Hatalmas partifecske-telepet gondoz egy bányatulajdonos
A partifecskék klasszikusan a folyók partfalaiban költenek, amelyeket az áradások újítanak meg évről évre. Ezen természetes folyamat során az előző évi falak leszakadnak a víz hatására, majd növényzettől és üregektől mentes friss felületek maradnak, így a fecskéknek nem a – sokszor élősködőktől teli – régi üregekbe kell visszatérniük. Mivel a Tisza vízjárása megváltozott a hosszú évek alatt, nagyon sok partifecske homokbányákban vagy építkezéseken megjelenő ideiglenes munkagödrökben települ meg, akár egy-két nap alatt birtokba véve a területet – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Facebook-oldalán.
A Nyírség homokvidékén
szinte minden település végében található egy-egy kisebb bánya, ezért kiemelt figyelmet szentel a Természetvédelmi Őrszolgálat ezen helyek és az itteni földmunkák folyamatos ellenőrzésére. Emellett nagyon fontos a helyi önkormányzatokkal való együttműködés is. Mint írják, minden esetben pozitív tapasztalatokról tudnak beszámolni, a fészkelőhelyek leszalagozásában és figyelésében is nagy segítséget nyújtanak a hivatalok.
Az aktív természetvédelmi tevékenység másik nagyon fontos területe, hogy már ismert és biztonságos helyekre igyekeznek visszacsalogatni a fecskéket. Az Őrszolgálat és az MME Nyíregyházi Helyi Csoportjának önkéntesei például több éven át kézi erővel, ásóval és lapáttal frissítették az egyik falat a fecskék visszaérkezésére, melyet el is foglaltak a madarak.
Ennél nagyobb léptékű tevékenységet végez
Popovics János bányatulajdonos, aki a folyamatosan üzemelő vásárosnaményi homokbánya falát minden évben gépekkel újítja meg, ezzel már hosszú ideje karban tartva Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye második legnagyobb partifecske-telepét. A bányában idén közel 1500 üreget ástak a fecskék, melyek mellett számos gyurgyalag is megtelepedett. A költőhelyek megteremtése és karbantartása mellett dr. Szép Tibor vezetésével jelentős kutatási tevékenység is folyik a Tisza mentén és a nagyobb homokbányai telepeken.
A partifecske (Riparia riparia) védett, míg a gyurgyalag (Merops apiaster) fokozottan védett faj, természetvédelmi értékük ötven- és százezer forint.
A címlapkép Gilányi Gábor természetvédelmi őr fotója, forrása a nemzeti park Facebook-oldala, ahol további képek is láthatók a telepekről.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több fecske
