Tavaszi ragadozómadár-vonulás: Újra itt jártak az öreg rétisasok!
Kert & vadon
A rendkívül intenzív és sok új madárfajt adó 2023-as őszi madárvonulás után nem kis várakozással vártam a tavaszi vonulást. Elsősorban két területen számítottam érdekes megfigyelésekre.
Egyrészt elhatároztam, hogy
2024-ben rendszeresen figyelem
a birtokhatáron található kis tavat és a záportározót, és ennek a belső követelménynek ez idáig meg is feleltem. Utoljára ma délután – 2024.04.12-én – jártam a záportározónál, de új madárfaj vagy érdekes megfigyelés nem adódott – ellenben időszerűvé vált az első békamentő akció! (Erről holnap részletesen írok!).
A szomszédos tavacska megfigyelésétől, a sűrű területbejárásoktól azt vártam, hogy főként március-április fordulóján új récefajok kerülhetnek meg, esetleg más vízimadarak.
Erre készülve aprólékos posztban latolgattam az esélyeket, de végül csak négy csörgő récét észleltem, valamivel később pedig a birtok történetében másodszor is előkerült a jégmadár.
Illetve egyszer átvonult fölöttünk egy kisebb kárókatona-csapat.
Minthogy április közepe van mindjárt, napról napra
csökken az új vízimadárfaj megkerülésének esélye,
a vízimadarak többségénél ugyanis a vonulás lassan a végéhez ér. Nem összegzek még, de annyit máris mondhatok, hogy a várakozásokhoz mérten a 2024-es eredmények „siralmasak”. Igaz, talán valamivel jobbak, mint a korábbi éveké, de korábban nem is volt ennyire intenzív a megfigyelés.
A ragadozómadarakkal kicsit más a helyzet.
Március 24-én – egyik napról a másikra – megélénkült a ragadozómadarak mozgása, és nemcsak a gatyásölyv második megkerülését köszönhetjük ennek (fotóval), hanem sok új egerészölyv is érkezett, pár napig nem számított ritkaságnak, ha a légkörben 10-15 ölyv is mozgott.
A gyakori egerészölyv
ugyanis valójában jelentős részben vonuló (bár sokan állandó madárnak tartják, hisz egész évben látjuk őket), és amikor a helybeli egerészölyvek már a fészkeléshez készülődnek, márciusban még átmehetnek felettünk azok az ölyvek, akik északkeletről mentek délre telelni,
ilyenkor pedig visszafelé tartanak Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország felé. Ilyenkor nemcsak a létszámuk ugrik meg jelentősen, hanem a színváltozatok sokasága is jelzi az idegen példányok megjelenését.
Az egerészölyv színe
ugyanis szokatlanul variábilis, a hófehértől a hollófeketéig terjedhet, vannak vörhenyes, vörös példányok, és a markánsabb színváltozatok bármely átmenete is előfordulhat. A különböző színváltozatok némileg kötődnek földrajzi régiókhoz is, így például a világos színváltozatú madarak észak felé egyre gyakoribbak és egyre markánsabbak.
Vonulás idején a „sima” színváltozat mellett számos verzió felbukkanhat, emiatt aztán sokszor kapkodja is a terepei madarász a fejét, hogy eligazodjon a madarak között, mert jó pár színváltozat akár más fajra is hajazhat, a gatyás ölyvtől a pusztai ölyvig.
A létszám látványos emelkedése, és a színváltozatok megjelenése mellett az is vonulást jelzett, hogy rendszeresen láttam ölyveket és más ragadozókat is embertelen magasságokban keringeni vagy vonulni. Gyakran voltak madarak 5-6 kilométeres magasságban vagy annál is feljebb. Sokszor épp csak a jelenlétüket tudtam észlelni. Erre és vonulásra remek példa az a fehér gólya is, aki később az udvar felett ment fel vonulási magasságba ITT.
A ragadozók vonulása hirtelen élénkült meg 2024.03.24-én, amikor nemcsak a gatyásölyv került elő, de percekkel később átvonult egy fekete gólya is, délután pedig megtelt a légkör ragadozókkal, elsősorban egerészölyvekkel.
A vonulás azonban megdöbbentően rövid ideig tartott,
két nappal később, 2024.03.26-án gyakorlatilag véget ért, és hiába reménykedtem egy újabb vonulási-hullám kialakulásában – amit leginkább április első hetére tettem volna – 2024.04.12-ig gyakorlatilag elcsendesült a légtér. Az énekesmadarak vonulása is szerényen csordogál. A meleg idő ellenére is sokan érkeznek kisebb-nagyobb csúszásokkal (például a nyaktekercs vagy a kakukk), de szép sorjában érkezik mindenki, akit joggal várunk, ugyanakkor olyan vonuló énekesmadárfajt még nem sikerült megfigyelni, mely új volna itt.
De azért a ragadozómadár-vonulás két napja fontos adatokat adott. Korábban már felbukkant egy fiatal rétisas, ami 2024-ben már a második előfordulás volt. 2024.03.26-án délután ismét láttam két együtt mozgó öreg rétisast.
Már 2023-ban is úgy sejtettem, hogy az akkori öreg pár felbukkanása a közelben fészkelő párra utalhat. A 2024-es márciusi megfigyelés ismét ebbe az irányba mutat. Igaz ezúttal mindkét öreg rétisas rettenetesen messze (4 km) és nagyon magasan (2-3 km) magasan járt, így a róluk lőtt fotó csak dokumentálja a jelenlétüket, másra nemigazán alkalmas.
De fontos tudni, hogy a rétisasok még mindig erre járnak – és nemcsak kóborló fiatalok, hanem érett, idős párok is, akik valahol a közelben költenek is bizonyára. Így remélhetjük továbbra is, hogy a jövőben egyre rendszeresebben látjuk őket.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
