A szívverés dönti el, hogy milyen gyorsan telik az idő?

Időérzékelés

A szívverés dönti el, hogy milyen gyorsan telik az idő?


A Cornell Egyetem pszichológusai egyetemistákkal kísérleteztek: EKG-val mérték a szívverésüket, miközben rövid hangok hosszát kellett megbecsülniük. Az összegyűjtött adatokból pedig kirajzolódott egy összefüggés:

ha hosszabb volt a szünet a szívverések között, az alanyok hajlamosak voltak hosszabbnak érzékelni a hangot, ha pedig rövidebb volt, akkor rövidebbnek.

Ráadásként azt is megfigyelték, hogy az egyes hangok elhangzása után az alanyok szívverése kissé lelassult. A kutatók szerint viszont az eredmény nem közvetlenül a ritmussal függ össze, hanem azzal, hogy

a szívverés zajként, vagyis zavaró tényezőként hat az agykéregre, miközben az a külvilágból érkező ingereket próbálja érzékelni. Ezért minél kevesebbszer ver a szív, annál pontosabban tudunk mintát venni a világból.



A vizsgálat azért is érdekes, mert a korábbi, időérzékeléssel kapcsolatos kutatások egészen a közelmúltig az agy különböző területeire összpontosítottak. Ez azonban újabb bizonyíték arról, hogy

a kognitív funkciókat nem lehet elszigetelten vizsgálni. Nincs külön szerv az idő érzékelésére, hanem a testünk egész hálózatával viszonyulunk hozzá.

Az időérzékelés iránti érdeklődés a Covid-járvány alatt futott fel, amikor sokan számoltak be arról, hogy a megszokott napi tevékenységek kiesése megváltoztatta az időérzékelésüket. Míg az idősebb és nagyobb elszigeteltségben élő emberek számára az idő lelassult, a fiatalabb, aktívabb emberek az idő gyorsulásáról számoltak be.

A jelenben gyorsabban telik az idő, ha van az embernek elfoglaltsága és jól érzi magát, visszatekintve viszont a helyzet épp fordítva áll: minél több élményt gyűjtöttünk az adott idő alatt, annál hosszabbnak tűnik az eltelt szakasz.

Forrás: NY Times, képek: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több kutatás

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Egyre nagyobb a madarak agya

    A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként. A nemzetközi kutatásban…Tovább

    még több 5G

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Az alpesi gőte | Alfred Brehm

    Az alpesi gőte (Molge alpestris Laur.) jelentékenyen kisebb a megelőző fajnál (a tarajos gőténél), hossza csak 8–10, a nőstényé 9–12 cm. Halántékívét inrostok alkotják…Tovább

    1 hozzászólás

    1. Ez nagyon érdekes! Nekem általában 60 alatt van a pulzusom, akkor azért –pontosabb a mintavétel a környező világból,– mint néhány közeli ismerősömnek. 🙂

      “Edit, te mindent észreveszel?” 😀

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük