Krausz Ferenc: “az összefüggések megtalálása vonzott”
“Az összefüggések megtalálása vonzott a különböző jelenségek között, elsősorban a törvényszerűségek egyszerű formába öntése fogott meg a fizikában” – mondta Krausz Ferenc szombaton az M5 kulturális csatorna Nagyok című műsorában.
A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés. A kutató két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapta meg 2023-ban a fizikai Nobel-díjat.
“A tudományos kutatásokba bele van kódolva a kudarc lehetősége is”
Mint felidézte, hogy az általános iskolában Kiss tanár úr fizikaórái nyűgözték le, később a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium matematika szakkörére járt hetente egyszer, otthon pedig kísérletezett. “Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek”– mondta. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán Simonyi Károlytól, az ELTE elméleti fizika szakán Marx Györgytől tanult nagyon sokat. Állami ösztöndíjjal került a Bécsi Műszaki Egyetemre, ahol a doktori cím megszerzése mellett a kutatásait a lézerfizika területére összpontosította.
“Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest-lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam”.
Mint mondta, a tudományos kutatásokba bele van kódolva a kudarc lehetősége is. “Egy sikeres kutatónak meg kell találnia a megoldást arra, hogyan tudja a mélypontokon a csapatát átsegíteni. Fontos, hogy a fától mindig lássuk az erdőt, azt, miért is dolgozunk, mert miközben a közvetlen feladatok teljesen lekötnek minket, a nagy célt szem elől tévesztjük”.
Látni az elektronok valós idejű mozgását
Kutatócsoportjának nagy célja a kilencvenes években az volt, hogy az atomban az elektronok valós idejű mozgását látni tudják. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását. A világon először ők tudtak mérni egy attoszekundumnyi fényimpulzust.
“Olyan lézerimpulzust kellett csinálni, amelyben csak egy hullám van, és 1996-1997 táján a Bécsi Műszaki Egyetemen minden bizonnyal már létezett ilyen, csak nem volt módszerünk, hogy ezt megmérjük. Mintegy öt évig tartott, míg ezt sikerült kifejleszteni, és a módszer 2001-ben kezdett működni. Persze azonnal lefényképeztük, hogy a számítógép képernyőjén kirajzolódott a mérési eredmény. Ezután rekordidő, két hét alatt olyan formába hoztuk a kéziratot, hogy be tudtuk nyújtani a Nature folyóirathoz, ahol tíz nap alatt elbírálták, és nem sokkal később meg is jelent”.
Krausz Ferenc 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója lett, majd egy évre rá a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Egy tudományos közösség kiépülése
“A Nobel-díjhoz szükség volt egy olyan tudományos közösség kiépülésére, amely az attoszekundumos módszert használja arra, hogy újabb és újabb felfedezéseket tegyen. Németországban világviszonylatban is egyedülálló körülmények között olyan infrastruktúrát sikerült felépíteni, amelynek segítségével nemcsak kísérleteket tudtunk elvégezni és publikációkat írni, hanem együttműködtünk más csoportokkal, hogy azok is felépítsék a szükséges berendezéseket. Így jött létre Rijádban az arab világ első attoszekundumos laboratóriuma”.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2022-ben Wolf-díjjal tüntették ki, 2023. december 10-én Stockholmban pedig XVI. Károly Gusztáv svéd királytól vehette át fizikai kutatásaiért a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat.
“Az októberi bejelentés után egészen leírhatatlan érzés kerített hatalmába, ugyanakkor felnőttként első alkalommal kerültem olyan helyzetbe, hogy saját életem kontrollja kikerült a kezeim közül. Ez elég megrázó volt, de gyorsan jött az ár, és el kellett kezdeni úszni”.
Attofizika az orvostudományban
Az attofizika egyik legígéretesebb alkalmazási területe az orvostudomány. 2019-ben Krausz Ferenc vezetésével Magyarországon létrehozták a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot. Kutatásuk forradalmasíthatja az orvosdiagnosztikát.
“Egy nagyon rövid infravörös fényimpulzussal megvilágítjuk a vér molekuláit, ez rezgésbe hozza őket, infravörös fényhullámokat bocsátanak ki, amiket az attoszekundumos méréstechnikával tudunk letapogatni. Ebből lehet visszakövetkeztetni arra, hogy az adott vérminta molekuláris összetétele esetleg megváltozott-e, és ez alapján az orvosoknak meg tudjuk mondani, milyen betegség van kialakulóban, talán egy korai stádiumban”.
A tudós a következő évek legnagyobb kihívásaiként a klímaváltozást és a biodiverzitást nevezte meg. Mint mondta, kulcsfontosságú, hogy az emberiség a következő öt-tíz évben mennyire képes bölcs döntéseket hozni, és a jelenlegi helyzet nem ad okot túl sok optimizmusra. “Elkeserít, hogy a felelős nagyhatalmak nem ismerik fel, hogy a tét az emberiség jövője”.
Krausz Ferenc a munkatársaival létrehozott egy egyesületet is, amely az ukrajnai háború kárvallottjait támogatja, elsősorban az iskolákat és a tanárok nélkül maradt gyerekeket.
Forrás: MTI, kép: Krausz Ferenc Münchenben, 2015. október 22-én, MTI/Kovács Tamás
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több tudomány
