Az első téli vendég, a csíz | Minden a csízről!
Ne csak a költő madarainkra gondoljunk, ha madárvonulásról van szó, hisz nemcsak a fészkelők mennek el – a gólyák, a fecskék, a poszáták –, hanem ugyanakkor érkeznek is hozzánk madárfajok.
Vonulásuk alapján 5 csoportra oszthatjuk a madarainkat
- Állandók | Fészkelők, akik télen is maradnak
- Vonulók | Fészkelők, akik ősszel elvonulnak
- Átvonulók | Akik tőlünk északra fészkelnek, így csak átvonulnak rajtunk, többnyire kétszer, ősszel és tavasszal is.
- Kóborlók | Akadnak olyan fajok is, melyek rendszertelenül kóborlóként jelennek meg nálunk
- Telelők | Olyan fajok, akik tőlünk északra eső területeken vagy hegyvidéken fészkelnek, ahonnan télire hozzánk jönnek.
Egy madárbarátot egész élete során évről évre ugyanolyan izgalommal foghatja el a várakozás tavasszal, amikor visszavárja a vonuló fészkelőket, a fecskéket, csukokat, pacsirtákat. Általában kevésbé intenzív az izgalom ősszel, holott akkor is várhatnánk ugyanazzal a lelkesültséggel a madarainkat, csak épp a telelőinket. Ezt az őszi izgalmat leginkább azok ismerik, akik
- vagy terepi madarászok, esetleg twicherek, akik ősszel dúskálhatnak az északról érkező madárritkaságok között,
- vagy madáretető tulajdonosok, akik várják az etetőkre a téli vendégeket, és mindig azon paráznak, lesz-e elég téli vendég, fenyőpinty és csíz például.
Az egyik legjellegzetesebb, leggyakoribb, és a téli madáretetőkön is az egyik legszámosabb madárfajunk
a rendkívül kicsi és kedves csíz.
Rokona, a méretben azonos csicsörke költ nálunk, de többnyire elvonul. Gyakorlatilag a csicsörkék helyébe érkeznek a csízek, bár élőhelyigényükben teljesen mások. A csicsörke elsősorban lakott területek, falvak és városok zöld területein fészkel, míg a csíz a hegyvidékek fenyveseit lakja, ősztől pedig a hűvös-nedves völgyek vagy láprétek égereseit keresi.
Hogyan különböztetjük meg a csízt és a csicsörkét?
Legkönnyebben, és viszonylag messziről is a szárny élénksárga tükre (csíkja) alapján, ami a csicsörkénél halovány. A faroknál a csicsörkének farcsíkja van, a csíznek viszont faroktükre is. Közelről, mondjuk az etetőn figyelve, könnyen látni azt is, hogy a csíz csőre hosszabb, karcsúbb, míg a csicsörke csőre rövid kis kúpos csőr. A magasan fejünk fölött átrepülő csízt is könnyen felismerhetjük a hangjáról: „csíííííz”
Több olyan téli madárfajunk is van, ami korán érkezik. Ezek általában olyanok, melyek kis számban akár nálunk is költhetnek. Ilyen például a nagy őrgébics. Ő is felbukkanhat már szeptemberben, még az ország déli területein is, de általában csak a hónap végén, leggyakrabban pedig október első napjaiban látni. Ilyen a sárgafejű királyka is.
Ezzel szemben a csíz sokszor már szeptember első hetében jelentősebb számban érkezik, de legkésőbb szeptember végétől gyakori.
A globális felmelegedés miatt
az utóbbi 4-5 évben valamivel később érkeznek az első komolyabb csapatok, talán ezért, mert a hegyekben is később lesz hideg. Az idén (2023) 09.25-én észleltem az elsőt. A csíz érkezéséről általában a hangja árulkodik. A repülő csíz mindig és folyton hallatja jellegzetes hangját, amiről a nevét is kapta. Elsőként szinte mindig ez a hang jelzi: megérkeztek. Pár nappal később aztán többnyire már látom is az első csapatokat. Amint az idén is.
09.25-én még csak egy hangot hallottam, de másnap reggel már egy hím karvaly (Accipiter nisus) a Déli-égeres felső (keleti) szélében csízekre vadászott, ahonnan körülbelül 20-30 csíz „robbant ki”. a karvaly sikeresen választott le a csapatról egy csízt, akit hosszan üldözött, de nem láttam, hogy el is fogta volna.
A csíz kicsi, de rendkívül érdekes madárka.
Sokan ismerhetik a madáretetőről is. Európa legkisebb pintyféléje (ezen a címen egy eddig Magyarországon nem észlelt fajjal, a citromcsicsörkével osztozik). Téli madáretetőkön hektikusan jelenik meg, vagyis egyik évben tömeges is lehet, míg más években akár teljesen elmaradhat. Terepen (etetőkön kívül) azonban minden télen sok látható.
Íme néhány további érdekesség róla:
TÁVOLSÁGI REKORD
A Magyarországon jelölt csízek közül legmesszebb az a madár jutott, aki 2528 kilométer után Portugáliában kötött ki.
A CSÍZ A LEGGYORSABB
Az európai pintyfélék közül a csíz változtat leggyakrabban és leggyorsabban helyet, és ezt Magyarországon jelölt madarak is alátámasztják, például az a példány, aki 16 nap alatt tett meg 2111 kilométert Libanonig.
HONNAN ÉRKEZNEK A CSÍZEK?
Főként északkeleti irányból, a Kárpátokból, de jönnek Svédországból és Finnországból is.
HOVÁ MENNEK TŐLÜNK A CSÍZEK?
Vagy visszatérnek a költőterületekre, de gyakran tovább állnak délnek, ilyenkor főként Észak-Olaszország a cél (a nálunk jelölt csízek több mint a fele ott került meg).
HÁNY CSÍZ FÉSZKEL NÁLUNK?
A legújabb adatok szerint mindössze 100-150 pár, míg Európában durván 18.000.000 (18 millió!) pár él, vagyis 36 millió egyed.
MIT ADJUNK A CSÍZNEK AZ ETETŐN?
Fekete héjú napraforgót, esetleg vörös kölest (utóbbit is szereti). Ha sok csízünk van, csináljunk szóróetetőt, hogy kényelmesen elférjenek – s megférjenek más madarak mellett is.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több madár
még több madárvonulás
