🌄 Verebek védelme magosítással | Első ütem

Verebek védelme magosítással | Első ütem

---

Természetesen ezzel sem ma végeztünk, hanem már március elsején. Amint a nektárbárok februári nyitásáról is csak tegnap tudtam beszámolni. Mint látjátok, az írásokkal, a Kert & vadon bloggal némiképp az események után kullogunk, de ennek oka most sem más, mint ami lenni szokott: nehéz egy fenékkel megülni két lovat, vagyis egyszerre vinni minden terepi munkát és ugyanakkor részletesen beszámolni mindenről rendkívül nehéz, ugyanis pontosan ugyanazzal a gonddal nézünk farkasszemet, mint oly sokan szerte e széles világon: egy nap 24 órából áll, bárhogy nyújtjuk-pofozzuk is.

De nincs ezzel gond.

Ha valaki azt írná, törődjek csak a birtokkal és majd megírok mindent, amikor már több az idő, azt javaslom, ne javasolja. A blog vezetése nemcsak a Cenweb tartalma, nemcsak a közös projektünk, hanem a munka naplózása, rendszerezése is, tehát legalább annyira fontos, mint az elvégzett munka.

Egy ilyen jellegű és ilyen volumenű projekt természetes velejárója az időzavar és időhiány. És van itt egy harmadik szempont is: egy készülő könyv alapjai is ezek, és minél frissebb, minél napra készebb blogokra épül egy majdani könyv, annál jobb, annál pontosabb, életszerűbb és hitelesebb.

Tehát megbékélve a dolgok ebbéli természetével, sőt élvezvén azt, térjünk a lényegre!

---

🌍 Jászmaróti odútelep 2. | Lehet fészkelés az összes odúban?

Verebek védelme magosítással

Az aprómagos területekről írtam már a 2024-es területfejlesztési tervben, most csak röviden összefoglalom az alapvető célokat.

Leginkább a télen összeverődött 200-250 mezei veréb megtartása a cél, két módon is.

• Táplálékban szegény időszakban (például kora tavasz) aprómagos magkeverékkel jelentős területeket szórni, hogy a természeteshez közeli módon (nem koncentrált etetőn, hanem több hektárnyi területeken) jussanak táplálékhoz.
• Aprómagos keverékkel szórni és vetni olyan területeket, ahol van rá esély, hogy a köles, a zab, a mohar… kikel és termést is hoz, így jelentsen megnövelve a természetes táplálékbázist a verebek és a sármányok, de más aprómagfogyasztó pintyfélék számára is.

A hat magféléből álló keverék tehát akkor is kettős célt szolgál, ha csak a magevő madarak védelmét tartjuk szem előtt. Ugyanakkor változatlanul növelni szeretnénk a mézelő zónák méretét, így ehhez a magkeverékhez olyan fajok magjait is hozzáadjuk, melyek szerencsés időjárás mellett szintén csírázhatnak, de jelentőségük nem a magtermésükben, hanem a virágzásukban van, és nem a madarak, hanem a rovarvilágnak jelentenek jelentős segítséget. Ilyen fajok a repce, a len, a bíborhere, a vöröshere…

Ha már egyszer vetünk, egy csapással két legyet szeretnénk ütni:

• Növeljük a magevő madarak táplálékbázisát
• és növeljük a mézelő zónák területét is.

---

A mag semmiképp sem vész kárba

Ha a magokat nem eszik fel maradéktalanul a verebek, és csírázni sem fognak, akkor sem mondhatjuk, hogy kárba vesztek. Ugyanez a magkeverék természetesen nemcsak a madarak és rovarok, hanem a kisemlősök táplálékbázisát is jelentősen növeli. A pockok és egerek állományának növelése pedig régóta alapvető célkitűzésünk. Úgy tűnik részint ennek köszönhető, hogy 2024.03.08-éán „zsákoltunk” végre egy új emlősfajt is! (Erről bővebben fotókkal és videóval a napokban.)

2024. márciusi keverék

---

Első körben az alábbi keveréket állítottuk össze.

• zab 80%
• vörös köles 4%
• mohar 4%
• cirok 4%
• repce 4%
• len  4%

Ebből a repce és a len főként a virágzat miatt került a keverékbe, bár egyiknek sem ez az ideális vetési ideje.

A 2024-es fejlesztési terven feltüntetett aprómagos terület egészének „bevetésével” száz százalékosan végeztünk március elsején.

---

Ennek eredményeként

• 200 kiló mag került ki
• közel két hektáros területre
• és másfél kilométeres szegélyben.

Ma, 2024.03.10-én is jelentős verébcsapat mozog a birtokon, 150-200 példány, de mintha a csapatok már kezdenének párokra szakadni.

A magkeverék arányai területenként változó, mivel a zsákban az apróbb és súlyosabb magok, így például a vörös köles és a repce, mélyebben vannak, így a vetés végére a köles/repce arány a sokszorosára emelkedik. Az utolsó parcellában ezek aránya többszöröse a más parcellákra kiszórt magkeverékhez képest. Azért fontos ez, mert 2024.03.08-09. környékén a mezei verebek egyértelműen az utolsónak vetett parcellába, az Újligetbe tették át a székhelyüket. Mivel ott ráadásul sűrű kökénybokrot is találnak, egész nap ott zsivalyoztak.

Ez egyértelműen jelzi – amit korábban is tudtunk –, hogy a verebek számára valóban az aprómag a fontos, főként a köles!

---

A téli sármányetetés megkezdése óta a verebek folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb területeket laknak be a birtokból, itt tartózkodásuk ideje is egyre nő, és ez igazán látványosan növekedett tovább a nagy szóróetetések megkezdésével, már februárban is, de az aprómagos parcellák bevetésének befejezésével akkora területen vannak állandóan verebek, amihez foghatót húsz éve sem láttunk itt.

A nagy kérdés most már valóban az, hogy a rendelkezésre álló B-odúk közül hányat foglalnak el fészkelő párok.

A szórás befejezése óta rendszeresen ellenőrzöm a magok fogyatkozását. Legnagyobb meglepetésemre a legeldugottabb helyeken is, a patakparttól kezdve a Nagykökénysor szélén át az Őskökényesig mindenütt látni, hogy még a zab is erősen fogy, nagy területekről máris eltűnt. Épp ezért egy héten belül újabb szórást tervezek.     

---

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

---

még több “Kert és vadon”