Időjárásmódosítás állhat a dubaji esőzés mögött?

dubaji eső

Dubaji eső


Aligha akad, aki ne találkozott volna a napokban az apokaliptikus hírekkel és képekkel, amelyek a dubaji eső okozta áradásokról szólnak. Az Egyesült Arab Emírségek éppen történetének leghevesebb zivatarát éli át, amely felülmúl minden korábbi esőzést, amit az adatgyűjtések 1949-es kezdete óta feljegyeztek az országban. Bahreinben, Ománban, Katarban és Szaúd-Arábiában szintén sok csapadék esett.

Több mint egy évnyi eső hullott

Az esőzések hétfőn késő este kezdődtek, mintegy húsz milliméternyi csapadékkal áztatva a város homokját és útjait. A viharok helyi idő szerint kedden reggel kilenc óra körül felerősödtek, és egész nap folytatódtak, újabb esőket és jégesőt zúdítva az addigra elárasztott városra.

Huszonnégy óra alatt így több mint 142 milliméter csapadék esett le, szemben az évi átlagos 94,7 milliméterrel, amit a dubaji nemzetközi repülőtéren szoktak mérni.

A légikikötő kedd este már nem is engedte leszállni az érkező járatokat, és az induló utasok is nehezen jutottak el a terminálokhoz a környező utakat borító árvízen keresztül. Nemcsak a repteret, de az egyéb utakat is elárasztotta a víz, befolyt a házakba, bezártak az iskolák, és a hatóságok távmunkát vezettek be. A villámok bele-belekaptak a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Khalifa csúcsába.

Az eső meglehetősen szokatlan az Egyesült Arab Emírségekben és a száraz Arab-félszigeten, de a hűvösebb téli hónapokban rendszeresen előfordul. Az általános csapadékhiány miatt viszont nincs vízelvezető-rendszer, ez pedig súlyosbítja a mostani áradásokat.


De mégis minek köszönhető ez a hatalmas vízözön?

A hírek azt rebesgetik, hogy nem biztos, hogy mindez teljesen természetes úton történt, és közrejátszhat az az időjárásmanipulálási technológia, amellyel a ’90-es évek vége óta kísérletezik az ország, és amely állítólag évente legalább tizenöt százalékkal növeli ott a csapadékmennyiséget.

Az eljárás neve angolul cloud seeding, amit magyarul felhővetésnek szokás fordítani. Ennek során kisgépekkel erős vízmegkötő képességgel rendelkező sórészecskékből, általában nátrium- és kálium-kloridból álló aeroszolt permetezve repülnek át a felhőkön vagy el a közelükben. A részecskék segítik a kondenzációt, vagyis a pára kicsapódását, és a vízgőzből eső keletkezik. Olykor kálium- és ezüst-jodidot is bevetnek a folyamathoz.


Új esővető módszerrel kísérleteztek

Bár az eljárást állítólag már évek óta alkalmazzák nemcsak az Emírségekben, hanem például Szaúd-Arábiában és Ománban is. De az Emírségek Esőnövelő Tudományos Kutatási Programja (UAEREP) csak idén márciusban jelentette be, hogy új módszert vet be, amelytől az eső mennyiségének növelését reméli.

Több beszámoló is idézi az Emírségek Országos Meteorológiai Központjának meteorológusait, aki elmondták, hogy az esőzések előtt hat-hét „esőcsináló“ repülést végeztek. A központ egyelőre nem válaszolt az amerikai Associated Press hírügynökség kérdéseire, de a repüléskövetési adatok alátámasztják ezeket a beszámolókat, mert az egyik esőgyártó gép épp vasárnap repült körül az országban, más beszámolók szerint hétfőn és kedden is történt ilyen repülés. Az egybeesés már-már kísérteties.

Ugyanakkor mindehhez kellettek felhők is, amelyek egy nagyobb viharrendszerhez kapcsolódtak, amely az Arab-félszigeten és az Ománi-öblön haladt át. Sokan egyetértenek abban, hogy a heves esőzések természetes (illetve a klímaváltozás hatásai miatt felerősödő) módon alakultak ki a Perzsa-öböl meleg vizeinél képződő viharokból. Emellett olyan vélemények is vannak, melyek szerint a felhővetés a légkörbe kerülő, hatalmas mennyiségű por hatására természetes módon is megtörténhetett, mert a por szintén elősegítheti a kondenzációt. Porviharok ugyanakkor eddig is voltak, mégsem jártak együtt hatalmas esőkkel.

Frissítés:

Az Emírségek Nemzeti Meteorológiai Központja cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint időjárás-módosítási technikát alkalmaztak volna az országszerte kialakult heves viharokra készülve. A dolog érdekessége, hogy ezek a hírek épp a Meteorológiai Központ egyik munkatársának, Ahmed Habibnak a nyilatkozata nyomán terjedtek el, aki a Bloombergnek azt mondta, hogy a keddi esőzések részben felhővetésből keletkeztek. Habib később a nyilatkozatán módosítva a CNBC-nek már azt mondta, hogy hat pilóta teljesített bevetéseket a szokásos protokoll részeként, de felhővetésre nem került sor. A CNBC nem tudta ellenőrizni egyik kijelentés igazságtartalmát sem.

Az Öböl-menti államban mindenesetre az elmúlt néhány évben megnövekedett a csapadék mennyisége, és az várhatóan tizenöt-harminc százalékkal még tovább fog növekedni a következő években. A hagyományosan száraz, sivatagi éghajlatú Emírségekben változnak az időjárási minták.

Forrás: AP, AP, TimeOut, Euronews, News18, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több időjárás

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Heti időjárás | Meleg és eső várható

Napos, száraz, meleg időjárás várható a jövő hét első felében, május 1-jén a délutáni órákban 24 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletre van kilátás. A hét második felében…Tovább

6 hozzászólás

  1. Ezek szerint az új módszer működött. Túlságosan is jól. 😕
    Amikor ilyen módon manipulálják az időjárást, vajon végeznek számításokat arra vonatkozóan, hogy milyen hatása van ennek a beavatkozásnak hosszú távon? Vagy hogyan hat ez a környező országok időjárására?

    1. Author

      Igazából nem tudjuk szerintem, hogy mekkora szerepe volt ebben az egészben az időjárásmódosításnak, de feltűnő, hogy elég nagy teret kap most ez a kérdés. Szóval a szőnyeg alá söpörni biztos nem lehet. Nem tudom, hogy ha végeznek is számításokat, mennyire pontosan tudnak bármilyen hatást előre jelezni. A szimpla időjárási és klímaváltozási, ökológiai folyamatokat sem tudjuk megjósolni, annyi az ismeretlen tényező, nem tudom, mennyire lehet bemérni egy-egy ilyen akció hatását.

      1. Persze, bizonyítani nem lehet, elismerni pedig nyilván nem fogják, de mindenesetre gyanús a dolog.
        Erre szokták mondani, hogy nem zörög a haraszt…🙂

  2. Vèget vetettek a homokviharoknak egy időre.
    Bárhogy is történt, de cloudseeds felhők nèlkül tényleg bajos lenne. 😊

    1. Author

      Mindenesetre így cseberből vederbe kerültek, úgy tűnik..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük