Mutáns kutyák kóborolnak Csernobilban?
Nemrég publikálták egy kutatás eredményeit, melyben a csernobili kóborkutyák DNS-ét vizsgálták. Az erről szóló cikkek pedig többnyire azt sugallják, hogy kiderült: az állatokat genetikailag módosította a sugárzás. Ez azonban egyelőre még nem derült ki. De akkor mit tudtunk meg, és mindez mire jó?
Az elhagyott kutyák városa
A csernobili katasztrófa után a helyi lakosok nemcsak az otthonaikat hagyták hátra, hanem a házi kedvenceiket is. A hatóságok pedig attól tartva, hogy az elhagyott állatok megfertőzhetik az embereket, megpróbálták elpusztítani őket. De a kutyapopuláció valahogy kitartott, a katasztrófaelhárítók és a környéken maradt munkások pedig időnként enni adtak nekik, így mostanra több száz egyedre nőtt a populáció.
Manapság mintegy 250 kóborkutya él a csernobili erőműben, a kiégett fűtőelemek feldolgozó létesítményei között és a tönkrement reaktor árnyékában.
Mellettük több százan barangolnak a távolabbi tilalmi zónában, amely körülbelül akkora, mint a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park. Találkozni lehet velük Pripjaty szellemvárosában és a rendkívül sugárszennyezett Szemihodi vasútállomáson.
Mélyrepülés a DNS-be
A kutatók most először pillantottak bele az állatok DNS-ébe, és megállapították, hogy a csernobili kutyák genetikailag különböznek egymástól, a fajtatiszta kutyafajtáktól, és más kóborkutyáktól. De azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy ennek oka a radioaktív környezet vagy a viszonylagos elszigeteltség.
További genetikai vizsgálatokra lesz szükség, hogy megtudjuk: a hosszú távú sugárterhelés hogyan hat a kutyák szervezetére, és, hogy szert tettek-e valamilyen plusz erőforrásra, amellyel boldogulhatnak a sugárzó környezetben.
Előbb azonban fel kellett térképezni az alapokat.
Állatmentésből kutatás
A projekt amerikai, ukrán és lengyel tudósok, valamint egy amerikai civil szervezet, a Clean Futures Fund együttműködéséből született. A CFF 2016-ban azzal a céllal indult, hogy egészségügyi ellátást és támogatást nyújtson azoknak, akik jelenleg is a tilalmi övezetben dolgoznak, de hamar kiderült, hogy a kutyáknak is segítségre van szükségük.
2017-ben állatorvosi rendelőket nyitottak, és vállalták a kutyák ellátását, az oltások beadását és az ivartalanítást. A kutatók ezeken a klinikákon gyűjtötték össze 302 kutya vérmintáit, akik Csernobil környékén, különböző helyeken élnek.
Elszigetelt populációk
A vizsgált kutyák közel fele az erőmű közvetlen közelében él, míg a másik fele Csernobil városában, egy gyéren lakott negyedben, körülbelül tizenöt kilométerre.
Bár van némi átfedés a kutyapopulációk között, az erőmű kutyái genetikailag különböznek a városi kutyáktól. A két csoport között csekély genetikai átfedés látszott, ami arra utal, hogy ritkán kereszteződnek egymással.
Nyomon követték a rokoni kapcsolatokat is, és tizenöt kutyacsaládot azonosítottak, amelyekből három egy kiégett nukleáris üzemanyag-tárolón osztozik.
Kiderült, hogy az erőművi és a csernobili kutyusok felmenői is keverékek voltak, de mindkét csoport örökölt néhány DNS-szakaszt németjuhászoktól és más kelet-európai pásztorfajtáktól, a városi kutyákban emellett boxerek és rottweilerek jellemzőit is megtalálták.
A sugárzás hatásai
A tanulmány jó kiindulópont lesz a sugárzás hatásainak további vizsgálatához, és különösen a juhászkutyák DNS-e lehet hasznos ebből a szempontból:
ha összehasonlítják az erőművi kutyák, a csernobili kutyák és a nem radioaktív környezetben élő, fajtatiszta juhászkutyák ezen szekvenciáit, akkor kiderülhet, hogy mely eltérések függhetnek össze a sugárzással.
Ez azért is lesz érdekes, mert képet kaphatnak az alacsony dózisú sugárzás következményeiről is, amit – a nagydózisú sugárzással ellentétben, amelynek hatásai látványosak – nem könnyű felmérni, mert közben számos más folyamat is zajlik az adott élőhelyen. Ez viszont most egy egyedülálló lehetőség a kutatásra.
Forrás: New York Times, ScienceNews, képek: Unsplash, Wikimédia Commons
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több kutya
még több környezet
A szívem szakad meg, de legalább a genetika tudománya profitálhat belőle.
Ha még nem láttátok, itt a legújabb Csernobil-film újonnan felfedezett archív felvételek és szemtanúk beszámolói tárják fel a csernobili atomkatasztrófa és az újabb robbanás megakadályozására tett hősies erőfeszítéseket.
https://videa.hu/videok/nagyvilag/csernobil-az-elveszett-szalagok-9$VQ7SNzfK5k9TetH?fbclid=IwAR3hqZEjKlYmG74MSZaT7wUyorWt68LwJxop4lko2tgPD5ZUJ0SMAImtms0
Én is elpityeredtem, miközben írtam. Mennyi csodaszép, okos, jobb sorsra érdemes állat. 🙁 De az legalább jó, hogy van, aki valamennyire foglalkozik velük. Köszi az ajánlót, izgalmas lehet a film!
Igen, nagyon jó, megrendítő, amilyen lehet egy borzalom bemutatása archiv felvételek segítségével.