Mocskos, de segít | Heard the Devil | John Mayall
Ezt a bluest a Darksite-on találtam szerkesztés közben. A hétvége és a hét eleje is a társoldalak, az angol oldal és a Darksite gatyába rázásával telt. Emiatt volt némiképp kevesebb új tartalom a főoldalon, főként én hoztam kevés posztot az utóbbi napokban, de így sem unatkoztam. Végül már erősen alábbhagyott a lelkesedés. A sok régi oldalt egyenként újra elővenni, ismét megszerkeszteni ától zéig, egy idő után kicsit hervasztó, így aztán kapóra jön, ha előbukkan valami, ami nem igényel sok figyelmet, de felráz kissé. Ilyen volt ez az opus, így hát ezt hozom ma reggelre, hátha akad itt valaki, akinek kapóra jön.
Hajrá!
Darksite: “Semmi különös. Csak mocskosul dögös. És tényleg: néha – vagy gyakran? -, ha nekivágunk az éjszakának, sokszor nem a reményt, nem a jót, és nem a világosságot keressük, mint inkább bármit, de leginkább valami vagány, mocskos kis kalandot; olyasmit, amiből aztán nem következik semmi, jó biztosan nem, de ami aznap megment minket attól, hogy ne történjen az égvilágon semmi, megment minket attól, hogy arra az estére, arra az éjszakára soha többé ne emlékezzünk. Felejtés ellen jó a rossz is. Mindegy, hogy egy éjszaka rendkívül szép és üdvös vagy pokolian mocskos, emlékezetes lehet így is úgy is. Van az a helyzet, amikor csak az idő, a felejtés megállítása a cél.”
Borítókép: John Mayall | Forrás: Wikipédia commons
még több zene
még több blog
Mocskos jó feketével is🤎☕
🙂 🙂