Mikor kezdődik a madárvonulás és mikor ér véget?

Mikor kezdődik a madárvonulás és mikor ér véget?


Ha azt mondom, nincs a madárvonulás kezdetének pontos dátuma, aligha lepődik meg valaki, hisz ez nem olyan esemény, mint egy koncert, bár előadásnak sem gyönge. A vadonban semmi sem elvágólagos igazán; minden egység, minden esemény átmenetek sokaságán át kapcsolódik össze. De ha azt mondom, hogy már rég elkezdődött, páran meglepődhetnek. Általában úgy tartják, hogy ősszel a madárvonulás szeptemberben indul, főként a fecskék gyülekezésével, tavasszal pedig márciusban, ám a valóságban ennél jóval korábban.

Csoportok és fajok egészen más időpontban vonulnak, ami érthető is, hisz más és más távokat kell megtenniük, telelőterületeik is mások.


Ne feledjük, két vonulás van: egy tavasszal, amikor a vonulóink visszatérnek, egy pedig ősszel, amikor ismét délre húzódnak. Bár egy átlagos szemlélő alig észlel ebből valamit, de mindkettő annyira elnyúlik, hogy szinte összeér. Egészen rövid az az időszak, amikor nem vonul már senki. Ez nagyjából 1 hónap, június közepétől, július közepéig tart.


Vannak igen későn érkezők. Ilyen például a kerti geze (Hippolais icterina) nevezetű, leginkább poszátákra hajazó madár. Néha csak június elején érkezik meg.


Kerti geze
Kerti geze | Forrás

Emlősöknél is láttunk ráérős jószágokat, írtam már arról részletesen, hogy például a gyakori nagy pele sem kapkodja el a dolgokat, bár még vonulnia sem kell. Mégis, néha egészen júliusig nem ébred fel a téli álomból.

Ugyanakkor vannak olyanok is, akik igen hamar odébbállnak. Némi töprengés után akár magatoktól is kitalálhatnátok, ki lécel le az elsők között. Gondolhatnánk, hogy az, aki a legkorábban kezdte a költést. Ha olyat keresünk, akinek „nincsen dolga”, jó helyen keresgélünk.

De van egy madarunk, aki nem azért szabadul fel korán, mert hamar fog hozzá a dolgához, hanem mert nem is igen volt dolga.

Ez a madár természetesen a kakukk (Cuculus canorus). Nálánál kevesebb feladata senkinek sincs, hisz csak a tojásait kell leraknia más madarak fészkébe, így aztán gyorsan végez, és mivel messzire kell mennie, s egyébként is ott kényelmesebb, hamar elhúz Afrikába. Kialakul az a helyzet, hogy mire megjönnek az első kerti gezék, a kakukkok egy része már végzett is, s némelyikük meg is kezdi a vonulást. Talán feltűnt, hogy a kakukk szavát egészen rövid ideig halljuk csak.


A korán fészkelő madarak többsége, kedvező időjárás esetén elvonulás helyett inkább felnevelnek egy második fészekaljat is. Mégis van egy madarunk, mely azt a benyomást keltheti már igen korán, akár június elején is, hogy máris vonul. Ez pedig a seregély (Sturnus vulgaris). Ő az, akit a laikusok többsége is jól ismer, és tudja, hogy nagy csapatokban jár.

Ilyen csapatok akár már június első hetében is megjelenhetnek, de itt még nem vonulásról van szó.


Bandázó seregélyek nyáron, Kővágóörsnél | Fotó: Centauri

A seregélyek az első fészkelés fiataljait kiszoktatják a vadonba, ők pedig új fészkelésbe kezdenek. A fiatalok viszont népes iskolákba tömörülnek, együtt bandáznak a legelőkön, megszállják a cseresznyefákat, eperfákat, de a vonulással alapvetően megvárják, míg a második generáció is kirepül és az öregek is csatlakoznak ezekhez az őszre többezresre, néha százezresre duzzadó csapatokhoz.


SEREGÉLY Sturnus vulgaris
A seregélyt őszre fehér pettyek díszítik – ez az úgynevezett téli tollruha | Fotó: Centauri

Július elejére azonban már igen sok faj végez a költéssel. Főként a magasészaki területeken élők – különösen akkor, ha messzire kell eljutniuk – nem is hezitálnak sokat.

Amint végeztek, megkezdik a nagy utazást.

Figyelembe kell venni azt is, hogy bár a mi térségünkben még szeptemberben is gyakran remek az idő, a sarkvidéken brutálisan rövid a nyár. Váratlanul, hirtelen kaphatnak a madarak nagy lehűlést, ezért nem kockáztatnak.

A madarászok egy része – én biztosan – körülbelül július közepétől már a madárvonulás igézetében ég. Főként azok tudják pontosan, akik gyűrűzőtáborokban is jártak, hogy júliusban már bármikor beeshetnek az első északon gyűrűzött nádiposzáták. Július végén már egyáltalán nem szenzáció egy finn foltos nádiposzáta vagy egy lengyel barátposzáta. Emlékszem egy nyárra, amikor egy kis-balatoni gyűrűzésen vettem részt, ahol

július 24-én már dán nagy fülemülét fogtunk, akit – ha jól emlékszem – Helgoland szigetén jelöltek (Helgolandon jelentős gyűrűzőállomás van).


A nálunk viszonylag ritka nagy fülemüle a “közönséges” fülemüle, más néven csalogány. Július végén már ő is vonulásban van.

Augusztusban pedig már igazán nagy a pezsgés.

Bár a partimadarak vonulásának csúcsa szeptember, az első tengerparti, sarkvidéki partimadarak augusztus első harmadában elérnek minket. Nincs még tömeg a tavaknál – azért sem, mert ebben az időszakban még kevés helyen találnak lecsapolt halastavakat, bár ez a legkedvesebb élőhelyük – de már látni csigaforgatót, fenyérfutót, víztaposókat, a gyakoribb partfutókról és cankókról nem is szólva.

Megpróbáltam egy ábrán bemutatni, melyik csoport vonulása hogyan alakul az év folyamán.


mikor vonulnak a madarak

Azt gondolnánk, hogy valamikor az őszi vonulásban is beáll egy szünet, s ez nagy vonalakban így is van, leginkább januárban, de árnyalja a képet, hogy a tél folyamán, időjárástól függően, újabb és újabb vonulási hullámok alakulhatnak ki. Egy váratlan, nagy területeket érintő jelentős havazás hatására például a tél bármely időszakában látványos vadlúd-vonulás veheti kezdetét.


kék galamb - Columba Oenas
Kék galamb

Amint vannak későn érkezők, úgy vannak nagyon korán visszatérők is, így például a kék galamb néha már januárban (!) visszajön. Annyira korán, hogy néha nem is érti az ember, egyáltalán miért kellett elmenni. Igaz, a korai érkezőknél gyakori az áttelelés is. Így a kék galamb is egyre kevésbé vonul.

A tavaszi vonulás határa általában élesebb,

mint a nyár végi, őszi vonulásé, de újabban a klímaváltozás hatására ez is változik. Pár évtizede a tavaszi madárvonulásban épp az volt a legszebb és leglátványosabb, hogy az egyik nap még nem volt semmi, csak hideg, fagy és hó, majd egyik napról a másikra megenyhült az idő, és megérkeztek a vonulóink. Általában február utolsó hete, esetleg március első napjai adták az első tavaszi érkezőket. Ma már a tavaszi vonulásnak sincs ennyire éles határa. Sok korai érkező gyakran vállalkozik telelésre, és az enyhe idő miatt a vonulás elindulhat akár február közepén is.

Összefoglalva: Alig van olyan nap az év során, amikor valaki ne vonulna, csupán a június-július fordulója, és január-február tekinthető viszonylag csöndes időszaknak. Az augusztus azonban egy madarász számára félig már mindenképp az őszhöz tartozik, ahogy a február pedig már tavasz a madarásznak – madártani szempontból legalábbis.


Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több madárvonulás

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Látom, gyülekeznek a gólyák, és hallom, elindultak a gyurgyalagok.

  2. A kis kerti geze is milyen tündéri, méltatlanul keveset hallunk róla.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük