Sárganyakú erdeiegér a legújabb emlősfajunk a birtokon!

Sárganyakú erdeiegér a legújabb emlősfajunk a birtokon!


Kert és vadon | Fotók: Centauri


“Mindig is célunk volt a kisemlős-fauna megerősítése. “

Nem mindent tudok azonnal megírni. Ezt már megszokhattátok. Szerencsére annyi új hír, annyi új eredmény, felfedezés és munka van, hogy lehetetlen mindent rögtön megírni. Néha még annyira kardinális, kiemelkedően jó megfigyelések is elmaradhatnak, mint amikor új emlősfajt regisztrálunk a birtokon. Holott új emlősfajok felbukkanása-észlelése ritkább, mint az új madárfajoké. Természetes is ez, hisz

  • egyrészt emlősfaj jóval kevesebb van, mint madárfaj,
  • másrészt az emlősök többsége sokkal rejtettebb életet él, mint a madarak.

Adósságunknak is tekintjük,

hogy valamikor sort kerítsünk a kisemlősök kutatására. A nagyobb termetű emlősök kutatása nem gond, és abban nem is igen vannak komoly adósságaink. Rendszeresen írunk a nagyvadakról, a szarvasokról filmet is készítettünk, olvashattok a nagy peléinkről, a borzokról,


a vadmacskáról, de van két csoport, amelyről szégyenteljesen keveset tudunk.

  • Az egyik csoport a kisemlősöké, az egerek, pockok, cickányok világa. Ezek rejtett életmódú, nehezen kutatható (csapdázható) fajok.
  • Náluk is keményebb dió a denevérek kutatásának kérdése, amit külső szakértő bevonása nélkül nem tudunk megoldani.

Rendkívül érdekes lenne kutatást indítani az olyan kisragadozók kiismerésére, mint amilyen a hermelin. A hermelin vélhetően az egyik legértékesebb emlősfajunk, de azon túl, hogy találkoztunk már vele a Nagypatak partján és az egyik parcellát róla neveztük el („Hermelines”) semmi közelebbit nem tudunk róla. És arról sem, hogy rokonai, a menyét vagy a görény él-e nálunk.

Mindezek figyelemvételével kiemelkedően nagy öröm, ha mégis sikerül új emlősfajt minden kétséget kizáróan azonosítani.

Ráadásul 2024 első új emlősfajának megfigyelése felhívja a figyelmünket arra is, hogy az odútelep létrehozásának nemcsak a madarak életében lehet jelentősége, hanem a kisemlősök életében is!


A Jászmaróti odútelep második szállítmánya a teraszon aznap, amikor felbukkant az odúk között a sárganyakú erdeiegér. | Fotó: Centauri

Odúkat – természetesen mesterséges odúkat is – nemcsak a mókus vagy a nagy pele használ, hanem egerek is. Közülük is elsősorban a sárganyakú erdeiegér.

Talán nem véletlen, hogy míg korábban a ház előtti teraszon, ahol néha etetünk, és ahová az emeleti madárbalkonról gyakran hullik mageleség, korábban pirók egereket figyeltünk meg, egy alkalommal patkányt is, de idén,

2024.03.06-án,

épp akkor, amikor a teraszt teleraktuk a telepítésre váró odúkkal, megjelent egy sárganyakú erdeiegér, aki az odúk között szlalomozott. Aznap csak az előszobából sikerült lőni egy fotót róla, és bár azt gondoltam, hogy talán odút is akarna foglalni, többet nem láttuk. Igaz, az odúkat is kitelepítettük a fákra.


Az első bizonyító fotó 2024.03.06-án. | Fotó: Centauri

A régi, javarészt használhatatlanná vált 2021-es odúk közül egy D-odút a teraszon hagytunk. Ennek az odúnak a közelében március 26-án ismét felbukkant a sárganyakú erdeiegér.

Ezúttal épp az udvaron voltam. Legnagyobb meglepetésemre és örömömre egészen bizalmas volt, így ezúttal remek képeket lőhettem róla (képek lejjebb). Ha a teraszra hasaltam pár méterre tőle, akkor is csak időlegesen bújt el, majd szép lassan előmerészkedett ismét, hogy magok után keresgéljen.

Várható, hogy a jövőben találkozunk még vele.

Reményeink szerint a Jászmaróti odútelepen is. Mindig is célunk volt a kisemlős-fauna megerősítése. Ezért kezdtünk boglyák építésébe 2020-ban. Részint ezért (és a verebek meg sármányok miatt) kísérletezünk rendületlenül aprómagos parcellák létrehozásával.


Kifejezetten kívánatos vendégnek tartunk minden kisemlőst, aki odúkat is foglal. Ha azt akarjuk, hogy a madarak elől ne foglaljanak odúkat, nem a kisemlősök üldözése a megoldás, hanem az odúk számának növelése. Olyan új fajokat is várunk az odúktól, mint amilyen a mogyorós pele. Az ő hiánya is nonszensz, s a megkerülését leginkább az odúktól remélhetjük.

Az erdeiegér „hírhedten” az egyik leggyakoribb odúfoglaló kisemlős-faj.

Új fajunk abból a szempontból is érdekes, hogy őt is utolérte a genetikai kutatások „átka”, és míg régebben egyetlen fajnak tekintették a változatait, egy ideje az „erdei egér” (régen így írták) már két faj. Ezek mindig rázós és bonyolult kérdések, főként laikusoknak, ezért nem is megyek bele mélyebben. Hasonlót láttunk már madaraknál, például a zsezsénél (részletesen olvashattok erről ITT), de ugyanez utolérte a hazai gőtéket is. A Magyarországon élő három gőtefajt némi vizsgálat és kutatás után újra rendszerezték, minek következtében kiderült, hogy a három faj valójában öt faj.

Ugyanez történt az „erdei egérrel”, amit két fajra bontottak újabban. Így ma kétféle erdei egerünk van:

  • közönséges erdeiegér vagy más (régi) nevén erdei egér (Apodemus sylvaticus),
  • meg a jóval ritkább sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis).

Amint ilyen esetekben lenni szokott, a két faj elkülönítése igen nehéz. Ha nagyok volnának a különbségek, valószínűleg már jóval korábban is két fajnak tartották volna őket. Épp ezért szakértőkkel is megnézettük az új egerünket és megerősítették, hogy valóban a ritkább sárganyakú egér „garázdálkodott” a teraszon. Legnagyobb szerencsénkre nappal – ugyanis az erdeiegerek éjjel aktív kisemlősök, többek között ezért sem egyszerű az észlelésük.  

Az erdeiegerek közül a sárganyakú ragaszkodik a leginkább az erdőkhöz,

így házak környékén a legritkábban látható (míg a közönséges erdeiegér gyakran). Élőhelyi igényessége miatt jóval ritkább is, és az erdők eltűnésével egyre inkább nehéz helyzetbe kerül. Abban is különbözik a többi erdeiegértől, hogy bár ő is használ földalatti üregeket, és maga is készít járatokat, ha szükséges, de ő foglal el a legkönnyebben természetes vagy mesterséges odúkat. Át kell majd gondolnunk azt is, hogy idővel telepítsünk-e kifejezetten a kisemlősök részére, esetleg kifejezetten a sárganyakú erdeiegérnek alacsonyra, a talaj közelében odúkat.  


2024.03.26. | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Welcome, sárganyakú erdeiegér! 😊

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük