Honnan jött valójában az óraátállítás ötlete?
Végül takarékossági szempontok döntöttek, de mielőtt a huszadik század elején Németországban először előre tekerték volna az órák mutatóit, már több ember fejében is megfordult az ötlet, hogy valahogyan manipulálni kellene az időt, egész pontosan a világosságban töltött időt.
Elsőként Benjamin Franklin amerikai politikus-filozófust szokás említeni, aki híressé tette “az idő pénz” mondást. A szorgalmas férfit zavarta, hogy értékes reggeli órákat kénytelen elpazarolni párizsi tartózkodása alatt, tétlenül az ágyban.
Egy 1784-es levelében azzal viccelődött, hogy a párizsiakat egy órával korábban kellene felébreszteni harangozás vagy ha minden kötél szakad, akár ágyúk segítségével.
Legközelebb a kérdés bő száz év múlva, 1895-ben merült fel újra George Vernon Hudson új-zélandi tudós jóvoltából, aki arra tett javaslatot a kormánynak, hogy minden nyáron állítsa nem egy, hanem két órával előre az órákat. Az lett volna csak a nyári időszámítás, de nem járt sikerrel.
Az ötlet akkor kapott igazán szárnyra, amikor egy William Willett nevű építési vállalkozó (aki történetesen a Coldplay frontemberének, Chris Martinnak az ükapja) az 1900-as évek elején kampányt indított Nagy-Britanniában az óraátállításért.
Állítólag bosszantotta, hogy a naplemente miatt abba kell hagynia a golfozást, ezért törvénymódosítást próbált elérni, hogy tovább legyen világos.
A parlament 1909-ben elutasította a javaslatot, hogy aztán néhány évvel később, az első világháború nyomásának hatására mégis elfogadja azt. Bár egy kanadai kisváros (az Ontarióban található Port Arthur) már 1908-ban kísérletezett az óraátállítással, Németország volt az első európai ország, amely 1916. április 30-án az energiaköltségek (vagyis a lámpafényes órák) csökkentése érdekében egy órát eltüntetett a napból. A következő néhány hétben több európai ország követte a példáját. Az intézkedést a háború után eltörölték, majd a második világháború alatt újra bevezették.
Az ötvenes évek végén aztán ismét sok országban, így 1958-ban Magyarországon is lekerült a terítékről a nyári időszámítás, azonban az 1970-es évek energiaválsága miatt több helyen újra bevezették. Magyarországon 1980-ban köszönthettük újra, 1996-ig azonban még csak szeptember utolsó vasárnapjáig tartott a nyári időszámítás.
Az utóbbi években az EU már az eltörlésének küszöbére jutott, de csak nem sikerül azt átlépnie, ezért aztán ahogyan idén, úgy jövőre is március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján, vagyis idén 29-én, hajnali 3-kor pedig egy órával vissza, hajnali 2-re állítjuk az órát.
Forrás: BBC, NY Times, Wikipédia, képek: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több idő
még több élet
Szívesen látnék egy elemzést, kimutatást, hogy tényleg megéri-e, spórolunk-e az óraátállítással! Milyen gazdasági és egészségügyi hatásai vannak?
A világításon nem spórolhatunk lényegesen, hiszen itt vannak már az energiatakarékos égők. Ezen kívül nagyon sok helyen – pl. bevásárlóközpontokban, irodaházakban, stb. – a kinti fényviszonyoktól független, állandó a világítás.
A használt háztartási gépek is egyre energiatakarékosabbak, ezek működése sem függ a kinti fényviszonyoktól.
Ám ha csupán a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, akkor sem egyértelmű a gazdasági haszon. Az óraátállítást követő időszakban ugyanis a munkahelyeken csökken a munkateljesítmény, gyakoribb a baleset, több a selejt, és állítólag nő az infarktusok száma is.
Én örülnék, ha nem kellene órákat állítgatni, és létrával sétálgatnom évente kétszer a lakásban! 😕
Engem nem igazán zavar az óraátállítás, és őszintén szólva nem is értem, hogy hogy lehet ennyi negatív hatása. De értelme valószínűleg tényleg nem sok van.
Majd lesz megint egy befolyásos lótuszfaktusz, akinek nem tetszik, hogy mikor kel és mikor nyugszik le a nap és kiköveteli a változtatást.
A csúcs majd az lesz, ha a Föld forgását is valakihez kell majd igazítani:-))) Amúgy kedves Edit tökre egyetértek veled, sosem láttam semmi olyan megalapozott cikket ami az óra állítgatás egyértelmű előnyeit sorba rakná.
Éppen ez az, hogy ma már nem nyom olyan sokat a latban, hogy mikor kel és fekszik a nap, az ember mindig világít meg ébren van.
Én azt nem tudom, van-e értelme visszaállítani a téli időszámításra az órát. Szerintem maradhatna a nyári. Reggel még így is úgy is sötét van, de akkor legalább délután nem négykor sötétedne télen.
Sőt, így akkor reggel még inkább sötét van, mert visszaállítottuk az órát. Semmi értelme a téli időszámításnak. 🙂 Max. az, hogy az ember egy évben egyszer egy órával tovább alhat. Már aki tud.
Feleslegesnek tartom az állítgatást.
A tavaszi engem nagyon megvisel!