Miért jó, ha elér minket a szaharai homok?
„Szél támadt délről, erős és halálos, hatalmas örvénylő homokoszlopokat hozva, ami teljes egészében beborította a katonákat” (Hérodotosz)
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy finomszerkezetű, aranysárga homok lep be mindent, különösen a kocsikon látványos ez. Ilyenkor a Szahara fölött támad akkora vihar, mely a homokot felviszi a magaslégkörbe, onnan pedig egy front hozza fölénk az egészet. Ugyanez a déli front nemcsak homokot, hanem ritka, délvidéki madárfajokat is besodor a Kárpát-medencébe (ITT). Általában fenyegető jelenségnek tartjuk ezt, a kirakodó homok bosszúság forrása is, de a szaharai homoknak akár áldásos hatása is lehet.
SIELŐK “PIROS” HAVON
| Jól mutatja a Föld jelentős “homokforgalmát”, hogy hányféle néven illetik azokat a szeleket, amelyek gyakran okoznak homokviharokat. Egy MTA tanulmányban 34 ilyen nevet számoltam össze. |
A meteorológusok szerint
kb. öt évente fordul elő ilyesmi a térségünkben, de vannak olyan régiók is, amelyek rendszeresen kapnak szaharai homokot a nyakukba. Azt hihetnénk, hogy elsősorban a Szaharához közeli területek, de nem. Igaz, a Földközi-tenger vidékének talaja is az idők folyamán feldúsuló szaharai homoknak köszönhetően vörös, ám az afrikai szélviharok nyomán a homok rendszeresen vándorol jóval messzebbre is, így például hatalmas mennyiség jut át Dél-Amerikába.
De mire jó ez a légkörben vándorló szaharai homok?
Okoz problémákat is, ezek közül a „piszkolás” vagy a „piros hó” a kisebb gond. A mediterrán térségben a porkoncentráció egészségügyi határértékeit lehetetlen tartani bizonyos időszakokban,
ugyanakkor a légköri homok, minthogy a napsugárzás jelentős részét visszaveri, hűti a légkört.
A homok lúgos kémhatású is, ezért gátolja a savasodást.
Ez nem elhanyagolható hatás egy olyan korban, amikor az ipar által kibocsátott szennyező anyagok hatására savas esőkkel és a tavak elsavasodásával kell számolni. Európa déli területeire hulló szaharai homoknak köszönhető, hogy míg az utóbbi évtizedekben sok skandináv tó elsavasodott, a déli területek tavai megúszták ezt.
Ami talán a leginkább meglepő, hogy ez a homok sokfelé talajjavító hatású, mi több, lombtrágyának sem utolsó. Az újabb kutatások szerint ennek a kontinensek fölött átívelő homokforgalomnak óriási szerep jut abban, hogy a dél-amerikai esőerdők olyan burjánzók.
| A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető jelentőséggel bír. Nélkülözhetetlen tápelem, mely a fotoszintézisben, a légzésben és szinte valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. Kulcsfontosságú jelentőségű az örökletes tulajdonságokat hordozó- (DNS, RNS), valamint a növények energiaháztartásáért felelős vegyületekben is. |
Bizonyos értelemben a Szahara a dél-amerikai esőerdők kertésze,
hiszen évente 22 ezer tonna foszfort ad ennek a területnek – ez körülbelül annyi, amennyit az esőerdőkből az esők és árvizek kimosnak. A nitrogén és a kálium mellett a műtrágyáink másik fontos alkotóeleme is a foszfor. A szaharai homok azért tartalmazhat ilyen nagy mennyiségben foszfort, mert nem mindig volt sívó pusztaság. A földtörténet bizonyos időszakaiban mocsarakkal, folyókkal és tavakkal gazdagon tagolt füves síkság volt, nyüzsgő életnek adott otthont.
Itt látványos felvételeken látni, hogyan ápolja a Szahara a dél-amerikai dzsungeleket.
