🧩 Milyen gondolkodás áll a munkafüggőség hátterében?

Milyen gondolkodás áll a munkafüggőség hátterében?

---

A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja

a munkafüggőség jelensége, mivel az a népesség jelentős hányadát érinti, előfordulási aránya hét és negyven százalék közé tehető országtól függően. Arról azonban eddig még nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, sőt, általánosan elfogadott meghatározás sincs a jelenségre.

Annyi azonban elmondható, hogy a munkafüggő személyeknek olyan túlzott az igénye a munkára, hogy az már észrevehető zavarokat okoz testi és lelki egészségükben, személyes kapcsolataikban és társas életükben. Amikor nem dolgozhatnak, pszichológiai elvonási tüneteket tapasztalnak, és a munkamennyiségük csökkentésére tett kísérleteik rendszerint sikertelenek.

A munkafüggőség a negatív következmények tekintetében nagyon hasonlít más viselkedési addikciókhoz, például a játékszenvedélyhez vagy a szexfüggőséghez.

Mivel eddig még nem született kutatás arról, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek a munkafüggőséghez, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kutatói azt tűzték ki célul, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját.

Különbségek a munkamemóriában

A személyes jelenléttel zajló vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie. Az eredményeket összehasonlítva pedig a kutatók számos különbséget találtak a munkafüggők és a nem függők munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban.

A magas kockázatú csoport

például jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, amelyek során rövid ideig kellett emlékezetben tartani egy információt. Az ilyen egyszerű memóriafeladatokban olyan tulajdonságaik segíthették őket, mint például a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus.

Azonban komplexebb feladatokban, ahol az információt nemcsak megjegyezni, hanem frissíteni, irányítani is kell, a munkafüggők rosszabbul teljesítettek. Ennek lehetséges magyarázata a kutatók szerint, hogy ezek az emberek jellemzően túlterheltek, ami hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.

Magyarázatuk szerint a munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt.

Eltérő gátló kontroll

A kutatás arra is rámutatott, hogy a függők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak.

A gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségét és teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Az impulzivitás megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk. Ez a megnövekedett munkamennyiség pedig munkafüggő viselkedést eredményez.

Egyelőre még kérdéses,

hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de már a jelen kutatás is közelebb viheti a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési utak megtalálásához.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több pszichológia

még több kutatás

Keresés

Írd be, mi érdekelne még!