Megdöbbentő, ami ma éjjel is történik! | Éjjel vonuló madarak
Míg mi alszunk, a fejünk fölött madarak tízezrei fognak átrepülni, jobbára hangtalanul ma éjjel is. A madárvilág ontja a titkokat; a madárvilágban se szeri se száma az olyan képességeknek, melyeken mi csak ámulunk és bámulunk. Éjjel vonulni? Számos kérdést vet fel, és ha kicsit a dolgok mélyére tekintünk, tátva marad a szánk.
Írtam erről egy részletes cikket korábban ITT, de megpróbálom dióhéjban összefoglalni.
A vándorló madár előtt egy első látásra megoldhatatlan dilemma áll: enni vagy vonulni?
1️⃣ Ha eleget eszik, mikor vonul?
2️⃣ Ha inkább vonul, akkor mikor eszik?
Nyilván erre megoldás az éjszakai vonulás, csakhogy ez újabb kérdést szül: oké, nappal eszik, éjjel vonul, na de akkor mégis mikor alszik? És hogyan alszanak azok a madarak, akik óceánokat kénytelenek átrepülni megállás nélkül?
Nálunk és általában az emlősállatoknál az alváshoz mindkét agyfélteke lekapcsolása szükséges. Az igazán pihentető mélyalvás, az úgynevezett REM-állapot eléréséhez pedig órákra van szükségünk.
Nem így a madaraknak!
Először is: a madarak képesek külön kezelni a két agyféltekét! Hol az egyiket kapcsolják le, hol a másikat. Hol az egyik felük alszik, hol a másik. De ha ez nem volna elég, a REM-állapotot másodpercek alatt érik el, így egy madár, aki pár pillanatra lehunyja a szemét, majd tovább repül, minden látszat ellenére alhatott egy kiadósat! Ezt nagy magasságban bőven megteheti jó párszor vonulás közben is. Ha pedig igazán magasan megy, akár percekre is elalhat, velünk ellentétben ugyanis a madár mozgáskoordinációja alvás közben sem szűnik meg; lekapcsolhatja akár mindkét agyféltekét, mindkettőt REM-állapotba hozhatja, és mégis a levegőben marad. Tehát 3 dologra képes egy madár, amire mi nem vagyunk képesek:
1️⃣ Képes felváltva pihentetni a két agyféltekét.
2️⃣ Képes másodpercek alatt mélyalvásba kerülni.
3️⃣ Képes alvás közben is megtartani a mozgáskoordinációt.
Ha másért nem is, csupán ezért is beléjük szeretnék – ha eddig nem szerettem volna beléjük.
Mutatok 10 magyarországi, éjjel vonuló madárfajt,
a képek alatt pedig további érdekességeket osztok meg. Legyetek oly kedvesek, ti pedig ezt a cikket osszátok meg másokkal. 🙏 Legyenek őrült jó napjaitok és sok pihentető mélyalvástok, üdv: Cen’
Fotók: Free photos
1. HANTMADÁR | Magyarországon szórványos fészkelő faj, főként az Alföldön; vonuláson sokfelé látni, főként tavasszal és síkterületeken. Ami pedig a vonulási szokásait illeti, azok hajmeresztőek. Óriási területen él az északi féltekén, de minden hantmadár Afrikába vonul.
Jó, gondolhatnánk, tudjuk, hogy a legtöbb madár Afrikába megy. Na de Alaszkából?
Mert itt ez a lényeg, és ez a megdöbbentő: tök mindegy, hogy egy hantmadár Norvégiában, Szibéria legkeletibb csücskében vagy épp ellenkezőleg, Kanadától északra, az Északnyugati-átjáró fagyos szigetein költ, így is, úgy is Afrikába megy; tehát az alaszkai hantmadár, ahelyett, hogy végigmenne szépen Észak-Amerikán, és levonulna mondjuk Mexikóba, keletnek indul, és Grönland érintésével átvág keresztbe az egész Atlanti-óceánon, hogy Európai és Afrika nyugati partjait elérje. Mit mondhatnék erre? Ez már valami, keblemre hantmadár!
