Mennyire hatásosak valójában a természetvédelmi intézkedések?
Egy BirdLife International részvételével született meg az első olyan tanulmány, amely globális léptékben vizsgálta a természetvédelmi beavatkozások hatását Floridától az Amazonason és a Kongói-medencén át az ázsiai fennsíkokig. Az intézkedések között szerepelt a védett területek kialakítása és kezelése, az inváziós fajok felszámolása és visszaszorítása, az ökoszisztémák fenntartható kezelésére, az élőhelyek elvesztésének csökkentése és élőhelyel helyreállítása.
A kutatás 186 korábbi tanulmány és 665 természetvédelmi intézkedés eredményét összesítette, és mintegy egy évszázados időkeretet fogott át, tehát mind területi, mind időbeli léptékében példátlan volt. Az eredmény pedig azt bizonyítja, hogy a természetvédelmi intézkedések nagyon hatékonyak a biológiai sokféleség csökkenésének megállításában és visszafordításában.
Az elemzés szerint a természetvédelmi intézkedések az esetek többségében (66 százalékában) javították a biológiai sokféleséget vagy lassították annak csökkenését, ahhoz képest, ahol nem történt beavatkozás. Az is kiderült, hogy amikor az intézkedések működnek, akkor nagyon hatékonyak.
Jó példák
- Az invazív és problémás őshonos ragadozók kezelése Florida két lidóján, Cayo Costán és North Captiván azonnali és jelentős javulást eredményezett az álcserepesteknősök és az antillai csér szaporodásának sikerében, különösen más lidókkal összehasonlítva, ahol nem alkalmaztak ragadozókezelést.
- A Kongói-medencében 74 százalékkal alacsonyabb volt a fakitermelés azokon a helyszíneken, ahol az Erdőgazdálkodási Tervet (Forest Management Plan (FMP) alkalmazták, mint ahol nem volt ilyen előírás
- Brazíliában az Amazonas-medence védett és őslakosok által kezelt erdőterületein sokkal kisebb volt az erdőirtás és az erdőtüzek mértéke, mint a rezervátumok határain túl: erdőirtás 1,7-20-szor, ember okozta tűz pedig négy-kilencszer ritkábban fordult elő.
- Fogságban tenyésztéssel és szabadon engedéssel sikerült növelni az idahói Salmon River (Lazac-folyó) királylazac-populációját minimális negatív hatással a vadon élő populációra. A halkeltetőbe vitt halaknak átlagosan 4,7-szer több kifejlett utódjuk lett, és 1,3-szor több felnőtt második generációs utód érte meg a felnőtt kort, mint a természetben élő társaiknál.
Forrás: Birdlife, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több természetvédelem
