Ideális ütemben végeztünk a második aprómagos vetéssel
kert és vadon
Aligha kombinálnak sok helyütt az aprómag és az aprómagos terület kifejezéssel. Ha valami hasonlóról van szó, inkább gyommagosról beszélnek. Az aprómagos területek nálunk elvileg olyan területek volnának, melyek akár 8-10 különböző magtermést is „ipari mennyiségben” adnak főként a verebek számára, de ha tényleg sikerülne őszre mohar- vagy ciroktermést produkálni, akkor jelentős pintycsapatokat is vonzhatnak.
Aprómagos területen
a leghagyományosabb és egyben legnagyobb méretű magtermés a búza, a legkisebb pedig a köles, illetve az annál is apróbb mohar. A két tartomány között bármely magféle elfér, ami releváns a magevő madarak számára (a fácántól a zsezsékig).
Azzal, hogy legyenek kimondottan a magevő madarak számára vetett területek 2022 óta kísérletezünk, de a lehető legrosszabbkor fogtunk bele a kísérletekbe, mivel aztán olyan aszályok jöttek, amihez foghatók száz év alatt egyszer sem. Így természetesen még akkor is szerény eredményeket kaptunk volna, ha a vetések előtt hagyományos módon előkészítjük a vetésterületeket, vagyis szántunk, tárcsázunk, boronálunk, és vetőgéppel vetünk.
Mi viszont azt szeretnénk, hogy a
talaj bolygatása nélkül
kapjunk aprómagvas területeket. Első pillantásra talán elrugaszkodott elképzelésnek tűnhet ez, de gondolkodjunk logikusan! Az ember előtt ezek a növényfajok miként „ültették el magukat”? Kedvező körülmények között csírázni tudnak ezek a fajok, és szárba is szökkennek, igaz közel sem olyan arányban, hogy az egy gazdálkodó számára kifizetődő legyen. De a birtokon nem is ez a cél.
A kedvezőbb időjárású 2023 nyarán már láttuk, hogy intenzív vetés elmaradása mellett is kalászok jelentek meg a Nagyvadföld mezőjén, sőt: a birtok történetében először érett be a búza.
Olyan, a természetközeli területekhez igen hasonló parcellákat szeretnénk, melyekben intenzív talajművelés és vegyszerezés nélkül is terem annyi magféle, ami a jelenlegi verébállomány többszörösét is képes eltartani.
Fontos azzal számolni,
hogy a magféléket illetve a kalászosokat nemcsak a madarak fogyasztják.
Bár nekünk a madarak védelme az elsődleges, három csoport táplálékbázisát növeljük ezzel:
- madarak
- rágcsálók
- nagyvadak, főként a szarvas
Úgy kell számolni, hogy a kalászok jelentős részét, még mielőtt a madarak számára fogyaszthatóvá válna, a szarvasok lecsipkedik.
Ugyanakkor a magevő madarak sokszor fogyasztanak félérett magvakat, sőt csírát is. Madártenyésztők pontosan tudják, hogy számos díszpintyféle tenyésztése sem elképzelhető csíráztatott magvak etetése nélkül (a csírának igen jelentős a fehérjetartalma). Magyarán az aprómagos vetemények, a gabonafélék is jóval változatosabb táplálékforrást jelentenek, mint gondolnánk, és nem csupán az érett mag fontos táplálék, hanem gyakorlatilag annak minden „köztes állapota” is.
Az aprómagos területek fenntartása egész télen fontos feladatunk volt.
Teleltek is nálunk citromsármányok és mezei verebek szép számmal. Citromsármányból csúcsidőben 200, mezei verébből 250 példány telelt nálunk a 11 hektáros területen.
Kora tavasszal már kifejezetten azzal a szándékkal szórtunk ki hat magféléből álló keveréket, hogy abból „tenyésznövények” is legyenek. Erről részletesen beszámoltunk ITT. Már akkor is jeleztük, hogy több körben végzünk majd felülvetéseket, már csak azért is, mert madaraink jelentős része továbbra is itt van, is erősen ritkítja a „vetést”.
