Pásztormadarak jöttek Magyarországra megint!
Eurázsia egyik legszebb és legtitokzatosabb madárfaja látogatja pár napja Magyarországot. A pásztormadár, korábbi nevén rózsaseregély gyakran évekig is hanyagol minket, máskor viszont váratlanul tömegesen jelenik meg. Valahányszor beesik néhány példány – jellemzően májusban -, feléled a remény a madárbarátokban: hátha megint lesz egy olyan év, amikor a pompás pásztormadár tömeges lesz, amikor esetleg még költi is nálunk!
Az idén az első pásztormadarat május 19-én Komáromban észlelték a birding.hu szerint (Pénzes László), s azóta minden nap láttak valahol néhány példányt, elsősorban az Alföldön. Az utóbbi években május végén, június elején mindig észlelik őket, de a fészkelésük mindig elmarad.
Értékeljük, ha itt vannak! Mert nekem például annak idején Indiáig kellett mennem az első pásztormadarakért.
A pásztormadár (Sturnus roseus) a seregély (Sturnus vulgaris) közeli rokona, voltaképp a seregély rózsaszínnel variált, bóbitás verziója. Gyakran együtt is bandázik velük. A seregélyhez hasonlóan szereti a nyílt, füves területeket, nyájak és gulyák közelségét (innen a pásztormadár elnevezés), de épp úgy, mint a seregély, rámegy a cseresznyére is.
Az egyik legkiszámíthatatlanabb faj, melynek mozgása sok kérdést vet fel.
Mivel nagy sáskapusztító, invázióit a sáskajárásokhoz igyekeznek kötni, de biztosat erről még nem tudunk. Gyakran hosszú évekig szinte teljesen kimarad, átvonulók sincsenek vagy csak nagyon kevesen. Évtizedek is elmúlhatnak úgy, hogy nálunk nem költenek. Költésre csak az inváziós években számíthatunk, mivel kolóniákban telepszik meg, s nem magányos párokban.
Rendszertelenségét jól illusztrálja, ha megnézzük, hogy a 20. század során mikor voltak jelentős beözönlései és költése is:
1907-1909 | 1924-1925 | 1932-1933 | 1947-1949 | 1953-1955 | 1961 | 1994-1995.
1961 és 1994 között tehát 33 éves szünetet tartottak, mondhatni: erősen hanyagoltak minket.
Szórványosan akkor is előfordult, de inváziót és fészkelést nem produkált. Ugyanakkor – és ez talán az egyik legérdekesebb, ebben a madárban – a vonulás menetében észvesztően pontos. Mindig májusban érkezik, és sok év átlagában május 20-25. között. S lőn csoda, az idén is! Viszont az, hogy jön-e egyáltalán, az totálisan bizonytalan. Ahogy az is, hogy amikor jön, marad-e.
A leggyakoribb forgatókönyv szerint május végén megjelenik nálunk, aztán úgy eltűnik, mint a kámfor. Nyomtalanul, se költés, se semmi, mintha itt sem jártak volna.
Joggal kérdezhetnénk, hogy akkor egyáltalán minek jön ide? Arra az 1-2 hétre. Ha viszont marad, akkor nem lacafacázik, már június elején fészkelésbe kezd.
A pásztormadár elterjedési térképét nézve láthatjátok, hogy nem akármilyen távolságból érkeznek.
A pásztormadár nagyon bonyolult, számunkra és a tudomány számára is nehezen átlátható stratégiát követ.
Összehasonlításul a seregély menetrendje ez:
- Február végén, március elején megérkezik, március végére – áprilisra a csapatok párokra szakadnak, megkezdődik a költés, s május végén – június elején kirepülnek az első fiókák.
Ezzel szemben a pásztormadár esetében az alábbiak történhetnek bármelyik évben:
- Egy szem pásztormadár sem érkezik
- Néhány madár felbukkan május végén
- Kisebb csapatai sokfelé felbukkannak május 20 és június eleje között, ám azok hamarosan nyomtalanul felszívódnak
- Nagy számban özönlik be május végén, ennek ellenére nem költ – június elején lelécelnek
- Nagy számban özönlik be május végén, és költ is (1994-ben nem kevesebb, mint 1700 pár!), költés után azonban viszonylag gyorsan lelépnek a költő öregekből és frissen kirepült fiatalokból álló, néha ezres nagyságrendű csapatok.
Összefoglalva: szemben a seregély – és a legtöbb költő madárfajra jellemző – egyetlen forgatókönyvvel, a pásztormadár legalább 5 forgatókönyvvel dolgozik. Csak épp még nem tudni, hogy milyen alapon dönt hol az egyik, hol a másik mellett.
Azontúl, hogy elképesztően szép madár, az egyik legérdekesebb is. Figyelve az adatokat, én az idén is az utolsó forgatókönyvben reménykedem. Hátha komoly invázió alakul ki, s a vége: tömeges költés, mondjuk a Hortobágyon. Az lenne a legjobb – de ha csak egy májusi villámlátogatásról van szó, annak is örülünk. Így legalább róla is ejthettünk pár szót.
Figyeljük a következő hetek seregélycsapatait, hátha ott vannak közöttük a pásztormadarak is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több madár
még több vadon
Ó, de örülnék ha újra itt is jönnének, bár még nem érik az eper, sem a szomszédban a cseresznye, de hátha rábuknának a csupasz csigákra. 😀 😀 Mert sem rigók, sem a seregélyek, de még a gólyák sem gyérítik.
Nem emlékszem: neked végül meglett a pásztormadár vagy nem?
Itt voltak az eperfán, Endre figyelte őket, berohantam a fényképezőgépért, közben áthúztak a szomszéd cseresznyefájára, mert már piroslott a cseri, ők pedig, mire átértem, elhajtották, mint a seregélyeket. Tovább pedig nem volt lábam futni. 🙁
Szóval igen is, meg nem is. 🙂 🙁
Talán ez 2 éve volt, vagy 3, már nem is tudom, de akkor voltak erre mások szerint is.
Kiszámíthatatlan, emberi elmével, de nagyon szép és igazi egyéniség.
Jól mondod, “emberi elmével” – könnyen lehet, hogy van ebben logika, csak nem látjuk (még) 🙂
Igen, így gondoltam.
Érdekes a diskurációtok!
“emberi elmével” , “van ebben logika, csak nem látjuk (még) “.
Az évszámokat, amiket említettél ‘Cen, bárhogyan próbálom megközelíteni, én sajnos semmi logikát nem látok benne! Nincsen “emberi elmém” ezek szerint, de reménykedjünk, hogy az idén hátha sikerül!!!
Üdv: Gyöngyi ( “a szomszédból” )