Hajóval költöznek a madarak?
Tavaly ősszel madarászok százai igyekeztek az angliai Cornwall partjainál fekvő aprócska szigetre, Bryherre, hogy saját szemükkel is lássák azt a narancstorkú lombjárót, amely Észak-Amerika fenyőerdeiből keveredett át valahogy az Atlanti-óceánon. De mégis hogyan?
A Kaliforniai Egyetem nyugalmazott ornitológusa szerint nem valószínű, hogy ekkora távolságot átrepült a kis madár, ahogyan az sem, hogy több mint nyolc kilométer magasságban átsodorta egy légáramlat. Így csak egyetlen lehetőség maradt: hajóval érkezett.
A madarak gyakori vendégek a hajókon, a minap mi is beszámoltunk egy kis bagoly nagy utazásáról. Nemrég pedig skót természetvédők látták megrökönyödve, hogy
egy Skóciában megjelölt fiatal halászsas Spanyolországba tartó útjának egy részét egy teherhajón töltötte, majd átszállt egy másikra, és az utolsó szakaszt már a saját szárnyán tette meg.
Ennek a jelenségnek már nevet is adtak a kutatók: hajóasszisztált vonulás. A jelenség egyik úttörő kutatója Maurizio Sarà, a Palermói Egyetem zoológusa, aki 2021-ben egyhónapos kutatóútra indult a Földközi-tengerre, hogy delfineket, teknősöket és más tengeri fajokat figyeljen meg. De rendszeresen pihentek meg nála szárazföldi madarak, például billegetők és hantmadarak, így elkezdte számba venni őket is.
A statisztikái szerint átlagosan naponta három madár érkezett, amelyek átlagosan 42 percet töltöttek a hajón, de többen ott maradtak éjszakára is. Becslései szerint egy-egy tavaszi vonulás során akár négymillió madár is tanyát verhet az egyes földközi-tengeri hajókon.
A vonulás különösen megterhelő szakaszát jelenti, amikor tenger vagy óceán felett hosszú ideig víz és élelem nélkül kell repülni. Ha tehetik, a madarak az útjukba eső szigeteken pihennek meg, hogy töltekezzenek vagy kivárják a rossz idő végét. Szigeteket azonban ritkábban találnak, mint hajókat.
Sarà azt feltételezi, hogy új vonulási stratégia alakult ki, amelyben a teher-, tartály- és tengerjáró hajók pihenőként szolgálnak a szárnyasoknak transzkontinentális utazásaikon.
Már egy-egy rövid megállás is elég lehet ahhoz, hogy elkerüljék egy alacsony légnyomású cellán való átkelés legfárasztóbb részét, vagy arra, hogy regenerálódjanak egy kicsit a hosszú úttal járó fiziológiai stresszből.
Nagy-Britanniában évente két-három tájidegen madarat észlelnek, mint például az amerikai kontinensen élő énekes gezerigó, vagy vörhelyen gezerigó, és azt gyanítják, hogy ezeknek körülbelül fele legalábbis részben hajón érkezik.
Ami a fedélzeti élelemellátást illeti, erre sem lehet panasz: gyakran a madarak gyakran kapnak néhány finom falatot az emberektől, a rovarevők pedig a szél által a hajóra sodort rovarokból csipegethetnek. A ragadozók bázisként használhatják a hajót, hogy onnan tengeri madarakra vadásszanak“.
Ez az innováció elősegítheti, hogy egy-egy madárfaj új területeket hódítson meg. Ennek példáját ráadásul egy olyan madárnál láthatjuk, amelyik nem is vonul: az indiai varjúnál, amelyek az elmúlt években annyian hajóztak át Hollandiába, hogy Rotterdam mellett már egy költő kolónia is alakult belőlük.
Forrás: Hakai magazine, képek: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több madárvonulás
még több madár
Alkalmazkodnak, kihasználják a lehetőségeket. 🙂 Lehet, majd pici része lesz ennek is a további evolúcióban.