Magyar hercegnő egy vatikáni kódex titokzatos főszereplője

vatikáni kódex

Magyar hercegnő egy vatikáni kódex titokzatos főszereplője


Több mint százéves tudományos vita végére tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki az Árpád-házi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexe mostanáig titokzatos főszereplőjét – adta hírül a Repubblica című olasz napilap kulturális rovata nagy terjedelmű cikkben.

Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak a királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként volt ismert. Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árult el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.

A rejtély megoldása

A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte.

A hercegnő szerinte nem más, mint a magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.

II. Andronikoszhoz

Verses-képes album

A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről és a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett. A lány tizenhárom-tizenégy évesen ment férjhez (a születési éve bizonytalan), és a kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi nászajándék gyanánt készültek rögtön az esküvő után.

Anna annak a II. Andronikosznak az oldalán élt még körülbelül hét évet, aki a keleti birodalom felvirágoztatásáról, reneszánszáról ismert.

A hercegnő 1281-ben, körülbelül huszonegy évesen halt meg gyermekszülésben, egy évvel azelőtt, hogy a férje egyeduralkodóvá vált volna. Anna fia, Mihály társcsászár lett, ám még apja életében elhunyt. Unokája viszont III. Andronikosz néven lett az egyik legkétesebb hírű bizánci császár.

A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett konferencián. A kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása 2024-ben jelenik meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában tizenhét európai kutató hozzájárulásával, Peter Schreiner, valamint Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész szerkesztésében. A kéziratot idén az MTA Könyvtár és információs Központ támogatásával restaurálták.

Forrás: MTI, Múlt-Kor, a címlapkép illusztráció, forrás: Unsplash, kép forrása: Wikimedia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több irodalom

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

111 éve született Weöres Sándor

1913. június 22-én, Szombathelyen született Weöres Sándor, aki az egyik kedvenc költőm, de az is lehet, hogy a kedvencem, valójában sosem gondolkodtam még ezen…Tovább

még több történelem

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Elkeltek Napóleon pisztolyai

Napóleon pisztolyai 1,69 millió euróért (664 millió forintért ) keltek el vasárnap a Párizs közelében lévő fontainebleau-i kastély mellett megrendezett árverésen. ..Tovább

Elásott kincset találtak a Tisza-tónál

Földbe rejtett, 70 ezüstérméből álló bécsi fillér és egy ezüst áldozókészlet is előkerült a Régészeti Intézet Tisza-tó, Tomajmonostora melletti kutatási projektjében…Tovább

4 hozzászólás

  1. Szegény Anna- milyen nehéz sorsa volt a hercegnőknek. Kész történelem óra ez itt- rákerestem a bizánci birodalomra- régiek már az ismereteim és olykor hézagosak:-))
    Gyerekként férjhez adni valakit – micsoda barbár dolog.
    Zsuffa Tünde írása Árpád -házi Szent Erzsébetről is hasonlóan szívszorongató. A könyvből készült musical amúgy rettenetes- bocs, a tavasszal láttam az Erkelben- a díszletek szépek, a ruhák is, a fények is, a rendezés is jó, a történet is , de a zene az szörnyű. Nagy kár amikor a politika belenyúl a művészetbe, Sz.R. sajnos nem az a kategória mint pl. az “István a király”, vagy a “Képzelt riport” szerzői:-)).

    1. Author

      Én ebben a témában csak Gárdonyitól az Isten rabjait olvastam, ami Szent Margit életéről szól, nagyon jó könyv.

  2. Mennyi mindent nem tudunk a magyar királyokról és azok gyermekeiről! Még az Árpád-háziakról sem. 🙁 Röstellem, de V. Istvánra nem is emlékeztem már. Keresgéltem hát én is egy kicsit a neten. 🙂

    1. Author

      Ezzel én is így vagyok, nekem is utána kellett néznem. 🙁 Pedig mennyi érdekes sors, érdekes történet..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük