Új területen is hatékony lehet egy bevált rákgyógyszer

Ellenálló daganattípusoknál is hatékony lehet egy bevált rákgyógyszer


Újabb daganattípusok esetében válhat alkalmazhatóvá egy már használt gyógyszeres terápia azzal az eljárással, melyen Timinszky Gyula dolgozik munkatársaival a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

Élete során minden harmadik magyar embernél rosszindulatú daganat alakul ki. Ugyan az elmúlt években javult a gyógyulási arány, a rák még mindig a második leggyakoribb halálok Magyarországon. Viszont a különböző rákos megbetegedések elleni stratégiák egyre finomodnak, célzottabbá válnak, ahogy ismertté válik a betegséget okozó daganatsejtek molekuláris működése. Így egyre többen kaphatnak reményt a gyógyulásra.

Szintetikus letalitás és sejthalál

Az újfajta terápiák kihasználják az úgynevezett szintetikus letalitás jelenségét. Ennek lényege, hogy amennyiben egy génfunkció kieséséhez egy azzal kapcsolatban álló másik génfunkció kiesése társul, a sejt életképtelenné válik.

A szintetikus letalitás terápiás használatát majd két évtizede a BRCA1 és BRCA2 (breast cancer susceptibility protein – mellrákra hajlamosító fehérje) mutációinak kapcsán vetették fel. A mutáció hatására előfordul, hogy bizonyos DNS-hibajavító mechanizmusok nem működnek, ez pedig emlő-, petefészek-, valamint prosztatarák kialakulására hajlamosít. Ha viszont az így létrejött ráksejtekben gyógyszerrel gátolnak egy másik hibajavító mechanizmust is, amelyet a PARP nevű enzim végez, akkor a ráksejtek sikeresen elpusztíthatók.

Más ráktípusoknál is hatékony a módszer

A szegedi kutatók a PARP-enzimet gátló gyógyszerek hatását vizsgálták, amikor kiderült, hogy az eddig ismerteken túl más rákos sejttípusokat is lehet kezelni ezzel a módszerrel.

Azt találták, hogy ha a rákos sejtekben lecsökken a DNS másolásában résztvevő, úgynevezett POLE3 és POLE4 fehérjék száma vagy ezek teljesen eltűnnek, akkor már alacsony dózisú PARP-gátló gyógyszer is leállítja a sejtek osztódását, és azok elpusztulnak.

Ez a szintetikus letalitás újabb példája, amely különbözik a korábban már leírt, mellrákra hajlamosító fehérjékkel kapcsolatos megoldástól. Így azokban a ráktípusokban is alkalmazható, amelyek nem hordozzák a BRCA-mutációt, vagy újabb mutációkkal visszaállították a DNS-hibajavításuk működését.

Az eredmények alapján a kutatócsoport most olyan stratégia kidolgozásán dolgozik, amellyel gátolható lehet a POLE4-fehérje bármilyen rákos sejtben, így a PARP-gátló terápia kiterjeszthetővé válna a hagyományos kezelésre rezisztens ráktípusokra is.

Forrás: MTI, Szegedi Egyetem, kép: Pixabay

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több orvostudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük