Csöndes, magányos, téli madarászáshoz, ködhöz, szélhez, havazáshoz és turbulens jéghez, hullámzó Balatonhoz, nagy reményekhez és örömökhöz, várakozáshoz és utazáshoz jó volt a Calling Elvis,
de más a helyzet a hajnali műszakokkal, amikor hajnali 4.30-kor már tudom, hogy hatra az a nyirkos ruha gyűrődik tovább rajtam, amiből a gépzsír szaga árad, hatkor már gépek tombolnak köröttem, hatkor ismét beindul a várakozás, de nem az, ami a téli Balatonnál, és nem is az, ami egy regény új fejezetének legelején, hanem az a várakozás, ami hattól kettőig tart, máskor este tíztől hajnali hatig, hogy legyen már vége, fejezzük be, húzzunk már haza a francba meg a faszba, amikor hattól vagy este tíztől ugyanezt várja köröttem mindenki más is, és ezrek és milliók várják ezt hajnali hattól este tízig, este tíztől hajnal hatig, Budapesten, Hongkongban, Chicagoban, a rozsdaövezetben és Bukarestben; amikor hajnali 4.30.kor nem akarom, hogy egész nap a Floyd robotikus, nehézipari döngése kísérje a hősiességig megtiport lelkem, már ha van lelke az ilyennek;
amikor a vagány magány mellett döntök, amikor bármiféle harc hiábavalóságának dicséretére tűzöm ki a zászlót; amikor úgy akarom azt is, amit nem akarok, mintha mindig erre vágytam volna, mintha őseredeti kihívás volna csak, a lét jogosságának újabb próbája; szaros kis teszt arról, jogos-e még, hogy megszülettem; amikor úgy döntök, a szánalmas kiszolgáltatottságból, elárultságból, a fizikai fájdalmak meg nem szűnő áradásából, a vérző kézből, vérző lábból, sajgó hátból, a sajgó csontok, inak, izmok, csavarok és csavaralátétek, huzagolások és a vérző gondolatmenetek sokaságából rock and rollt, ki be baszottul nagy királyságot csinálok, és legyen szó kaszálásról, írásról, a mindennapok hajtásáról, gépzsírról, a csikorgó-nyikorgó álmok olajozásáról, legyen szó mindarról, ami nem úgy működik, ahogy nyilvánvalóan kellene, és amin nem segít hatvan raklap WD40 sem, amikor úgy döntök hajnali 4.30-kor, hogy oltári rock and rollt csinálok a napból, és torlódjon előttem bármi, magasodjon fölém akármi, állja utam akárki, úgy átütök rajta, baszki, mint golyó a rendőrattakon.
Jó reggelt testvéreim.
Borítókép: Pixabay
De eljött a perc, amikor döntöttél.
A vagány magány mellett meg a többiről.
A mi szerencsénkre is!
Köszi 🙂 Jó reggelt – közel a hétvégéhez.
Jó reggelt neked is! 🙂
Látom, próbálkozol ezzel-azzal, és egyre jobb, áttekinthetőbb az oldal. 🙂