Hol és mikor van a legtöbb szálló por a levegőben?

Hol és mikor van a legtöbb szálló por a levegőben?

Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság láthatatlan gyilkosa a magas portartalmú, szennyezett levegő.

A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet, de ahogy az márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság miatt.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek) között.

1300 európai városi és város környéki mintaterületen vizsgálták a porszennyezés okait, és eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek.

A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.

A portartalom ugyanakkor időszakonként is változik, a zöldfelületek, parkok, erdők és cserjések lombozata késő tavasztól őszig jó porfogóként megköti a szálló por egy részét. Minél magasabb viszont a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése, főleg az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban.

A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták: a fűtési szezonban kimutathatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen.

Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható, a télen a fűtés miatt a lakóterületek környékén megnövekvő portartalmat a járművek mozgása miatt kialakuló szél “kitakarítja” az utak mentén. Ezzel szemben nyáron már szinte kizárólagos szennyezőforrásként a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését.

A szántóterületeket ugyanakkor kettős arculat jellemzi.

Míg ősztől kora tavaszig a növényzetmentes szántóterületek kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére.

Forrás: MTI, kép: Unsplash

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Kérj tőlünk hírlevelet!