Érik a gyümölcs
| “John Steinbeck az Érik a gyümölcsben leírja a Joad család történetét, akik oly sok bajtársukkal együtt kénytelenek elhagyni oklahomai otthonukat és szerencsét próbálnak Kaliforniában. A gazdasági válsággal közel egy időben kezdődött száraz évek és a földeket traktorokkal feltörő farmerek együttesen hatalmas katasztrófát idéztek elő. A szárazság során az immáron természetes növényzetétől megfosztott szántóföldek kiszáradt finomszemcsés legfelső rétegét a szél könnyen a levegőbe emeli és hatalmas porviharok formájában több ezer kilométeres távolságra is elszállíthatja. A kansasi, coloradói, oklahomai, texasi, új-mexikói, észak- és dél-dakotai családok ezrei menekülnek el a megélhetésüket biztosító mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése, a banki hitelek és az iszonyatos életkörülmények miatt. Egyes térségekben az évi száz napot is meghaladta a porviharos napok száma. Ezek a porviharok gyakran a látótávolság nullára csökkenéséhez vezettek és fulladásos halált is okozhattak azok számára, akik nem tudtak valami menedéket találni. A még éhen nem pusztult háziállatok tömegesen pusztultak el, mivel képtelenek voltak levegőt venni. A házak nyílásait vizes ruhákkal tömték be, de ez sem jelentett megoldást, a porszemcsék megtalálták mindenhova a bevezető utat. Még a hűtőszekrények belsejébe is jutott a porból. Ezt a porviharos időszakot hívjuk Dust Bowl-nak („porkatlan”). A nagyobb ciklonokhoz kapcsolódó hidegfrontok hatalmas területeket érintenek, így egyes esetekben a porviharok a kanadai préritől lenyúltak egészen Texas déli területéig, és kiterjedtek Montanatól az Atlanti-óceánig. Összességében kb. 6,5 millió hektárnyi szántóföldet érintettek ezek a talajpusztító évek, melynek 43%-a rendkívül súlyosan sérült. 1934 májusában egy ilyen hatalmas porvihar során mintegy 300 millió tonna port emelt fel a szél és még az ovális iroda íróasztalára is jutott belőle, sőt a keleti parttól 300 mérföldre tartózkodó hajók fedélzetén is észlelték a kihulló szemcséket. Öt órára sötétbe borult New York, Baltimore és Washington.” (Varga György, MTA) |
De azért jobb, ha ritkán találkozunk homokviharokkal. Főként ott,
ahol egyébként is sivatagosodásra hajlamos egy terület
(halkan mondom: a Kárpát-medence is ilyen). A homokviharok gyakran vezetnek tragédiákhoz. Röviden írtam is egy ilyen viharról a Jégvágóban:
“Gyakran gondolok a tatát támadó okkult erőkre. Ő még volt valaki, ellenében moccant a fél világ, kettéhasadt még Kalifornia is,, s nem kevesebbet vártak el tőle, mint hogy túlélje. De tőlem mit várnak? Hogy kössem meg rendesen a cipőfűzőt, akasszam helyére a kabátot, szerezzek jogsit, és nem mondjam folyton, hogy “meg minden”.
Miattam miért nem robban fel semmi? Miattam nem támad porvihar, miattam nem találnak ki New Dealt, új szektát, pártot, új társaságot; nem írnak petíciót, és nem mozdul meg a föld. Bezzeg a tata miatt! Nem elég, hogy már 1848-ban megpecsételődött a sorsa, végig, egész élete során az elpusztítására tört minden. 1929-ben – még a Golden Gate-építkezés előtt – próbált munkát találni Közép-Nyugaton is.
Nagyjából a mai 66-os út nyomvonalán haladt keletre, ám alig hagyta el Kaliforniát, szembe jött vele a fekete vasárnapi vihar, minden idők legnagyobb porfelhője, mely négy állam elől takarta el a napot. Fuldokló farmerek és családjaik vánszorogtak nyugatnak, jajveszékelő anyák, köhögő, síró gyerekek, akik – ellentétben a tatával – épp Kalifornia felé menekültek.”
Interstellar
Adtunk már hírt arról, hogy Magyarországon is tömegszerencsétlenséghez vezetett egy porvihar, de egy remek, és ismert film az Interstellárban is visszaköszön az a posztpokalitikus kép, hogy a világ sok táján, a klímaváltozás következtében, veszélyes, fullasztó porviharokkal kell számolni. Olyan területeken is, ahol ez korábban nem volt jellemző.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több környezet
még több 5G
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket!
Köszönjük!
A régi, áthozott írásokba is érdemes belenézni, mert előfordul, hogy “igazítasz rajtuk”. Vagy belecsempészel egy filmajánlót, mint pl. ebbe is. 🙂
Nem láttam még ezt a filmet, de megkerestem a neten és meg fogom nézni. Köszi!
Az Interstellar a legjobbak között van az örök mezőnyben is! Ezért is érdemes megnézni mindenképp. A végére érdemes odakészíteni egy adag zsebkendőt.
Megnéztem. Tényleg remek film, nagyon tetszett – még így a laptop képernyőjén is!
Nem kellett zsebkendő a végéhez, viszont kellett utána gondolkoznom, hogy ” akkor ez most hogy is?”. És mintha a féreglyuk és a feketelyuk fogalma keveredne kicsit a filmben, de lehet, hogy én nem figyeltem jól.
Most hagyom ülepedni, és azt hiszem, meg fogom nézni majd még egyszer, hogy megtudjam, tényleg így van-e. 🙂
Talán írhatnál róla egyszer egy filmajánlót…🤔
Matthew Mcconaughey-imádom, nagyon jó a Zöldlámpa könyv is amit Ő írt- napló az életéről. Ezt a filmet még nem láttam, megnézem, bár nekem a “Mielőtt meghaltam” c. filmje tetszik a legjobban-elképesztően jó színész, a történet is döbbenetes.
Érdekes a homokviharok jótékony hatása az esőerdőkre, így még sosem gondoltam erre.