A terahertzes sugárzás érdekes dolgokra képes
A telekommunikációban jelenleg használt mikrohullámnál magasabb frekvenciájú és kisebb hullámhosszú terahertzes sugárzás az egyik legfelkapottabb kutatási terület manapság. A terahertz új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is (például az anyagvastagság mérésénél). Magyar kutatók egy új kísérletben a terahertzes sugárzás segítségével hoztak létre elektronkibocsátást.
Elektronkibocsátás fénnyel
A fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán.
A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő.
Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
A terahertzes sugárzás az elektromágneses spektrumnak az infravörös és a mikrohullámú sugárzás közé eső tartománya. A határok nem szigorúak, a frekvenciája nagyjából a 0,1-10 THz között van. Ez a tartomány hullámhosszban a 3-0,03 mm közöttinek felel meg.
Először hoztak létre elektronkibocsátást terahertzes sugárzással
A szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai kísérletükben rendkívül erős, százezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő terahertzes impulzusok formájában.
Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták.
A terahertzes hullámok felválthatják a mikrohullámokat
Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel.
A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek.
Forrás: MTI, képek: Unsplash, Wikimedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több tech
még több tudomány
Elektroszmogban élünk- ez az ára gyors adatátvitelnek, kattintásra megy minden. Érdekes cikk, ugyancsak inspiráló, utána kellett olvasnom néhány dolognak. Eljutottam a kvantum jelenségektől a mikrobiómákig, onnan meg a volt biofizika tanárom weboldaláig dr. Hummel Zoltánig, aki évekkel ezelőtt mér mesélt pl. arról is miért nagyon rossz a testünknek, ha a hálószobában ott a televízió, a laptop, vagy a mobil telefon, különösen ha azok töltőről mennek. Az éltető kötött víz a testben mondja Ő is, meg egy korábbi szintén egyetemi tanárom dr. Kellermayer Miklós “Élet “c. könyve is. Hatnak a testre, annak víztartalmán keresztül a környezeti elektromágneses tér hullámai, bárki bármit is mond-pl. az egyik hatásuk, ha kumulálódnak a testben, a kötött víz a sejtek hidratációjának eltűnése, ami meg szabad utat enged az oxidatív károsodásoknak, DNS torzulásnak, szabad gyök képződésnek stb. Bocsi, nem népnevelek, csupán elszaladt a fantáziám.
Nálam az éjjeli- és a mennyezeti lámpán kívül semmilyen elektromos dolog nincs a hálószobában. Tévé csak a nappaliban van, a mobiltelefont sem viszem be a hálószobába, amikor lefekszem. Az éjjeliszekrényen csak könyvek vannak, mert elalvás előtt mindig olvasok. 🙂
Nagyjából nálam is ez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy nincs televízióm.
Elektroszmog nálam is van, de tévém nincs 15 éve.
Azt hiszem, hogy emberlakta területen ma már szinte mindenhol van elektroszmog – még az én hálószobámban is 😕 -, csak a mennyisége kérdéses.