Elevenszülő kérész az első kérészfajunk!
Talán már csak napok választanak el minket attól, hogy elérje a birtokon regisztrált fajok száma az ezret, de még mindig vannak csoportok, melyek teljes egészében hiányoznak a fajlistánkról. Ilyen a kérészek csoportja, melyek – hála a tiszavirág népszerűségének, és mert a tiszavirágzásról minden évben tonnányi cikket hoz le a sajtó – a legismertebb rovarok, a méhek, a lepkék, a darazsak, a hangyák mellett.
És népszerűek is.
Az utóbbi években már a dunavirág is egyre több figyelmet kap. Utóbbi akár Budapesten is jelentős természeti látványosság lehet. Nekem is volt szerencsém látni 2022 nyarán, amikor a Petőfi-híd körül a dunavirág-rajzás miatt egész éjjel felhőben vadásztak a dankasirályok a kérészekre.
A kérészek rendkívül ősi rovarok, így volt idejük rá, hogy benépesítsék az egész Földet, és az Antarktisz kivételével belakjanak minden kontinenst.
Szerte a nagyvilágban körülbelül 2500 fajuk él, amiből a 2020-as évekig Magyarországon körülbelül 50 faj előfordulását bizonyították.
Ez soknak tűnhet ahhoz mérten, hogy a legtöbben csak a tiszavirágot ismerik, de kevés, ha arra gondolunk, hogy Magyarországon csak nagylepkékből 1200 faj él. És mint nemrég megtudtam, egy másik csoport, a holyvák önmagukban körülbelül 1500 fajjal képviseltetik magukat a magyarországi faunában (róluk lesz még szó a napokban).
A kérészek valamennyien vízhez kötött fajok,
petéiket vízbe rakják, lárváik is vízben élnek. Van olyan faj, melynél csak pár hónapig, de a lárva vízben töltött ideje elérheti akár a 3 évet is.
Sokfelé a kérészeket használják a vadvizek állapotának monitorozására. Ez a lehetőség nálunk eddig fel sem merült, hisz azt sem tudtuk, hogy élnek itt kérészek. Tegzesek monitorozására gondoltunk már, párszor említettem is, de kérészekkel nem találkoztunk eddig.
Pontosan 2024.06.20-án, az esti lámpázáson botlottunk bele először egy, majd még két példányba az Angolkert nagykapujánál. Másnap, 2024.06.21.én éjjel is észleltünk egy kérészt. Az összes példány egy gyakori, de rendkívül érdekes faj,
az elevenszülő kérész (Cloeon dipterum) képviselője volt.
Az elevenszülő kérész
igazán nem válogatás, időnként beéri néhány pocsolyával is. Ha kérész jelenik meg egy kerti tavon, nagy valószínűséggel az is elevenszülő kérész lesz. Gyakori és elterjedt egész Európában. Nálunk valószínűleg a szomszédos tóból érkezhetett, esetleg a záporvíztározóból, de keleti irányba a szomszédos birtokon van kicsi kerti tó is. Az biztos, hogy új víztesteink, de még a Nagypatak fenékküszöbökkel történő duzzasztása is kedvezhet neki.
A kérészek rendkívül fontos szerepet töltenek be a halak életében.
Sokfelé – ahol a kérészek tömegesek (például a Tiszában) – a kérészállomány a halak számára alapvető fontosságú. Így még az sem zárható ki, hogy a Nagypatakból kimutatott fürge cselle és kövi csík életében is lehet szerepük.
A kérészek felbukkanása
tovább erősíti azt a felfedezésünket – ami csak az utóbbi hetekben vált világossá előttünk –, hogy a birtok jelentős mértékben vizes élőhely képét mutatja, és jóval jelentősebb a vízirovarvilág, mint bármikor is hittük volna. És már nemcsak a tegzesekről van szó, vagy az egyre gyakoribbá váló szitakötőkről. Emlékezzetek vissza arra, hogy pár napja észleltük a birtok történetének leglátványosabb rovarrajzását, amikor is búvárpoloskák ezrei (tízezrei?) rajzottak.
A kérészek észlelésének estéin szintén zajlott még a búvárpoloska-rajzás, de már csak százas nagyságrendben, ellenben ezrével rajzott két másik csoport,
- a holyvák
- és a kabócák csoportja.
Holyvákból és kabócákból is több faj egyszerre, összesen 5.000-10.000 közötti mennyiségben gyülekezett a lepedőkön. Felejthetetlen élmény volt, amiről egy másik posztban és sok videófelvétellel számolok be.
Az elevenszülő kérész
– a neve is erre utal – csak akkor rakja le a petéit, ha azokban a lárvák már készek a kibújásra. Ezért az elnevezés kicsit pontatlan, hisz végétére is nem lárvákat „szül”, de tény, hogy nem sok választja el a tényleges elevenszüléstől.
A párzás metódusa is rendkívül érdekes.
A hímek csoportban táncolnak a levegőben, és ha egy nőstény átlibben ezen a felhőn, az egyik hím elkapja, és még ott, a levegőben, azon nyomban párosodik vele, majd az imígyen megtermékenyített – sok romantikával nemigen kényeztetett, röptében vagy kutyafuttában megtermékenyített nőstény – repül tovább. Azt nem írom, hogy úgy, mintha mi sem történt volna.
Van az a mondás, hogy „röptében a legyet is”.
Ha valakire ez tökéletesen áll, akkor az a hím elevenszülő kérész.
Sokszor látunk rovarfelhőket a birtok fölött, nyári estéken, őszi délutánokon, de általában nem tudjuk, hogy milyen fajok ezrei, sokszor milliói úsznak, repülnek, rajzanak vagy táncolnak a levegőben. Rovartani kutatásaink egy idő után talán ezekre a kérdésekre is választ adhatnak pár esetben. Talán már láttunk korábban is olyan rovarfelhőket, melyeket táncukat lejtő hím kérészek alkottak, akik csak egy erre tévedő nőstény elevenszülő kérészlányra vártak a légterünkben. Bárhogy van is, örülünk minden fajnak, de duplán örülünk, ha egy egész csoport új képviselője kerül meg, és triplán, ha annyira izgalmas és szép csoporté, mint amilyen a légies és érdekes kérészeké.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Nem gondoltam volna, hogy a birtokon kérészre fogtok bukkanni! 😮
Épp ma láttam egy természetfilmben, hogy Patagóniában a csuklyás vöcskök egyik kedvenc csemegélye a kérész. 🙂 Tényleg ott vannak minden kontinensen.
Mi sem gondoltuk! Az utóbbi napok hihetetlen gazdagsággal kényeztettek el! Napokon belül elérjük az 1000 fajt!
Már várom! Ahogyan azt is, hogy hogyan fogjátok bejelenteni. 🙂