Mutáns kutyák kóborolnak Csernobilban?

Csernobil kutya

Mutáns kutyák kóborolnak Csernobilban?


Nemrég publikálták egy kutatás eredményeit, melyben a csernobili kóborkutyák DNS-ét vizsgálták. Az erről szóló cikkek pedig többnyire azt sugallják, hogy kiderült: az állatokat genetikailag módosította a sugárzás. Ez azonban egyelőre még nem derült ki. De akkor mit tudtunk meg, és mindez mire jó?



Az elhagyott kutyák városa

A csernobili katasztrófa után a helyi lakosok nemcsak az otthonaikat hagyták hátra, hanem a házi kedvenceiket is. A hatóságok pedig attól tartva, hogy az elhagyott állatok megfertőzhetik az embereket, megpróbálták elpusztítani őket. De a kutyapopuláció valahogy kitartott, a katasztrófaelhárítók és a környéken maradt munkások pedig időnként enni adtak nekik, így mostanra több száz egyedre nőtt a populáció.

Manapság mintegy 250 kóborkutya él a csernobili erőműben, a kiégett fűtőelemek feldolgozó létesítményei között és a tönkrement reaktor árnyékában.

Mellettük több százan barangolnak a távolabbi tilalmi zónában, amely körülbelül akkora, mint a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park. Találkozni lehet velük Pripjaty szellemvárosában és a rendkívül sugárszennyezett Szemihodi vasútállomáson.


A szemihodi állomás

Mélyrepülés a DNS-be

A kutatók most először pillantottak bele az állatok DNS-ébe, és megállapították, hogy a csernobili kutyák genetikailag különböznek egymástól, a fajtatiszta kutyafajtáktól, és más kóborkutyáktól. De azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy ennek oka a radioaktív környezet vagy a viszonylagos elszigeteltség.

További genetikai vizsgálatokra lesz szükség, hogy megtudjuk: a hosszú távú sugárterhelés hogyan hat a kutyák szervezetére, és, hogy szert tettek-e valamilyen plusz erőforrásra, amellyel boldogulhatnak a sugárzó környezetben.

Előbb azonban fel kellett térképezni az alapokat.



Állatmentésből kutatás

A projekt amerikai, ukrán és lengyel tudósok, valamint egy amerikai civil szervezet, a Clean Futures Fund együttműködéséből született. A CFF 2016-ban azzal a céllal indult, hogy egészségügyi ellátást és támogatást nyújtson azoknak, akik jelenleg is a tilalmi övezetben dolgoznak, de hamar kiderült, hogy a kutyáknak is segítségre van szükségük.

2017-ben állatorvosi rendelőket nyitottak, és vállalták a kutyák ellátását, az oltások beadását és az ivartalanítást. A kutatók ezeken a klinikákon gyűjtötték össze 302 kutya vérmintáit, akik Csernobil környékén, különböző helyeken élnek.

Elszigetelt populációk

A vizsgált kutyák közel fele az erőmű közvetlen közelében él, míg a másik fele Csernobil városában, egy gyéren lakott negyedben, körülbelül tizenöt kilométerre.

Bár van némi átfedés a kutyapopulációk között, az erőmű kutyái genetikailag különböznek a városi kutyáktól. A két csoport között csekély genetikai átfedés látszott, ami arra utal, hogy ritkán kereszteződnek egymással.



Nyomon követték a rokoni kapcsolatokat is, és tizenöt kutyacsaládot azonosítottak, amelyekből három egy kiégett nukleáris üzemanyag-tárolón osztozik.

Kiderült, hogy az erőművi és a csernobili kutyusok felmenői is keverékek voltak, de mindkét csoport örökölt néhány DNS-szakaszt németjuhászoktól és más kelet-európai pásztorfajtáktól, a városi kutyákban emellett boxerek és rottweilerek jellemzőit is megtalálták.

A sugárzás hatásai

A tanulmány jó kiindulópont lesz a sugárzás hatásainak további vizsgálatához, és különösen a juhászkutyák DNS-e lehet hasznos ebből a szempontból:

ha összehasonlítják az erőművi kutyák, a csernobili kutyák és a nem radioaktív környezetben élő, fajtatiszta juhászkutyák ezen szekvenciáit, akkor kiderülhet, hogy mely eltérések függhetnek össze a sugárzással.



Ez azért is lesz érdekes, mert képet kaphatnak az alacsony dózisú sugárzás következményeiről is, amit – a nagydózisú sugárzással ellentétben, amelynek hatásai látványosak – nem könnyű felmérni, mert közben számos más folyamat is zajlik az adott élőhelyen. Ez viszont most egy egyedülálló lehetőség a kutatásra.

Forrás: New York Times, ScienceNews, képek: Unsplash, Wikimédia Commons

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több kutya

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Nemcsak az emberek értik az emberi nyelvet

    Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák agyát vizsgálva mutatták ki, hogy a kutyák nemcsak, hogy értik egyes szavak jelentését, de az ehhez kapcsolódó mentális…

    még több környezet

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Kellenek halak a kerti tóba?

    Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek…Tovább

    3 hozzászólás

    1. A szívem szakad meg, de legalább a genetika tudománya profitálhat belőle.
      Ha még nem láttátok, itt a legújabb Csernobil-film újonnan felfedezett archív felvételek és szemtanúk beszámolói tárják fel a csernobili atomkatasztrófa és az újabb robbanás megakadályozására tett hősies erőfeszítéseket.
      https://videa.hu/videok/nagyvilag/csernobil-az-elveszett-szalagok-9$VQ7SNzfK5k9TetH?fbclid=IwAR3hqZEjKlYmG74MSZaT7wUyorWt68LwJxop4lko2tgPD5ZUJ0SMAImtms0

      1. Author

        Én is elpityeredtem, miközben írtam. Mennyi csodaszép, okos, jobb sorsra érdemes állat. 🙁 De az legalább jó, hogy van, aki valamennyire foglalkozik velük. Köszi az ajánlót, izgalmas lehet a film!

        1. Igen, nagyon jó, megrendítő, amilyen lehet egy borzalom bemutatása archiv felvételek segítségével.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük