Felhőfényesítés
A világ egyes pontjain egyre nagyobb az érdeklődés a különböző geomérnöki azaz időjárásmódosítási technikák iránt, melyekkel több esőt vagy épp több hűvöset lehet generálni. A hűtő célú eljárások közé tartozik az úgynevezett felhőfényesítés (marine cloud brightening – MCB), amelynek célja, hogy a felhők több napfényt verjenek vissza. Ezt úgy érik el, hogy tengerisó-szemcséket permeteznek a légkörbe az óceánok felett.
Így az alacsonyan képződő, úgynevezett stratocumulusok vagy gomolyos rétegfelhők színe, mely a szürkétől a fehérig terjed, de majdnem mindig meglehetősen sötét, a fehér irányába tolódik el. Kisebb léptékű kísérleteket már végeztek is a Nagy-korallzátonynál és a San Franciscó-i öbölben.
Többet árt, mint használ
A nagyobb léptékű kísérletek azonban világszintű negatív hatásokat okozhatnak. Hogy pontosan milyeneket, azt a San Diegó-i Egyetem munkatársai modellezték le egy olyan esetleges MCB-programot alapul véve, amely az USA nyugati vidékét volna hivatott lehűteni.
A kutatók azt találták, hogy a jelenlegi éghajlati viszonyok között a beavatkozás 55 százalékkal csökkentené a veszélyes nyári hőhullámok kockázatát az USA nyugati részein. Ugyanakkor drámaian csökkentené a csapadékmennyiséget is ugyanott, valamint a világ más részein, például az afrikai Száhel-övezetben, amely egyébként is a Föld legszárazabb vidékei közé tartozik.
Azt is megnézték,
hogy mi történne 2050-ben, két fokos globális felmelegedés után. Ilyen körülmények között ugyanez a beavatkozás nem járt kedvező hatással Nyugat-Amerikára, viszont drámai módon felmelegítette szinte egész Európát az Ibériai-félsziget kivételével. A modellezett hőmérséklet-emelkedés különösen jelentős volt Skandináviában, Közép- és Kelet-Európában.
A drasztikus hatásokat a nagy léptékű légköri áramlatok megváltozása okozta.
Az Ausztráliában és Kaliforniában eddig elvégzett kísérletek nem voltak elég nagyszabásúak ahhoz, hogy kimutatható éghajlati hatásokat okozzanak. De azt vetítik előre, hogy a regionális geomérnökség közelebb lehet a valósághoz, mint korábban gondoltuk.
A kutatók szerint a geomérnökséggel az a másik probléma, hogy ha az országok elkezdenek erre támaszkodni, amíg működik, akkor nem fordítanak figyelmet a kibocsátáscsökkentésre. Később pedig, amikor a geomérnökség már nem használ, a világ még veszélyesebb pályára kerül.
Forrás: New Scientist, kép: Wikipédia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több időjárás
