Jobban vártam, mint máskor, mégis nehezen indul az új év
Tényleg szokatlanul nagy várakozással néztem az új év elébe, bár ez annyira talán nem is szokatlan, mert hisz alig akad olyan évkezdet, amikor ne újítanék be valamivel (ahogy 2016-ban például világgá mentem, törzsolvasók emlékezhetnek még arra a túrára is). Csak hogy még egyet említsek: pár nap múlva ünnepeljük az új Cenweb fennállásának egy éves évfordulóját. Az oldal teljes átalakítását is év elején kezdtük el, hogy aztán három hónapon át néhány támogatóval együtt tesztelgessük és építsük.
Furcsa
– egyelőre nem mondom, hogy szomorú –
tapasztalatom: kiestem a vadul karácsonyozók köréből. Nálam jobban senki se szerette a karácsonyt, és mindig, ha lehetőségem volt rá, meg is adtam a módját. Az idén elkerült a magnetikus erejű karácsonyi hangulat. Kerestem is az okát, de csak tippjeim vannak.
Nem tudom, miért tűnik annyira távolinak a karácsony, mintha sosem ültem volna meg a legmagasabb minőségben. Lehet ebben némi szerepe a tavaszi infarktusnak is, és talán annak, hogy nem egészen épültem még fel, és míg erőmnél nem vagyok, addig a karácsony ellenállhatatlan hangulata sem képes átitatni.
Míg a felépülés nehézségei uralnak, addig a karácsony nem tud a hatalmába keríteni?
Talán túlzottan leköti minden energiámat két dolog:
- hogy fiziológiailag visszaépítsem magamat, illetve magamból mindent, amit csak lehet
- és hogy ugyanakkor továbblódítsam mindazt, amit sok-sok éve (élve) megkezdtem
- a Cenwebet
- az olvasótábort
- a birtokot
- a fiókban melegedő könyveket
………
Lehetséges, hogy mindez annyi erőt vesz igénybe, hogy már nem jut energia a karácsonyi kapuk kinyitására? Remélem, nem egyfajta enerváltság lett úrrá rajtam. Remélem, nem a túlsok próbatétel faragott ünnepelni képtelen, karácsonyimpotens grinccsé.
De jaj, túlzok. Mert szép karácsonyom volt,
emlékezetes karácsony, sok szempontból annyira jó és újszerű, mint még soha, csak épp még fáradékony voltam. Csak épp még néha nehezen találom a helyem. Nehezebben, mint korábban. Visszajönni a létbe nem is annyira egyszerű. Újra, molekuláris szinten kell megvetnem a lábamat ebben a világban, a Föld nevű bolygón, az emberek között, és az emberi ünnepek körében, és ennek – ahogy a sejtenként újra formattált testnek is – idő kell, több idő.
Ugyanakkor igyekeztem / igyekeztünk karácsonykor is tartani a frontot. Bár számítottunk rá, hogy az ünnepek alatt kevesebben lesznek az oldalon, azért december 24-én, szenteste és a „csendes éjen” odaraktuk magunkat, még hajnali három órakor is frissültünk.
A két ünnep között
pedig – kihasználva, hogy a többség még mindig a kajakóma és bejglimérgezés közötti mezsgyén lavíroz, és magazint kevéssé olvasgat – belehúztunk a fejlesztésekbe. Miután novemberben a Youtube-csatornát újítottuk meg, teljes ráncfelvarrást végeztünk a külcsínben és rendszeressé tettük a shorts videókat, az év végéig radikálisan átalakítottuk az Instagram oldalunkat is. A két ünnep között meg is lódult a követők száma.
Még az utolsó napra (2023.12.31.) is jutott radikális újítás: Elindult a TikTok-oldalunk. Arról, hogy miért hoztuk meg ezt a döntést, részletesebben is írok később, addig is arra kérek mindenkit, segítsetek berúgni az új közösségi oldalunkat.
Most harmadika van már, és úgy érzem: 2024-ből máris elszaladt egy hónap. Erről se tudom, miért van ez így. Ennek is ahhoz lehet köze, hogy időnként még leakadok. Miután írtam egy harcos-karcos szilveszteri posztot, két napra leült bennem nemcsak a harcikedv, hanem az erő is. Betegeskedem. Ma erőnek erejével kalapáltam életre és munkára magamat.
Kicsit nehezen indul így 2024, pedig tényleg nagyon vártam. Tudtam jól, hogy 2024 – ha minden jól megy – a kiteljesedés éve lehet. 2023 küzdelmes volt, és míg többször is beütött a sötét frász, végig makacsul építkeztünk. 2024-ben is építkezünk, azt remélem, még mindig, továbbra is együtt, én és Mara, mi és Ti, de már a 18 éve megkezdett munkára alapozva (18 éve jelent meg az első kötetem, és akkor hoztam létre a honlapot)
és megvetve a lábunkat a démoni ellenszél ellenére is megerősített, 2023-as új alapokon.
