsékletet hozó La Niña június-augusztusban kialakul, és 69 százalék arra, hogy július-szeptember során.)
2024 várhatóan
a mérések kezdete óta mind globálisan, mind Európában a három legmelegebb év közé fog tartozni. Sőt, nyolcvan százalék feletti valószínűséggel átlépjük a kritikus másfél fokos melegedési szintet és idén másodjára átmenetileg a két fokot is egyes nyári és őszi hónapokban.
Az elmúlt bő egy év a legek időszaka volt
a meteorológiában. 2023-ben megdőlt a globális és hazai évi középhőmérséklet rekordja, tavaly novemberben pedig (átmenetileg) átléptük a 2100-ra várt két fokos melegedést is. Az északi féltekén soha nem látott hőhullámok voltak, és rekordmagas az óceánok hőmérséklete. Egy év alatt az elmúlt tíz évinek megfelelő mennyiségű jég olvadt el Grönlandon. A globális GDP időjárás okozta közvetlen vesztesége most először átlépte az 5000 milliárd dollárt.
2024-ben tovább folytatódott a legek sorozata. Magyarországon a mérések kezdete óta idén februárban hét fokos pozitív anomália mutatkozott. Ehhez hasonló korábban sosem fordult elő egyetlen hónap középhőmérsékletének esetében sem. Ráadásul idén már március végén – április elején megjelentek a júliusra és augusztusra jellemző, harminc fok feletti hőségnapok.
Az ECMWF és a CFS előrejelző modellek szerint
Európa és Magyarország nyári időjárása idén is az átlagnál melegebb lesz. Tartós hőhullámokra, és a tavalyinál tíz-tizenöt százalékkal kevesebb csapadékra számíthatunk. Azonban a légkörben felhalmozódó többletenergia miatt nagyon erős zivatar- és viharszezon jöhet.
Mindkét modell azt mutatja, hogy Észak-Európa felett alacsony, délnyugaton pedig tartós magasnyomású rendszerek fognak kiépülni. Ezek együtt segítik a normálnál melegebb és forróbb hőmérsékletet felhozni Afrika felől a kontinens középső és nyugati részeire.
Európa egyik legmelegebb régiója
a Kárpát-medence lesz, hosszabb ideig fennálló tartós hőhullámokkal és a tavalyinál tovább elhúzódó csapadékmentes időszakokkal. A tavasz is aszályos volt, különösen az Alföldön, és nyáron ismét számíthatunk közepesen erős mezőgazdasági aszályra.
A hőmérsékleti anomália eltérése a 30 éves átlagtól akár 1,2-2,4 Celsius-fok is lehet, de ebben még nagy a bizonytalanság az előrejelző modellekben a 2024-es nyárra.
Jelenleg hasonló a legkör és az óceánok állapota,
mint 2020-ban és 2021-ben volt. Amennyiben a La Niña tartós és intenzív lesz, illetve szélsőséges globális és regionális légköri viszonyok alakulnak ki, akkor 2025-ben akár a 2022-es évhez hasonló aszály is kialakulhat az északi féltekén. De a jövő év időjárásával kapcsolatban leghamarabb kora télen lehet közelítő szezonális előrejelzést adni.
A Klímapolitikai Intézet szerint rövid- és középtávon csak adaptációval, míg hosszútávon megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal és kibocsátás-csökkentéssel tudunk védekezni az egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok ellen.
Fotó: Centauri
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több időjárás
