Tavaszi óraátállítás
Közeledik a tavaszi óraátállítás, amely idén március 31-re esik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap, hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani a mutatókat. De mégis miért jó vagy miért rossz ez nekünk?
A kutatások szerint a tavaszi és az őszi óraátállítás hatásai nem egyformák, és a tavaszi kimondottan káros lehet az egészségre. Ennek oka pedig elsősorban abban keresendő, hogy ilyenkor térünk el a “valódi” időtől. A tavaszi óraátállítás mérhető egészségügyi kockázatokkal jár: ilyenkor növekszik a szívrohamok száma és a tinédzserek alváshiánya. Az őszi óraátállítás viszont nem jár együtt ezekkel a hatásokkal.
A normál időszámítás és a természetes fény
A “normál” idő, vagyis a téli időszámítás során az óra követi a Nap járását, amely így délben van közvetlenül a fejünk felett vagy annak közelében. A márciustól novemberig tartó időszakban azonban ez is eltolódik. A reggeli fény ugyanakkor fontos tényező a test természetes ritmusának kialakulásában: segít felébredni és nemcsak az éberséget, de a hangulatot is javítja – ezért is bevált eszköz a téli depresszió ellen a természetes fényt utánzó lámpák használata, melyeket reggel ajánlatos bekapcsolni.
Bár nem tudjuk pontosan, hogy a fény miért van ránk ilyen hatással, azt lehet tudni, hogy emeli a kortizol nevű stresszhormon szintjét, és aktiválja az érzelmekért felelős agyterületet, az amygdalát.
Amikor bevezették a nyári időszámítást, az volt az elképzelés, hogy energiát lehet megtakarítani azzal, hogy este később kell csak bekapcsolni a lámpákat, azonban egyre kevésbé egyértelmű, hogy valóban lehet-e ezzel spórolni.
Forrás: Atlas Obscura, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több tavasz
A napsütés a corpus pineale melatonin termelését befolyásolja. A madaraknál- ahogy Mess Béla anatómia professzor egykori tanárom egy életrajz jellegű könyvében írta anno- a madaraknál pl. a párzás elindulását szabályozza. Hiszem, hogy az embernél is van szerepe. Pl. ha valakinek ez az agyában meszes, akkor a spirituális szemlélet szerint bezárult a korona csakráján át áramló energiák számára. Ne nevessetek ki. Sok ilyent látok a koponya CT vizsgálatok során és mindig elgondolkodom, vajon hogyan kapcsolódik ez pl. egy testi betegséghez. Szóval csak azt szerettem volna mondani az emberi test egy hatalmas energetikai rendszer része , lógunk az univerzum óriási morfogenetikus mezőjén s ahol a nap járásához is igazodik a testünk működése. Sosem szerettem az óra átállítást- nem értem a miértjét.