Nem vált nevet a híres amerikai madártani szervezet

John James Audubon

Nem vált nevet a híres amerikai madártani szervezet


Az Audubon Társaságot is utolérte a revízió, de nem engedett a nyomásnak. A francia származású, Haitin született, majd Amerikába emigráló John James Audubont (1785-1951) majdnem kétszáz évig az amerikai madártan megteremtőjeként tartották számon: egyaránt érdekelte a művészet és az ornitológia, ezért úgy döntött, hogy bejárja Észak-Amerika vadonját, hogy lerajzolja az összes, ott fellelhető madárfajt. Fő műve a színes rajzokkal illusztrált Amerika madarai (1827-1839), és huszonöt új faj azonosítása kötődik a nevéhez.

Közel fél évszázaddal a halála után, 1905-ben megalapították a madarak és élőhelyek védelmét képviselő National Audubon Societyt, vagyis Nemzeti Audobon Társaságot, amely az egyik legrégebbi madárvédelmi csoport a világon.


Illusztráció a könyvből

Most azonban Audubonnal kapcsolatban sokkal kellemetlenebb tények kerültek a fókuszba: rabszolgákat vett és adott el, és ellenezte a rabszolgafelszabadítást, de vádolják emellett plagizálással és azzal is, hogy nem mondott igazat a származásáról.

Így aztán a közvélemény egy része nyomást gyakorolt a társaságra, hogy változtassa meg a nevét. A szervezet azonban ezt több mint egy évnyi megfontolás után a minap leszavazta. A döntéssel nem mindenki elégedett, az igazgatóság tagjai közül hárman lemondtak, és több helyi csoport is úgy döntött, hogy megváltoztatja a nevét.



A társaság, amelynek oldalán „Bonyolult történet“ címmel részletesen olvashatunk Audobon életéről, nem titkolja névadója sötét oldalát, ugyanakkor Elizabeth Grey vezérigazgató nyílt levelében azzal érvel, hogy

kifogásolható cselekedetei mellett vitathatatlan Audobon madártanra gyakorolt hatása, a szervezet emellett az erőforrásait elsősorban a madarakat és a többi vadon élő állatot érintő kihívásokra szeretné összpontosítani.



Úgy véli, hogy a mintegy ötven évvel Audubon halála után alapított csoport neve mára “sokkal többet jelent, mint egy ember munkája”. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy “számot kell vetni a rasszista örökséggel“.

Forrás: NPR, képek: Wikimédia, Wikimédia, Wikimédia, Wikimédia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több madár

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    még több 5G

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    7 hozzászólás

    1. Na igen, lehet utólag (is) ítélkezni egy emberről, védekezni már nem tud, de elvitatni az igazolt eredményeit, már aligha.

      1. Author

        Szerintem jó, ha az ember ismeri a múltat annak minden sötét foltjával és nem kozmetikázza utólag. Persze ez a névváltoztatás néha nehéz kérdés, de nekem tetszik az az érvelés, hogy vannak ennél fontosabb feladatai is egy természetvédelmi szervezetnek.

    2. Gyönyörűek a madarakról készült rajzok.
      Biztosan Centauri madaras könyve is az lesz:-)

    3. Több, mint száz év után jöttek rá, hogy egy nem megfelelő ember nevét választották? Annak idején nem néztek utána, ki ő? 😮

      A szakmai munkája viszont vitathatatlan. Gyönyőrűek a rajzai. Megkerestem a neten: lerajzolta a kék szajkót is, amit már élőben is láttam azon az amerikai madáretetőn, aminek a linkjét Cen’ osztotta meg itt az oldalon. Meseszép madár! 🙂

      1. Author

        Szerintem akkoriban még nem esett ilyen súllyal a latba a rabszolgatartás..

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük