Miért olyan bumfordi az ámbráscet feje?
MÉLYTENGERI LIFT MELVILLE REGÉNYÉBEN
(avagy kenőolaj a Moby Dickhez)
Hatalmas állatokról beszélünk, ezért is mondják őket bálnáknak (Pl.: Moby Dick a nagy fehér “bálna”), holott az ámbráscet szigorú értelemben véve nem is bálna. A ceteket két csoportra osztjuk, fogascetekre (ide tartoznak a delfinek vagy az orka) és szilás cetekre, utóbbiak a bálnák, mint amiféle például a világ legnagyobb állata a kék bálna. Az ámbráscet fogascet, vagyis rendszertanilag őt tekinthetjük a legnagyobb “delfinnek”. Az elnevezések körül van egy kis kavarodás, mivel a bálna némiképp a méret kifejezésére szolgáló szó lett, nem pedig a rendszertani elhelyezés nyelvi eszköze. Az orkára például helyesen mondják, hogy kardszárnyú delfin, ugyanakkor használják – helytelenül – a “gyilkos bálna” elnevezést is. Az ámbráscet elnevezés megkerüli mindezeket a problémákat, de jó, ha tudjuk, az ámbráscet gigászi mérete ellenére nem a kék bálnával és általában a bálnákkal, hanem a delfinekkel rokon. | Az ábrán a nagyobb cet a hím, a kisebb a nőstény, a búvár nemét pedig nem ismerjük 🙂 | Forrás: Wikimédia commons
Aligha tévedek nagyot, ha azt mondom, világviszonylatban a legismertebb állatfigura a Moby Dick. Ha irodalmi állatszereplőket nézünk, szinte biztosan. Herman Melville regénye több szempontból is káprázatos, nem véletlenül jutott számára jelentős szerep a Jákob botjában is. Melville művével emelte be magát az amerikai irodalom a világirodalom páholyába. Különösen pikáns, hogy Melville számára épp a Moby Dick jelentette a bukást, amely voltaképp élete végéig megnyomorította, sértett és mogorva emberré tette.
Moby Dick alakja ott van mindannyiunk szeme előtt,
főként, ha láttuk a regényből készült filmek valamelyikét (három is van már, ha jól számolom), de vajon hányan tették fel a kérdést: miért olyan bumfordi a nagy fehér bálna, a Moby Dick feje? Hősünk ugyanis ámbráscet, aki sok egyéb mellett az aránytalanság bajnoka is lehetne. Hatalmas, hasáb alakú feje miatt az egyik legormótlanabb állat a Földön.
Úgy néz ki, mint akinek az anyja bálna volt, az apja meg konténer.
De ha tudjuk, hogy a vadonban semmi sem ok nélkül való, sejthetjük, hogy az ámbrás sem egyszerűen egy esztétikai baki.
Melville regényének egyik felejthetetlen jelenetében Tashtego, az indián fiú beleesik az ámbráscet fején vágott lukba. Túlzásnak érezhetjük ezt, persze értjük, hogy a „bálna” méretei iszony nagyok, de azért ez mégiscsak sok! Az ámbráscet feje azonban tényleg brutális, Mellville-től megtudjuk, hogy olaj van benne, részletesen tudósít róla, mi az olaj kinyerésének módja, ám arra nincs magyarázat, miért jó az ámbráscetnek, ha a feje egy ezergallonos hordó.
A természeti formák csak addig hatnak esetlegesnek, míg nem ismerjük a funkciójukat.
Leggyakrabban az életmód tanulmányozása vezet megoldáshoz, hisz az elsődleges cél minden élőlény esetében az életben maradás.
Elképesztő méretek, hihetetlen arányok.
Jól látszik, hogy az ámbráscet a fogascetekhez tartozik. A hatalmas fogakból álló fogsorok a nagy mélységben élő kalmárok megragadására szolgálnak, de ezek a kalmárok néha csak heves küzdelmek árán ejthetők el, és papagájcsőrszerű szájszervükkel védekeznek is. Az ámbrás fején látható karcolások származhatnak egy ilyen mélytengeri viadalból is. Jellemző az ámbrásokra, hogy gyakran viselik magukon efféle harcok hegeit. (Forrás)
Figyeljük meg az ámbráscet csontvázán a mellúszót! Az óceánban nem látszik, de az úszóban ott van az öt ujj! Ebből látjuk, hogy az ámbráscet jóval közelebbi rokonunk, mint azt első ránézésre hinnénk! | Forrás: Wikimédia commons
Az ámbráscet a mélyben vadászik termetes kalmárokra, lemerül akár ezer méterre is. Cetek közül ő merül a legmélyebbre. Emlősállat lévén ez nem kis bravúr. Számára az a legnagyobb kihívás, hogyan tud spórolni az oxigénnel. Ebben segíti a tartályszerű fej. Látszólag csak nehezíti a dolgát, olyan, akár egy kolonc, csakhogy ez a „kolonc” valójában ballaszt.
A cet fejében lévő olaj vadászat előtt megdermed, sűrűbb lesz a víznél, így a cet feje súlyos „üllővé” alakul.
Vadászat előtt a cet lelassítja vérkeringését,
ezzel máris csökkenti az oxigénfelhasználást, és ha északi területeken vadászik, az orrát kidugva a vízből lehűti a fejét. Ha az olaj megszilárdult, az orrnehéz cet lesüllyed. Minimális mozgással és oxigénfelhasználással éri el a kívánt mélységet, ott aztán vadászik, amikor pedig ideje levegőt venni, felgyorsítva a vérkeringését megolvasztja az olajat, amely ekkor ismét a víznél kisebb sűrűségű lesz és akár egy ballon, felfelé viszi. Az ámbráscet feje voltaképp egy lift.
Nem zseniális?
Kérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több a cetekről és a bálnákról
még több állatvilág
Ez fantasztikus volt. Köszönet a magyarázatért.
Olyan, mint egy nagyra nőtt gömbölyűfejű – delfin. 🙂 Szédületes, micsoda képességek. Minden állatban van valami nagyszerű csodálnivaló.