Így vonta bűvkörébe Európát a tulipán
A hollandok a tájmérnökség igazi úttörői, elég csak ránézni a Copernicus Sentinel-2 műhold felvételére, amely az Északi-tengertől elhódított Noordoostpolder mezőgazdasági területeit ábrázolja, nagy színes négyzetekben a virágzó tulipánmezőkkel.
Ha azt gondoljuk, ezeket a parcellákat vonalzóval húzták, nem tévedünk: a területet majdnem kilencven évvel ezelőtt a tervezőasztalon rajzolták meg. Az építkezések 1936-ban kezdődtek. Először két gátat emeltek, majd 1942-re kiszivattyúzták mögülük a vizet, és megkezdődhetett a majdnem hatszáz négyzetkilométeres terület fejlesztése, majd a lakók beköltöztetése, akiket szigorú kiválasztási folyamatnak vetettek alá.
Nemcsak a szakértelem, de a kor, a családi állapot, a közösségi szellem, talán még az ízlés is számított, amikor az állam döntött a lakosokról. A második világháború után a prioritás az élelmiszertermelés volt. Aztán ahogy a nyomás enyhült, úgy hódítottak teret a tulipánok, melyek közül az elsőket a hatvanas években ültették. Mára az egyik legnagyobb ültetvénnyé vált Hollandiában.
Hogyan kerültek Hollandiába a tulipánok?
Ma már a legtöbb embernek talán Hollandia, (egyes források szerint pedig még Magyarország, ahol virág a népművészet alapmotívuma lett) jut eszébe a tulipánokról, pedig őshazájuk valójában Perzsia és Törökország, ahonnan csak a 16. században kerültek át Európába, köszönhetően a flamand Ogier Ghiselin de Busbecq-nek, aki egyébként író és botanikus is volt, és akit I. Ferdinánd oszmán nagykövetnek bízott meg 1554-ben és ’56-ban. Egyik útjáról egy csokor virággal tért haza, amelyben tulipánok is voltak. Ezzel pedig megérkezett a tulipánok iránti, megszállottságig fokozódó rajongás Európába, amelynek szelét a perzsák és a törökök már jól ismerték.
Egyes vélemények szerint az első európai tulipánokat Carolus Clusius botanikus ültette a Bécsi császári botanikus kertbe 1573-ban, és nekik köszönhetően az első tulipánkutatások is, melyeket 1592-től folytatott. Azután viszont a Leideni Egyetem botanikus kertjének igazgatójává nevezték ki, ahol 1593-tól kezdve ültette a tulipánokat, a többi pedig már történelem. Mások szerint viszont Németországban, az augsburgi botanikus kertben, a svájci Conrad Gesner keze munkája nyomán virágoztak az első európai tulipánok 1559-ben.
Vad színminták
Akárhogy is, a hollandok hamarosan kezdtek szó szerint megőrülni a tulipánokért. Nemcsak gyönyörködtek benne, de státusszimbólummá vált, és sokan a meggazdagodást remélték tőle. Miután rájöttek, hogyan érhetnek el vad színmintákat egy növényvírus segítségével, a különleges példányokat el is nevezték.
Gyakran látták el őket például az admirális előtaggal, melyet a termesztő neve kísért: az Admirael van der Eijck például nagy megbecsülésnek örvendett a mintegy ötven hasonló nevű virág között. Szintén népszerű előtag volt a generális, amelyet körülbelül harminc fajtánál használtak. Később aztán jöttek az egyre extravagánsabb elnevezések Nagy Sándortól Scipióig, de az Admirálisok admirálisa, Generálisok generálisa is szerepelt a sorban.
A nagy tulipánláz
De akárhányan is fogtak tulipántermesztésbe, 1636-ra odáig fajult a helyzet, hogy nem tudták felvenni a versenyt a kereslettel, az árak pedig szó szerint az egekbe szöktek. Az egyedi virágokért akár egy ház árát vagy egy éves fizetést is odaadtak a tehetősek, méghozzá előre. A termelés viszont eközben elkezdte felvenni a versenyt a kereslettel, az árak pedig visszaestek, és nagyot buktak azok, akik kaszálni akartak a virágkereskedelmen.
A mai napig ezt a nagyjából fél év alatt lejátszódó, és 1636-37 telén tetőző tulipánőrületet tartják a befektetési buborékok egyik emblematikus példájának, bár utólag sok kutató próbálja kisebbíteni ennek a történetnek a hatását és jelentőségét, arra hivatkozva, hogy a vallásos, kálvinista hitiratok nagyították fel a bukás nagyságát példabeszédet faragva az eseményekből, mely szerint aki mértéktelenné válik, megbűnhődik.
Az események egyébként Charles Mackay skót újságíró tömegpszichológiai témájú tanulmánya, A rendkívüli népszerű téveszmék és a tömegek őrülete című írás nyomán kerültek be a köztudatba, amely 1841-ben jelent meg.
A tulipánláz némileg azóta lecsökkent, de túlzás lenne azt állítani, hogy a tulipán nem tartja lázban a mai napig az embereket. Hollandiában ilyenkor lépten-nyomon tulipánfesztiválokat tartanak, tulipánszőnyegeket és egyéb kreációkat alkotnak, és megnyitják kapuikat az ültevények.
Az évente mintegy kétmilliárd hagymát exportáló ország a világ legnagyobb kereskedelmi virágtermelője. A tulipánszezont pedig minden tavasszal olyan színes látványt nyitja meg, amely a látogatókat és a helyieket egyaránt magával ragadja.
Forrás: Copernicus, Europeana, Daily Sabah, Visit Noordoostpolder, címlapkép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több virág
