Milyen gondolkodás áll a munkafüggőség hátterében?
A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja
a munkafüggőség jelensége, mivel az a népesség jelentős hányadát érinti, előfordulási aránya hét és negyven százalék közé tehető országtól függően. Arról azonban eddig még nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, sőt, általánosan elfogadott meghatározás sincs a jelenségre.
Annyi azonban elmondható, hogy a munkafüggő személyeknek olyan túlzott az igénye a munkára, hogy az már észrevehető zavarokat okoz testi és lelki egészségükben, személyes kapcsolataikban és társas életükben. Amikor nem dolgozhatnak, pszichológiai elvonási tüneteket tapasztalnak, és a munkamennyiségük csökkentésére tett kísérleteik rendszerint sikertelenek.
A munkafüggőség a negatív következmények tekintetében nagyon hasonlít más viselkedési addikciókhoz, például a játékszenvedélyhez vagy a szexfüggőséghez.
Mivel eddig még nem született kutatás arról, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kutatói azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját.
Különbségek a munkamemóriában
A személyes jelenléttel zajló vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie. Az eredményeket összehasonlítva pedig a kutatók számos különbséget találtak a munkafüggők és a nem függők munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban.
A magas kockázatú csoport
például jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, amelyek során rövid ideig kellett emlékezetben tartani egy információt. Az ilyen egyszerű memóriafeladatokban olyan tulajdonságaik segíthették őket, mint például a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus.
Azonban komplexebb feladatokban, ahol az információt nemcsak megjegyezni, hanem frissíteni, irányítani is kell, a munkafüggők rosszabbul teljesítettek. Ennek lehetséges magyarázata a kutatók szerint, hogy ezek az emberek jellemzően túlterheltek, ami hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.
Magyarázatuk szerint a munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt.
Eltérő gátló kontroll
A kutatás arra is rámutatott, hogy a függők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak.
A gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségét és teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Az impulzivitás megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk. Ez a megnövekedett munkamennyiség pedig munkafüggő viselkedést eredményez.
Egyelőre még kérdéses,
hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de már a jelen kutatás is közelebb viheti a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési utak megtalálásához.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
Húhh ez megint egy nagyon érdekes cikk. “a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók “- ez nagyon igaz- észrevettem magamon. Mást sem tud az ember már mint dolgozni- sok embert ismerek aki így él. Aztán amikor nem a munkával kell foglalkozni hirtelen nem tud magával mit kezdeni az ember, olyan érzés mint egy kimerítő sikeres vizsga utáni állapot. Nagyon törekszem arra, hogy ne vigyem haza a munkát, s teljesen mást csináljak a szabadidőmben. Azt el sem tudom képzelni milyen az, ha valaki az otthonában végzi a munkáját és összefolyik minden. Volt egy kollégám akivel este 8h.-ig dolgoztunk együtt egy központban, amikor onnan haza mentünk folytatta otthon távleletezéssel, gőzöm sincs, hogyan és mikor pihent. Valahogy a digitális világ hozta ezt, meg az utóbbi évek a karanténnal. Biztosan nem tett és tesz jót senkinek.