Maradjatok velünk, maradjunk együtt, ha lehet, támogassuk egymást, támogassatok minket, támogassátok magatokat, leginkább abban, hogy 2024 a számotokra is jobb életminőséget hozzon, és ha van valami, ami félig zöld, éretlen gyümölcsként függ eddigi életetek alsó ágán, eddigi életetek létidejében és viharverte kertjében, akkor 2024-ben adhassatok neki annyi fényt, hogy szép pirosra érjen.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több cenweb
még több cenweb
Nahát- jó reggelt! Te is kezdhetnéd úgy,hogy “aranykövető rajongó”! Ok nélkül nem szoktál távol maradni az oldaladtól. Ez az egyhónapos infarctus utáni fotó olyan mint a betegen kucorgó gyereké. Ma van a Fiam születésnapja- abban az éveben ezen a napon havas reggel volt. Szeretettel kívánok mielőbbi lábra állást Neked is , várom a híreket az új könyvekről, és jelentem olvasom a Pátosz a káoszban-t , rengeteget utaztam az ünnepek alatt, így volt idő a vonaton lapozgatni. Köszönöm!!!
Kérlek, add át a fiadnak az üdvözletem!
Lehet, hogy most butaságot írok, de nem lenne jobb, ha nem figyelnéd magad annyira, nem hasonlítgatnád a mostani énedet az infarktus előttihez, hanem csak élnél, ahogyan most jólesik, ahogyan tudsz, ahogyan lehet? (Talán a felélesztett szíved nem is akar ugyanúgy élni, ahogyan régen…)
Kíváncsi leszek, hogy a TikTok-os jelenlét milyen eredményt hoz. Örülnék, ha egy idő után beszámolnál róla!
Igyekszem nem figyelni, tényleg, de amikor lejtmenet jön, sajnos pár nap után, ha rommá megyek, már nem tudok eltekinteni attól például, hogy álmomban-félálmomban is… de igaz, hagyni kellene legalább annyiban, hogy nem írok már erről többet. Gyenge vagyok, úgy tűnik, hogy ez a probléma még mindig ural. Mindegy, hátha idővel változik, tovább javul, elvégre azt mondták, eltarthat egy évig is, az meg nem járt még le. Igyekezni fogok. Mentségemül: volt itt egy kéthónapos időszak, amikor erről alig esett szó, viszont egészen december 26-ig fullon járt az oldal. Ez is valami.
Nem, nem, nem! Írj csak róla, mert az hátha segít, és mi is megtudjuk legalább, hogy miért voltál csöndben. (Még ha tanácsot adni, segíteni nem is tudunk. 🙁 Sajnos! )
Nem, azért igyekszem visszafogni magamat. Amúgy lehet, hogy nem fogalmaztam elég erőteljesen, bár egy kicsit “eltűntem”, igaz, ám csak a két ünnep között, akkor is csak annyira, hogy a fejlesztések kötötték le az energiáimat, és aki járt az Instán vagy a napokban a TikTokon, az láthatta, hogy azért a háttérben változnak a dolgok. Az efféle felületkezelői melóra más oldalaknál külön ember, a nagy portáloknál 5-10 fős osztag van, nálunk kénytelen vagyok én csinálni ezt is 🙂 De annak örülök, hogy sokat haladtunk, és 2024 első napjaira nagyon fullon vannak a felületeink. Sok-sok apróságot oldottunk meg, és egységesebb is most a portfólió. 🙂
Az Instán felfedeztem én is az újdonságokat még azelőtt, hogy felhívtad rá a figyelmet. (Meg is nyugodtam, hogy nincs semmi baj, csak megint újítasz, azzal vagy elfoglalva. 🙂)
A TikTokról is beszámolok, és megírom azt is kicsit bővebben, hogy miért készítettünk TikTok oldalt.
Köszi! 🙂
Kicsit deprimáltra sikerült ez az újévi beköszönés, Cen’, kicsit elszomorodtam… Remélem, mar könnyebb, ha kiírtad magadból…
Gyógyulj meg kérlek!🤗
Csodás az a bíborhere felvétel és örülök, hogy a tik-tok felvételek úgy is láthatók, ha nem regisztrál az ember.
Szóval, aki kincseket őrizget, az ne hagyja a fiókban, Cen’, mert még szeretném egészben olvasni. Rengeteg értéket hordozol, engedd szabadjára ….!
Annyi mindent írhatnék, de így is túl hosszú lett, szóval szívből kívánom a legjobbakat!🤗
Ja, én is újra kezdtem a Pátoszt, mert azt is imádom ☺️
Jobbulást neked is!!
Nekünk ilyen pocsék karácsonyunk nem volt még, és átnyulik ez a “finomság” az új évbe is. De van hitünk, leszünk jobban és boldogabbak is. 🙂
Sajnálom, és erősen remélem, hogy hamarosan láthatóvá válik számotokra 2024 szebbik arc a is.
Az itt említett erdei gyöngyköles fotóját láthattuk már?
Én sem emlékszem rá, bár ezen az oldalon kedves Edit, Te vagy a memória bajnok!
Ezen az oldalon nem biztos! Annyi új cikk, kép, videó kerül föl, hogy könnyen elkerülheti valamelyik a figyelmemet.
De kedves tőled, Lívia, hogy így gondolod! 🥰
Talán egyszer mutattam kommentár nélkül, de nem esküdnék meg rá.