Magyar hercegnő egy vatikáni kódex titokzatos főszereplője
Több mint százéves tudományos vita végére tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki az Árpád-házi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexe mostanáig titokzatos főszereplőjét – adta hírül a Repubblica című olasz napilap kulturális rovata nagy terjedelmű cikkben.
Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak a királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként volt ismert. Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árult el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.
A rejtély megoldása
A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte.
A hercegnő szerinte nem más, mint a magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.
Verses-képes album
A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről és a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett. A lány tizenhárom-tizenégy évesen ment férjhez (a születési éve bizonytalan), és a kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi nászajándék gyanánt készültek rögtön az esküvő után.
Anna annak a II. Andronikosznak az oldalán élt még körülbelül hét évet, aki a keleti birodalom felvirágoztatásáról, reneszánszáról ismert.
A hercegnő 1281-ben, körülbelül huszonegy évesen halt meg gyermekszülésben, egy évvel azelőtt, hogy a férje egyeduralkodóvá vált volna. Anna fia, Mihály társcsászár lett, ám még apja életében elhunyt. Unokája viszont III. Andronikosz néven lett az egyik legkétesebb hírű bizánci császár.
A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be a Vatikáni Könyvtárral közösen megrendezett konferencián. A kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása 2024-ben jelenik meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában tizenhét európai kutató hozzájárulásával, Peter Schreiner, valamint Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész szerkesztésében. A kéziratot idén az MTA Könyvtár és információs Központ támogatásával restaurálták.
Forrás: MTI, Múlt-Kor, a címlapkép illusztráció, forrás: Unsplash, kép forrása: Wikimedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több irodalom
még több történelem
Szegény Anna- milyen nehéz sorsa volt a hercegnőknek. Kész történelem óra ez itt- rákerestem a bizánci birodalomra- régiek már az ismereteim és olykor hézagosak:-))
Gyerekként férjhez adni valakit – micsoda barbár dolog.
Zsuffa Tünde írása Árpád -házi Szent Erzsébetről is hasonlóan szívszorongató. A könyvből készült musical amúgy rettenetes- bocs, a tavasszal láttam az Erkelben- a díszletek szépek, a ruhák is, a fények is, a rendezés is jó, a történet is , de a zene az szörnyű. Nagy kár amikor a politika belenyúl a művészetbe, Sz.R. sajnos nem az a kategória mint pl. az “István a király”, vagy a “Képzelt riport” szerzői:-)).
Én ebben a témában csak Gárdonyitól az Isten rabjait olvastam, ami Szent Margit életéről szól, nagyon jó könyv.
Mennyi mindent nem tudunk a magyar királyokról és azok gyermekeiről! Még az Árpád-háziakról sem. 🙁 Röstellem, de V. Istvánra nem is emlékeztem már. Keresgéltem hát én is egy kicsit a neten. 🙂
Ezzel én is így vagyok, nekem is utána kellett néznem. 🙁 Pedig mennyi érdekes sors, érdekes történet..