Nézzétek, hogyan dübörög a balatoni haltelepítés!
Bárhová nézünk, mindenütt különböző érdekek csapnak össze. Érdekellentétek feszülnek egymásnak a mezőgazdasági területeken, az erdőkben, a réteken, de még a vizek mélyén is. Ezek az érdekellentétek és viták kevéssé ismertek a nagyközönség előtt, de a horgászok és a természetvédők rögtön tudják, mire gondolok.
A horgászok nem szeretik a halászatot, mondván: a halászat annyira kizsigereli a vizeket, hogy végül a horgásznak semmi sem jut. Többek között emiatt szüntették meg pár éve a balatoni halászatot, és vitték el a hangsúlyt a horgászturizmus fellendítésének irányába. Így ma már a siófoki székhelyű Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kizárólagos feladata épp a halászat ellentétje:
a halszaporítás és haltelepítés.
Horgász szemmel nézve ezt csak üdvözölni lehet. Mivel szegről végről horgász (is) vagyok, talán joggal fogalmazhatok meg kritikát. Bár a magyarországi horgászat elsődleges célhala a ponty, én a pontyot sosem tartottam igazán nagyra. Az is kérdés, hogy mennyiben tekinthetjük a pontyot vad halfajnak. A telepített pontyot aligha.
A pontytelepítés és a horgászata ugyanaz a működési mód, mint amikor fácánok ezreit bocsátják ki egy területre azért, hogy pár héttel később levadásszák őket. Ez inkább vadaskerti vadászat, a ponty horgászata pedig – még ha vadvízen is történik – félig-meddig halastavi horgászat.
A fogott pontyok majd száz százaléka halastavakból kerül a Balatonba vagy más tavakba. Talán a folyókban élnek még leginkább természetes szaporulatból származó pontyok. Bárhogy van is, a horgászok biztosan örülnek a jelentős pontytelepítéseknek, melyek fő szezonja a Balatonon az ősz.
A napokban is temérdek pontyot engedtek a Balaton vizébe.
A ponty amolyan vízi sertés, aki a fenéken turkálva szinte mindent felvesz, és folytonos (túltelepítés esetén túlzott) mederbolygatásával még a vízminőségre is rossz hatással lehet. Ökológusok ezért kevéssé örülnek a pontytelepítéseknek. A horgászok viszont rendre kárhoztatják az egyre szaporodó kárókatonákat. Ez is egy újra meg újra fellángoló érdekellentét.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. mintha igyekezne tovább látni a Balaton horgászati-halastavi hasznosításán, mivel olyan fajokat is telepít, melyekre jóval kisebb az igény, sőt – és igazán ez a fontos – olyan fajokat, melyek mára szinte vagy teljesen kivesztek a tó vizéből, holott őshonosak voltak valaha.
Ezek között már én is találok olyan fajokat, melyeket én is sokra tartok, horgászzsákmányként is. Ilyen az egyik nagy kedvenc (akiről novellát is írtam ITT) a compó, a másik pedig a bakancslistás menyhal.
Természetes vizeink állapota egyébként sem igazán rózsás, s nemcsak a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok sújtják, hanem roppant nagy a nyomás a honos fajokon az invazív fajok miatt is. Számos honos halfajunk van visszaszorulóban tájidegen fajok miatt.
Nem láttam sehol sem korrekt összevetést, amiben összehasonlították volna, hogy szárazon vagy a vizekben súlyosabb-e a helyzet, de bármikor a vizek invazív, betelepített vagy behurcolt fajairól olvasok, úgy tűnik, hogy a vizekben jóval drámaibb a helyzet, mint a partokon. Ezért kiváltképp örömteli bármi, ami a honos fajok védelmét vagy visszatelepítését szolgálja.
Hogy lehessen némi fogalmunk a mennyiségekről, rendelkezésünkre áll a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jelentése 2022.ből.
Március 11. és december 22. között
- 126 út során
- 13.026 kilométert tettek meg,
- hogy 37 helyszínen engedjenek vízbe halakat.
Az alábbi fajokat és mennyiségeket telepítették:
- Ponty: 710.000 db.
- Süllő: 6.169 kg. (nem tudni, hány egyed)
- Előnevelt csuka: 260.000 db.
- Harcsa: 163.000 db.
- Kősüllő: 120.000 db.
- Balin: 120.000 db.
- Menyhal: 8.000 db.
- Compó: 1520 db.
Öröm látni, hogy rendszeresen telepítik a compót és a menyhalat (utóbbit visszatelepítési program keretében, a menyhal ugyanis teljesen kiveszett a tóból), de a számok rendkívül alacsonyak, s főként a tömeges horgászhalak mennyiségéhez mérten. Nem vagyok halbiológus, de ezek a számok a compó és a menyhal esetében nem tűnnek igazán jelentősnek egy ekkora tó esetén. Ezeket a számokat remélhetően növelik majd, bár a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. minden esetben hangsúlyozza, hogy a törvényi elvárásokat gyakran felülteljesítik, néha nagyságrendileg is. Annak is örülhetünk, hogy teljesen megszűnt az olyan faunaidegen halfajok telepítése, mint amilyen az amur, a busa, vagy az angolna.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több Balaton
még több horgászat
