A szívverés dönti el, hogy milyen gyorsan telik az idő?

Időérzékelés

A szívverés dönti el, hogy milyen gyorsan telik az idő?


A Cornell Egyetem pszichológusai egyetemistákkal kísérleteztek: EKG-val mérték a szívverésüket, miközben rövid hangok hosszát kellett megbecsülniük. Az összegyűjtött adatokból pedig kirajzolódott egy összefüggés:

ha hosszabb volt a szünet a szívverések között, az alanyok hajlamosak voltak hosszabbnak érzékelni a hangot, ha pedig rövidebb volt, akkor rövidebbnek.

Ráadásként azt is megfigyelték, hogy az egyes hangok elhangzása után az alanyok szívverése kissé lelassult. A kutatók szerint viszont az eredmény nem közvetlenül a ritmussal függ össze, hanem azzal, hogy

a szívverés zajként, vagyis zavaró tényezőként hat az agykéregre, miközben az a külvilágból érkező ingereket próbálja érzékelni. Ezért minél kevesebbszer ver a szív, annál pontosabban tudunk mintát venni a világból.



A vizsgálat azért is érdekes, mert a korábbi, időérzékeléssel kapcsolatos kutatások egészen a közelmúltig az agy különböző területeire összpontosítottak. Ez azonban újabb bizonyíték arról, hogy

a kognitív funkciókat nem lehet elszigetelten vizsgálni. Nincs külön szerv az idő érzékelésére, hanem a testünk egész hálózatával viszonyulunk hozzá.

Az időérzékelés iránti érdeklődés a Covid-járvány alatt futott fel, amikor sokan számoltak be arról, hogy a megszokott napi tevékenységek kiesése megváltoztatta az időérzékelésüket. Míg az idősebb és nagyobb elszigeteltségben élő emberek számára az idő lelassult, a fiatalabb, aktívabb emberek az idő gyorsulásáról számoltak be.

A jelenben gyorsabban telik az idő, ha van az embernek elfoglaltsága és jól érzi magát, visszatekintve viszont a helyzet épp fordítva áll: minél több élményt gyűjtöttünk az adott idő alatt, annál hosszabbnak tűnik az eltelt szakasz.

Forrás: NY Times, képek: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több kutatás

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Kémiai molekulákból teremtenének életet

    Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból laboratóriumi körülmények között teremt életet…Tovább

    Miért költenek olykor hím madarak is?

    Miért költenek olykor hím madarak is? A Pannon Egyetem Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja, a Debreceni Egyetem Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoportja, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének…

    még több 5G

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    1 hozzászólás

    1. Ez nagyon érdekes! Nekem általában 60 alatt van a pulzusom, akkor azért –pontosabb a mintavétel a környező világból,– mint néhány közeli ismerősömnek. 🙂

      “Edit, te mindent észreveszel?” 😀

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük