Eljött a pillanat: a füleskuvik érkezése!
Legizgalmasabb vállalkozásaink közé tartozik az idén a Jászmaróti odútelep – írtunk már az első tojásokról, az első fiókákról, és Odettről a házi rozsdafarkú tojóról többször is –, ezen belül is az egyik legérdekesebb kérdés, hogy sikerül-e visszacsábítani a birtokra Magyarország egyik legérdekesebb és legkedvesebb madárfaját, a füleskuvikot.
A füleskuvik
már jelen volt fészkelőként 2004 és 2008 között. A birtoktól északra, körülbelül 15 lépésnyire a kerítésünktől állt egy öreg cseresznyefa, abban költött évről évre, nyilván használta a birtok területét is vadászatra. Az akkori élőhelyi viszonyok épp olyanok voltak, mint amit a szakirodalom ”előír” a füleskuviknak:
öreg gyümölcsös, bokrosok, fasorok és kaszálók, sok sáskával.
2008-ban viszont az öreg cseresznyefát kivágták a szomszédban, valamivel később pedig a többi gyümölcsfát is. Ma kaszáló és részint parlag van a helyén. A füleskuvik 2008 után nem fészkelt a környéken se. Az utóbbi években sosem hallottam jellegzetes füttyögését éjjel, holott ki vagyok hegyezve rá, lévén az egyik nagy kedvencem.
A füleskuvik rendkívül területhű faj.
Évről évre ugyanabba az odúba tér vissza, és csak igen ritkán – többnyire csak, ha a kényszer úgy hozza – vált fészkelőhelyet. Ezért visszatelepedését is csak fiatal füleskuvikoktól várhatjuk.
A Jászmaróti odútelep létrehozásával a birtok történetében először kerültek kihelyezésre füleskuviknak is alkalmas odúk, rögtön négy darab. Egyet az Angolkertbe raktunk fel az öreg erdei fenyőre, arra gondolva, hogy a ház fényei miatt gyakran itt gyűlésező éji rovarságok miatt akár a füleskuvik is örülhet egy, a házhoz közeli fészkelő alkalmatosságnak.
Korábban többször is láttuk, hogy az éjszakai fényekre gyülekező rovarok miatt a füleskuvik rokona, a termetesebb kuvik idejárt a házhoz, nemegyszer a terasz vagy az erkély korlátjáról vadászgatott.
A második odút az Őskökényesbe helyeztük ki (ez szerintem a legreménytelibb – pár bekezdéssel lejjeb elárulom, hogy miért), a harmadikat egy „seregélyfára” raktuk fel a Régiles alatt. Ez utóbbit elsősorban búbosbankának szántuk, mivel ennyire nyílt helyen, leginkább a banka költ. És végül a negyediket a völgybe, a sásrét déli végébe egy öreg fűzre szereltük fel. Ez utóbbi is alkalmas lehet bankának.
A második odú (F2)
olyan helyre került, ami klasszikusabb, látványosabb füleskuvik-élőhely, mint amit bármikor is itt vagy a szomszéd területeken egy füleskuvik találhatott.
A pár éve kiszáradt öreg diófa, amelynek 2022-ben rekordszámú gyurgyalagot köszönhettünk, és amin számos alkalommal pihentek madarak, a rigóktól, a karvalyon át a nagy őrgébicsig, nos, ez a diófa 2024 tavaszán megadta magát egy szélrohamnak, és beledőlt az ősöreg kőkénybokrok sűrűjébe.
A közvetlen környékén is idős, itt-ott letört kökénybokrokat, „kökényfákat” találunk, mindezt az Őskökényes meleg, kissé szubmediterrán, erősen védett belsejében, míg a legalább 70-80 éves bokorfoltot körös körül sáskákba, szöcskékben és tücskökben gazdag kaszálók veszik körbe. Ez tankönyvi. Ezt elmondtam nemrégiben a klubtagoknak egy videóban is ITT. Meg is mutattam.
De bármennyire is tankönyvi helyzet állt elő a füleskuvik részére az Őskökényesben, bármennyire is szuper odút raktunk ki rögtön négy helyre is, ha nincs füleskuvik, akkor füleskuvikfészkelés sincs.
Területhűségét ismerve
2024-ben nem is igen valószínű odúfoglalás. Öreg pár aligha települ át hozzánk, a fiatalok pedig zömmel tavaly nyáron már kinézték maguknak azt a területet, ahol majd költeni akarnak. Így az a legvalószínűbb, hogy a 2024-ben kirepülő és a környéken kóborló fiatalok közül bukkanhat rá valaki a birtokra a nyár második felében, és ha elnyeri a tetszését, akkor visszatérhet költésre 2025 április utolsó hetében vagy május elején.
Mindezt figyelembe véve rendkívül jó jel
– pörögtem is örömömben párat, sőt egy éjszakám ki is esett, mert nem tudtam aludni az örömtől –, amikor 2024.04.29-án este, amikor a Nagykarámon lámpáztam az éjjeli lepkéket, az utolsó ellenőrzésnél, évek óta most először, ismét meghallottam a füleskuvik füttyögését. Igaz meglehetősen messziről. A birtoktól délre, nagyjából 1-1.5 kilométerre szólt, bár hang alapján nehéz megbecsülni a távolságot.
Mindenesetre annak is nagyon örültem, hogy egyáltalán hallom.
Ha csak a közelben költene is, jelentősen nőne az esély arra, hogy a közelben született fiatalok idetalálnak, és következő évben minket választanak.
Valamivel később, éjfél után egy óra táján újra hallottam a füttyögést, de akkor már nem az udvaron voltam, hanem az emeleti könyvtárszobában próbáltam aludni. Jóval közelebb volt a madár, hisz a zárt ablakon át is tisztán hallottam. Fel is pattantam az ágyból és kirongyoltam az udvarra, hogy pontosabban is bemérhessem, honnan füttyög a kis bagoly. Sok időt nem adott, mert pár perc múlva elhallgatott, de úgy érzékeltem, hogy valahol a Nagyfenyősoron vagy a Nagykökénysoron lehetett.
Utóbbiban amúgy szintén elég „füleskuvikos” környezetben elrejtettünk egy D-odút is, ami elvileg inkább seregélynek jó, de ki tudja: akár azt is elfoglalhatja.
Igaz, azóta nem hallottam, de két dolgot már tudunk.
- Egyrészt tudjuk, hogy ide 2024.04.29-én érkezett meg a füleskuvik.
- És azt is tudjuk, hogy járt a területünkön.
Mindez azt is jelenti, hogy talán rátalált valamelyik odúra is. Meglátjuk. Fülelek éjjelente, meglátjuk, halljuk-e. Ha igen, akkor nagyságrendekkel növekszik annak az esélye, hogy költsön nálunk. Ha pedig ez bekövetkezne, a birtok történetének egyik legszebb, legizgalmasabb fejezete nyílna meg mindannyiunk számára.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Igen, ez az a hang, amit nyári estéken hallani szoktunk.
Nagyon drukkolok, hogy találjanak oda hozzád és telepedjenek meg nálad, Cen’!
Pécs nagyon jó lehet, hagyományosan a füleskuviknak, Szereti a délvidéki, szubmediterrán városokat!