2. NAGYLILIK | Az utóbbi évtizedekben ő vált Magyarország legtömegesebb átvonuló, telelő vadlúdfajává, gyerekkoromban a Dunántúlon inkább csak szórványos volt, most tízezres tömegekben látni itt is. Ha éjszakai vonulásról beszélünk, elsőként szinte biztosan a vadludak jutnak eszünkbe,
mivel éjjel leggyakrabban az átvonuló vadludak zajongását hallani,
akár városokban is. Főként novembertől lesznek vadludaktól, főként lilikektől hangosak a párás, hideg, ködös éjjelek. Ők sem a szomszédból ugranak át hozzánk; sokan érkeznek bőven az Uralon túlról, Szibéria mélységes csöndbe süppedő tundráiról.
3. VÖRÖSBEGY | Szívünk csücske, a vörösbegy is notórius éjjeli vonuló. Igaz nem tesz meg akkora távolságokat, mint a hantmadár vagy a vadludak, többségük tőlünk mindössze a Földközi-tenger partvidékére, esetleg Máltára megy, mégis éjjel vonul. Különösen érdekes, hogy a madarak tájékozódását vizsgálva – többek között épp azt, hogyan képesek tájékozódni sötétben is – a vörösbegy csőrkávájában mutattak ki egy magnetites „képletet”, melynek segítségével érzékelik a madarak a Föld mágneses hullámvonalait. Elolvasni ezt könnyű, de ízlelgessük egy kicsit:
érzékelik a Föld mágneses vonalait.
Rögtön kérdezzük: mégis hogyan? Látja, érzi, sejti? A válasz pedig az, hogy nincs még erre válaszunk. Tudjuk, hogy érzékeli valamiként, tudjuk (nagyjából), hogy mivel, és ez a valami a csőrében van, és úgy működik, akár egy iránytű, de ennél többet ma sem tudunk. Ám a vörösbegynek valami okból ez sem elég, szüksége van a holdvilágra is, máskülönben eltévedhet, így vörösbegyeink főként teliholdas éjeken reppennek fel, és hagynak el minket; vagy épp ellenkezőleg: épp teliholdas éjeken érkeznek meg a kertjeinkbe.
4. VÖRÖS GÉM | Maradjunk még a vörösöknél 
Kevesen tudják, hogy még a nagytermetű gémek is éjjel vonulnak. Mivel a gólyák nappali vonulók, a termetben hozzájuk hasonló gémeket is nappali vonulónak hiszik sokan. De a hihetetlenül szép és karcsú vörös gém szintén éjjel vág neki a hosszú útnak, ami Magyarországról egészen Dél-Afrikáig vezetheti. A vörös gém jóval szótlanabb, mint a nálánál sokkal gyakoribb szürke gémek. Gyakorló madárbarátok azonban jól tudják, milyen gyakran hallani éjjel szürke gémeket is. A gémfélék tehát egyébként is gyakran aktívak éjjel.
5. CSÖRGŐ RÉCE | Legkisebb termetű, vonuló récefajunk is éjjel vonul. A récékből sem néznénk ezt ki. A csörgő réce számára Magyarország inkább csak pihenőhely. Az északon fészkelők néha tömegesen kelnek át rajtunk ősszel és tavasszal is.
6. KAKUKK | Ha egy kakukk látná ezt a posztot, megsértődne, mondván: az ő vonulása bőven megérdemelne külön posztot – és igaza is lenne. A vörösbegynél láttuk, hogy a madarak érzékelik a Föld mágnesességét.
A kakukk esetében azt is tudjuk, hogy vele született mágneses térképpel rendelkezik.
A fiatal kakukknak örökletesen egy mágnestérkép van a fejében! Hogyan is lehetne másként, ha egyszer a fiatal kakukk nem ismeri a szüleit, s nincs kitől megtanulnia, merre van az arra. Meg sem „kérdezhetné”, hisz az öreg kakukkok hamarabb vonulnak el, így mire a fiatalok kirepülnek, gyakran nincs már öreg kakukk a környéken, mégis: minden kakukk magabiztosan jut el az afrikai telelőhelyekig. Ennyit arról, hogy a GPS-t is mi találtuk ki. Hát nem egészen.