A második körre
viszonylag hamar, 2024.03.15-16-án került sor, de nem végeztünk vele teljesen.
2024.03.23-ra kiadós zuhét ígért a meteorológia, ezért aznap délelőtt rohamtempóban befejeztük a második vetést. Ezúttal három magféléből készítettünk keveréket, amiben újdonság volt a búza. Az első keverékünk hat féle magból állt, de búza nem volt benne.
- Téli etetésen körülbelül 300 kiló takarmányt használtunk el aprómagos parcellákon.
- Első aprómagos tavaszi vetésen 200 kilót
- Második körben körülbelül 150 kilót
Így összességében bőven túlvagyunk a fél tonnán (650 kg.). A vetések befejezésére várhatóan bőven meghaladjuk az egy tonnát. Itt hamar mondunk egy hatalmas köszönetet azoknak, akik támogatják a Cenwebet, a természetvédelmi területet és a kísérleteinket is.
100% fedettség másodszor is!
A második kört befejeztük, a térképen feltüntetett aprómagos zónák ismét 100%-os fedettségben kaptak magot, majd este felé valóban megérkezett a kiadós zuhé.
Egy-egy erősebb eső a magokat kicsit beleveri a talaj felső részébe, besározza, összepacsmagolja, és ha aztán mondjuk egy hétig még hűvösebb, nedvesebb marad az idő, a gabonafélék már csíráznak is, és kis gyökeret eresztenek, ami akkor is eltartja őket, ha aztán meleg és száraz idő jön.
Persze nem a végtelenségig, de egy nedves hét után már van esélyük arra, hogy idővel kifejlett növénykékké cseperedjenek. Sok magot egy heves zápor addig terel a talajon, míg meg nem állapodik egy fűcsomó tövében (ahol a továbbiakban árnyékban lesz, és nehezebben szárad ki), beviszi a víz a magokat résekbe, repedésekbe, gallyak alá, lyukakba. Persze sok mag táplálék lesz, sok mag rossz helyre kerül, ezért kell sokat kivinni a területre, hogy jusson maradjon is.
Két dolognak örültünk tegnap
- Egyrészt ideális ütemben, épp egy kiadós eső előtt végeztünk a második vetéssel.
- Másrészt több helyen láttuk, hogy már az első vetésünk is sikeres és nemcsak az Angolkertben, hanem a Nagypatak partján is 5-6 centis zabpalánták nőnek.
Meglátjuk, hogy pár év alatt tudunk-e olyan módszert kifejleszteni, ami valamelyest önfenntartó, mint ahogyan a mézelő zónákkal jelentős eredményeket értünk el, nemcsak azért, mert tavaly remek jól sikerültek a telepítéseink, és „úsztunk a virágban”, hanem mert szemben az irodalommal, szemben azzal, amit ajánlanak az ilyen méhlegelők kezelése kapcsán, semmi mást nem csináltunk, csak a tavalyi zónát hagytuk felmagozni, aztán kaszáltunk egyet, de már nem vetettük felül.
Az egyik leglátványosabb fajunk a bíborhere elvileg évelő, tehát évente kellene telepíteni, de egyelőre úgy néz ki, hogy új telepítés nélkül is lesznek bíborherés mézelő zónáink.
A mézelő zónákkal szerzett tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy hasonló, legalább részint önfenntartó parcellákat sikerül létrehoznunk aprómagos parcellákban is.
Mindezt 2024-ben kiegészítettük a Jászmaróti odútelep létrehozásával, ami sosem látott odúbőséggel várja a verebeket (már ennek is vannak eredményei – erről is írunk hamarosan). A fentiek nyomán olyan madárbőséget élünk át 2024 tavaszán, amihez foghatót korábban nem láttunk. Erről rövid posztot és videót is készítettünk már.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