7. KIS GODA | Két okból vettem be őt ebbe a válogatásba. Egyrészt hetek óta zarándokhely a balatonfenyvesi zátony, ahol újabban nemcsak fenyérfutók és kőforgatók vannak, hanem kis goda is.
A Balatonon alacsony vízállásnál Balatonberény és Balatonfenyves között évtizedek óta megpihen egy-egy példány.
És persze ő is éjjel vonul – amint sok más partimadár is. Ősszel az egyik leggyakoribb madárhang a sötét vagy csillagos éjszakai égboltról a vonuló partimadarak hangja. De a kis goda ezen a mezőnyön belül se akárki. Élnek kis godák Alaszkában is, amint hantmadarak is. Láttuk, hogy a hantmadarak egy rendes, déli irányú vonulás helyett keresztbe mennek és átkelnek az Atlanti-óceánon Európa és Afrika partjaihoz. Alaszkában azonban nemcsak a hantmadár „nem teljesen százas”. A kis goda ugyanis szintén nem egyszerűen délre vonul, teszem azt, Dél-Amerikába, hanem kirepül a Csendes-óceán fölé, és egyvégtében lerepül Új-Zélandra! A Föld majdnem legészakibb pontjától a majdnem Legdélibb pontjáig! Nem árt ezzel tisztában lenni, amikor a Balatonon kis godát nézegetünk; jó tudni, hogy a kis goda valójában a természet egyik nagy dobása.
8. FÜLESKUVIK | Egy bagolyra joggal mondhatjuk: naná, hogy éjjel vonul, mikor máskor vonulna. Mégis bevettem őt ebbe a válogatásba, s nem azért, mert az egyik kedvenc baglyom (évekig itt is költött nálam, és feltett szándékom, hogy visszacsábítom hamarosan), hanem mert kevesen tudják, hogy némelyik bagoly is vonul. A füleskuvik a második legkisebb bagoly Európában, ennek megfelelően sok rovart fogyaszt, és elvonulni is kénytelen. Elmegy akár Afrikáig is.
9. SZŐLŐRIGÓ | Általában a rigókra elmondhatjuk: imádják éjjel hasítani a setét eget, amikor nem látja őket senki; hallani viszont annál inkább jól hallhatjuk őket. Éji vonulásuk általában októberben a legerősebb. Ha kiállunk az udvarra, akár több faj hangját is felismerhetjük;
leggyakrabban az énekes rigót halljuk, én mégis a szőlőrigót válogattam be most,
mivel szerintem a legtetszetősebb rigófajunk (borvörös oldaláról és erős szemsávjáról könnyen felismerhető), de viszonylag kevesen ismerik. Északról jön, nálunk nem költ, átvonul rajtunk, illetve jobb helyeken és jobb teleken nálunk húzza ki tavaszig, ahol bőven talál bogyósokat, például kökényt, madárberkenyét, magyalt, virginiai borókát. Bízzunk benne, hogy az idén télen sokan lesznek.
10. SARLÓSFECSKE | Nem véletlenül hagytam a végére. A legdurvább sztori az övé. Nemcsak éjjel vonul, hanem éjjel-nappal a levegőben van, akár 3 éven át is! Kétségkívül a világ legjobban repülő madara, és ahhoz, hogy lássuk őt,
felnézzünk az égre, és beleborzongjunk, hogy kikkel élünk együtt,
nem kell egzotikus tájakra menni, akár budapestiként is elég kilépni a Déli-pályaudvarhoz, hiszen bőséggel fészkel nálunk is a nagyvárosainkban, így Budapesten is. A sarlósfecske annyira lenyűgöző, hogy részletes cikkben írtam meg mindent, amit róla tudni érdemes. A cikket ITT TALÁLJÁTOK: https://centauriweb.hu/…/melyik-a-vilag-legjobban…/
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több madár
még több madárvonulás
